Magyarország még több forró levegőt ad el

„A Belgiumnak eladott 2 millió tonna kibocsátási kvóta után a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Spanyolország számára értékesített 6 millió kibocsátási egységet” - olvasható a tárca csütörtöki közleményében. A Point Carbon szerda este számolt be arról, hogy Magyarország rekordmennyiségű szén-dioxid kvótát adott el Spanyolországnak.

Szabó Imre környezetvédelmi miniszter a Point Carbonnak nem árulta el az értékesített kibocsátási kvótáknak (forró levegő) sem az árát, sem a mennyiségét, csak annyit mondott, hogy Spanyolország lényegesen többet vásárolt, mint a Belgiumnak szeptemberben eladott 2 millió egység (egy egység egy tonnát jelent).

A Környezetvédelmi Minisztérium csütörtöki közleményében most ezeket az adatokat pontosította, azt azonban még mindig nem hozták nyilvánosságra, hogy mennyiért értékesítették a kibocsátási kvótákat.

Az ár még mindig nem nyilvános

Magyarország még további kvóták értékesítéséről tárgyal, így az ország érdeke azt kívánja, hogy a kvóták árát egyelőre ne közöljük a nyilvánossággal, válaszolta kérdésünkre a minisztérium. A korábbi nyilatkozatokhoz hasonlóan azt is mondták, hogy az év vége körül, amint a tárgyalások lezárultak, minden részletet nyilvánosságra hoznak.

A Point Carbon forrásai szerint Magyarország szeptemberben 14-15 euróért (4000 forint körüli összeg) kínált egy egységnyi kvótát.

A közleményből kiderül az is, hogy az államkincstárba így befolyt pénzből a Zöld Beruházási Rendszeren keresztül első lépésként a meglévő, hagyományos építésű házak és lakások, valamint közintézmények energiahatékony felújítását támogatják, erre külön pályázati rendszert hoznak létre. A közlemény hangsúlyozza, hogy a kvótaértékesítésből származó bevételeket hazánk kizárólag klímavédelmi célokra fordíthatja.

A mérhető csökkenés a cél

„A cél az, hogy mérhetően csökkenjen az üvegház hatású gázok kibocsátása, amit a Belgiummal, illetve a Spanyolországgal megkötött szerződésben is vállaltunk. Ezt egy nemzetközi auditor cég követi majd nyomon, akik a kibocsátás csökkentésének pontos mértékét is ellenőrzik, és a pénz elköltéséről szóló éves jelentések készülnek, melyek tartalmát a nyilvánosság is megismerheti.”

Magyarország 2002-ben csatlakozott a Kiotói Jegyzőkönyvhöz, amivel vállalta, hogy 6 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az ipari szerkezetátalakítás eredményeként a 6 százalékon túl 26 százalékkal sikerült csökkenteni a kibocsátott szén-dioxid mértékét, így Magyarországnak lehetősége van arra, hogy 2008 és 2012 között a kiotói tartalékot értékesítse.

A minisztérium tájékoztatása szerint 70-80 millió egység az ország megtakarítása, ennek egy részét eladják, egy részét tartalékolják. „Számítások szerint az épületetek energiahatékony átalakítása 2025-re csaknem évi 6 millió tonna szén-dioxid kibocsátáscsökkenést eredményezhet, ami a jelenlegi magyar üvegházhatású gázkibocsátás 7-8 százalékát jelenti. A hazánkban felhasznált energia 38 százalékát a lakosság használja fel, ennek is több mint kétharmadát az épületek fűtéséhez és a meleg víz előállításához.”