Kulcsár Attila ruhatisztítós sztorija a zúzdába került

Kulcsár Attilát két éve kezdték el lehallgatni a nemzetbiztonsági szakszolgálat munkatársai, miután Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének akkori elnökét támadás érte. Az NBH-t Medgyesy Péter miniszterelnök a támadást követő második napon, 2003 június 18-án bízta meg a munkával.

Szász Károly megtámadásával kapcsolatban azért az NBH kezdett adatgyűjtést, mert felmerült a gyanú, hogy az állami felügyeleti szervetet valakik törvénytelenül akarták befolyásolni, mondta az Indexnek Tóth András a nemzetbiztonsági szakszolgálatokat felügyelő államtitkár. Ettől kezdve a szakszolgálat számos telefonbeszélgetést hallgatott le, köztük Kulcsár Attila, a ma már tízmilliárdos sikkasztással gyanúsított exbróker beszélgetéseit is, aki akkor ugyan még nem volt célpont, de néhány hét alatt annyi adat gyűlt össze ellene, hogy az NBH július elején feljelentést tett.

Tóth András állítása szerint ezután a következő év januárjáig az ügyészség és a rendőrség munkatársai 23 esetben mentek el az NBH központjába, hogy ott megnézzék a lehallgatási jegyzőkönyveket. Ezeken a találkozókon 515 lehallgatási jegyzőkönyvet igényeltek, és mindegyiket meg is kapták, tette hozzá Tóth államtitkár.

A rendőrségtől származó információink szerint viszont ők már kész anyagokat kaptak az NBH-tól. Horváczy Emese, a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője az Indexnek azt mondta, hogy a rendőrség a Kulcsár-üggyel kapcsolatban az NBH-tól a releváns iratokat megkérte, megkapta, és ezek továbbra is a nyomozati iratok részét képezik.

A maradék iratokat tavaly év végén semmisítették meg. Azért nem előbb, mert időközben a Kulcsár-ügy miatt alakult egy parlamenti bizottság, majd miután a testület munkája megfeneklett, Demeter Ervin beperetle az NBH-t. A per a hivatal szemszögéből kedvezően zárult, ezután viszont "megszűnt minden olyan ok, amely miatt a felesleges jegyzőkönyvekre szükség lett volna" - mondta az államtitkár.

Arra, hogy ki döntött a jegyzőkönyvekben található információk fontosságáról, arra Tóth államtitkár azt mondta, 15-20 éves tapasztalattal rendelkező szakemberekről van szó, akik el tudják dönteni, hogy egy beszélgetésnek van-e köze az ügyhöz. Így például Kulcsár telefonos beszélgetése a ruhatisztítóval például szerintük irreleváns az ügy szempontjából. Az viszont államtitok, hogy összesen hány beszélgetés anyagát semmisítették meg.

Tóth államtitkár szerint az elmúlt évben 140 ügyben döntött az NBH jegyzőkönyv-megsemmisítésekről. A jelenlegi ügy is hasonló, a mostani eset csak a politikai szállak miatt kapott nagyobb figyelmet, mondta.

A lehallgatási jegyzőkönyvekkel kapcsolatban lényeges lehet, hogy az NBH a Szász Károly megveretésével kapcsolatban kezdett el adatokat gyűjteni, ezért a rendőrök és az ügyészség által megkapott beszélgetések, hiába hordoznak a tízmilliárdos sikkasztással kapcsolatban lényeges információkat, nem használhatók fel bizonyítékként, tudta meg az Index.

A megkérdezett nemzetbiztonsági szakemberek szerint a hivatal legalábbis furcsán járt el. Pajcsics József ügyvéd szerint az iratok megsemmisítéséről szóló jogszabály sokértelmű, és a szakszolgálat számára lehetőséget ad a mérlegelésre. Pajcsics úgy véli, nem tudhatjuk, hogy a közömbös személlyel folytatott lehallgatott telefonbeszélgetés, nem lesz e fontos később. Szerinte nem volt szakmailag felelős döntés megsemmisíteni a jegyzőkönyveket. Szerdán más szakértők is megkérdőjelezték az NBH döntését. Bővebben> > >

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!