Gál
8 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Valaki, Valakiné; sír, urna; fel, ki, szét, el

2007.05.03. 11:32

Valaki, Valakiné; sír, urna; fel, ki, szét, el. Körülbelül ennyink marad, ha megpróbáljuk úgy leírni a Kádár János sírjával tegnap történteket, hogy a hír semleges legyen. Hiszen már a Kádár név is olyan gondolatláncokat indít meg (olyan strukturális metaforákat és kognitív kereteket hív elő), amelyek menthetetlenül a végletekig polarizált kommunikációs tér valamelyik végébe rántják a közleményt. A bulvársajtó üzleti szempontjairól nem is beszélve.

Bulvár

A bulvárból a Napi Ász közli a legkevesebb szöveget, viszont a híré a címlap egész hajtás fölötti fele. A főcím - Ellopták Kádár János csontjait! - szokatlanul korrekt, csak a felkiáltó jel üzeni: hoppá! A belső oldalon a felcím - Felforgatták a sírt, elvitték a csontokat - semlegesen leíró, a főcím - Ellopták Kádárt a temetőből - már finoman blikkflangos, az alcím - Ez Magyarország szégyene - minősít. Az érdemi szöveg egy ötsoros hír, de az kövérrel és aláhúzva. Részletek, háttér semmi, csak három régi kommer (Berecz: Példátlan!, Fejti: Emberek ezek?, Nyers: Banditák!) egy-egy mondatnyi kommentárja. Sok felkiáltójellel.

A Blikk viszont már a címlapon a Sírgyalázás! felcímmel indít, az Ellopták Kádár János koponyáját cím új elemet hoz a koponyával, és a horror felé tolja az anyagot. Minősít is, azonnal, már a címlapi lead első mondatában: "Ki vetemedhet ilyen gyomorforgató vandalizmusra?" A belső anyag a közepe táján durran: "Moldova Györgyöt tegnap felhívta egy Kádár-rajongó, hogy vegye vissza a csontokat. Az ismeretlen megkérdezte: mennyi pénzt ajánlana fel az ellopott csontokért." Hohó, Sherlock, Poirot, hol vagytok? Egyébként az egyik Attila a Political Capitaltól kielemzi, hogy "ciklikusan kiéleződik a törésvonal a posztkommunizmus és az antikommunizmus képviselői között". Tényleg.

A Színes Bulvárlap a címlapon csak egy címet-leadet közöl, viszont az egész 2-3. oldalpárt a témának szenteli. A címlapon ez a lap is a koponyát hozza húzóelemnek: Kádár koponyáját ellopták sírjából (még jobb lenne: Koponyáját Kádárnak lopták el sírjából vagy Koponyáját lopták el Kádár sírjából.) A kétoldalas belső összeállítás öt cikkből áll, az első mindjárt Pallagi főszerk. határozott hangvételű jegyzete; a gyalázat szóval kezdődik, és úgy van vége, hogy "a feldúlt hantok alól is ennek az elitnek a hazugságai és bűnei bukkanak elő".

Utána meglehetősen információgazdag összeállítást kapunk, csak két elem: a Kárpátia zenekar "könnyűzenei együttes"; ill. Thürmer Gy. szerint "Kádár időszakában nem kerülhetett volna arra sor, hogy valakinek kiforgassák a csontjait". (Hát tényleg: a rendszer maga forgatott be csontokat.) Ja, és a másik Attila a Political Capitaltól kielemzi, hogy "egyik politikai pártnak sem érdeke bevinni a sírrongálás ügyét a parlamentbe".

Lepedő

A szeriőz lapok közül a Népszabadság megpróbálja a morális mezőn tartani magát: Meggyalázták Kádár János sírját - Az öt parlamenti párt és a miniszterelnök elítéli a barbár tettett - Revizionista dalszöveget írtak a Munkásmozgalmi Panteon falára. Hangsúlyt kap, hogy a rendőrség rongálás gyanújával nyomoz, mert kegyeletsértésért csak magánidítványra indulhat eljárás. A 3. oldali jegyzetben viszont Nagy N. Péter a közizé radikalizálódásának árpádsávos kontextusába helyezi a történteket, és nem hagyja ki, hogy a panteonra fújt Kárpátia-szövegnek köze van Wittner fideszes képviselőhöz. "Eddig, és ne tovább? Miért pont eddig?"

A Népszava keményen építi a posztkommunista kognitív kereteket. "Gyáva, gyalázatos bűncselekmény történt a volt főtitkár síremléke ellen" - címszinten csak itt főtitkár Kádár, és csak itt síremlék a sírja. Külön keretes (plusz táblázatos véleménykutatási összefoglaló): Nagy Imrét és Kádár Jánost egyformán pozítív hősnek tartják. Külön keretest kap Moldova György is - "a fasiszta csőcselék tudja, hogy mindent lehet" -, de a titokzatos telefonálóról itt nem esik szó. Megszólalnak az utca emberei is: "Már a rendszerváltás gáz volt, de ami most van, az elképesztő."

A Magyar Nemzet keményen építi az antikommunista kognitív kereteket. Nagy erőkkel keresi a viszonylag semleges, kevésbé pejoratív megfogalmazásokat: "Ellopták Kádár János csontjait - A parlamenti pártok elítélik a történteket". A földet kidobálták, a koporsót felfeszítették, a csontokat elvitték. De már az alcím második fele - Politikát sejt az SZDSZ és a szélsőbal - oda csap, ahova köll; és Kádár első említése gondosan képbe helyez: "a kommunista diktatúrát évtizedekig fenntartó MSZMP volt vezetőjének csontjait...". A belső oldalon Kádár első felbukkanása: "Kádár János, a már életében budapesti hóhérnak nevezett kommunista vezető".

A rendőrség is a "síremlék eltávolítása, a föld kihányása" ügyében nyomoz. Wittner 56-os halálraítélt parlamenti felszólalásának Kárpátia megzenésítette szövegét az úgynevezett munkásmozgalmi panteon falára festették fel. (Figyeljük meg: a Népszabadságban a munkásmozgalmi panteon nagybetűs, itt kisbetűs.)

Azonban a kognitív keretezés nem sikerül tökéletesen. A véleményrovatban Szerető Szabolcs többször is használja a gyalázat szót, sőt publicisztikájának zárómondata is az: "Gyalázat." "A halott politikus nyughelyének meggyalázása nem írja át a történelmet, nem kisebbíti az élő Kádár bűneit" - ez kommunikációs hiba. Amikor az egész médiatér sírgyalázással van tele, a gyalázat szó a másik oldalnak kedvező asszociációkat hív elő, annak a kognitív kereteibe illeszkedik. Arról nem is beszélve, hogyan lehet egy gyilkos diktátor simán politikus, pláne, akinek nyughelye van.

A Magyar Hírlap frappáns szakmai innovációval állt elő: az egész lapban összesen egy mínuszos hír van a történtekről a 24. oldalon, de a véleményrovatban vezércikk szól róla - a finoman szójátékos Sírgyalázat cím alatt. "A sírgyalázásban nincs semmi hősiesség." Nincs.