Négy magyar város már nem lehet kulturális főváros
További Belföld cikkek
- Káoszról számolt be a bombariadó miatt megszakadt fővárosi buli egyik részvevője az Indexnek
- Nyolcszáz hátrányos helyzetű gyermek látogatott el a Parlamentbe
- Emelkedik a hivatalból kirendelt igazságügyi szakértők óradíja
- Ellepi a karácsonyi vásárokat a TEK a magdeburgi támadás után
- Ujhelyi István: Megérintette a Fideszt a bukás szele, olyan folyamatok indultak el, amikre 30 éve nem volt példa
A tizenegy jelentkező városból hét jutott tovább az Európa kulturális fővárosa 2010 cím elnyerésére kiírt pályázat első fordulóján, jelentette be hétfőn Bozóki András kulturális miniszter, aki a szakértői bizottság javaslatát elfogadva hozta meg döntését. Az Index hétvégi előrejelzésének megfelelően Eger, Miskolc, Pécs, Győr, Sopron, Budapest és Debrecen lettek a kiválasztottak.
A szakmai értékelés alapján a második fordulóba azok az újító jellegű tervek kerülhetnek, amelyek európai mérce szerint is kiemelkedő színvonalú programsorozatot ígérnek, továbbá az utóhasznosítás kérdését is szem előtt tartják, közölte a minisztérium korábban.
Indoklás
A pályázatok mindegyike megfelelt a formai és adatszolgáltatási követelményeknek, állt a minisztérium indoklásában. A bírálók véleménye szerint minden tervben szerepelt "megvalósításra érdemes kezdeményezés", amely "átfogó fejlesztési tervekkel összehangolva alkalmas lehet" az adott város kulturális életének serkentésére. Mint írták, a pályázatok döntő többsége valóban közép- és hosszú távú elképzelésekről tesz tanúbizonyságot, a zsűri ugyanakkor a legtöbb pályázatból hiányolta a város és a korszak sajátosságait figyelembe vevő, egységes koncepciót.
Azok a városok jutottak be a második fordulóba, amelyeknél a zsűri érzékelte, hogy képesek újraértelmezni, keretbe helyezni önmagukat. Kiemelték e tekintetben Pécset, Egert, Miskolcot. Ezeket a zsűri egyhangú döntéssel juttatta tovább, míg Győr, Sopron, Debrecen és Budapest esetében egyszerű többséggel döntött.
Kaposvár, Kecskemét, Székesfehérvár és Veszprém pályázatából a zsűri szerint "az alapkoncepció hiányzik, vagy egymástól (...) elszigetelt, olykor esetlegesnek tűnő ötletek laza halmazát alkotó pályamunkákról van szó" - állt az indoklásban.
Ősszel hirdetnek győztest
Az Európa kulturális fővárosa címet 2010-ben egy magyar és egy német város viselheti egyidejűleg.
Az első fordulóban akár az összes pályázót továbbjuttathatták volna, ha a magyar tagokból álló zsűri megfelelőnek találja a pályaműveket. A második forduló 2005 őszén zárul, hazai és külföldi tagokból álló bizottság hirdeti ki majd a győztest.
A testület "nem javasolta továbbjuttatni Kaposvár, Kecskemét, Székesfehérvár és Veszprém pályázatát".
Kaposvár többek közt szabadságmúzeummal, Európa-várral és egy új természetvédelmi bemutatóhely kialakításával pályázott. Kecskeméten a pályázatkészítésbe a polgármesteri hivatal mellett kulturális szakemberek és művészek is bekapcsolódtak.
Székesfehérvár nemzeti emlékhelyet csinált volna a koronázási templomból, és terveiben szerepelt a Hiemer-ház, a belváros legnagyobb házának kulturális célú felújítása is.
Az első fordulón továbbjutott pályázók terveiről lásd korábbi cikkünket.
Európa kulturális fővárosai 1985 és 2009 között:
1985 Athén
1986 Firenze
1987 Amszterdam
1988 Berlin
1989 Párizs
1990 Glasgow
1991 Dublin
1992 Madrid
1993 Antwerpen
1994 Lisszabon
1995 Luxembourg
1996 Koppenhága
1997 Szaloniki
1998 Stockholm
1999 Weimar
2000 Avignon, Bergen, Bologna, Brüsszel, Helsinki, Krakkó, Reykjavík, Prága, Santiago de Compostela
2001 Porto, Rotterdam
2002 Bruges, Salamanca
2003 Graz
2004 Genova, Lille
2005 Cork
2006 Patras
2007 Luxemburg
2008 Liverpool