A vörösiszap-per: az Alkotmánybíróság elutasította az elsőrendű vádlott panaszát

Hazánk eddigi legnagyobb ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófája 2010. október 4-én 12 óra után kezdődött, amikor átszakadt az ajkai timföldgyár vörösiszap-tározójának X-es kazettája, és a kizúduló iszap és lúgos víz elegye több száz méteres sávban mintegy 30-35 km/h sebességgel haladva elérte Kolontárt, majd percek múlva a kastélyparkon át Devecsert is. Az áradat két méter magas hullámokban söpört át a kisváros mélyebben fekvő utcáin.

Az iszapáradat miatt tíz kolontári lakos életét vesztette, 286-an pedig egészségügyi ellátásra szorultak. Orbán Viktor miniszterelnök még 2010. október 5-én azt nyilatkozta, hogy emberi mulasztás történhetett, amelyet kivizsgálnak:

Nem ismerünk olyan jelet, amely szerint természeti okai lennének a katasztrófának. Élünk a gyanúperrel, hogy itt emberi mulasztásról van szó. Az egész ország tudni szeretné, hogy ez a tragédia kinek a felelőssége.

Felmentő ítélet első fokon

A vörösiszap-ügyben tizenöt személy ellen emelt vádat az ügyészség halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. A vádlottak között volt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (Mal Zrt.) cégvezetője, a műszaki szolgáltatási igazgatója, a labor- és környezetvédelmi vezetője és a hidrátgyártás üzemvezetője is. A vádirat szerint a katasztrófát a nem megfelelő üzemeltetés, az ellenőrzési és monitoringrendszer hibáinak együttes hatása idézte elő, és az, hogy a hatóságokat és a lakosságot nem értesítették a katasztrófáról, valamint elmulasztották a segítségnyújtást is.

A büntetőper kezdetén az ügyészség letöltendő szabadságvesztést kért a vádlottakra, majd a vád időközben változott. Az ügyész néhány szabályszegést már nem rótt fel a vádlottaknak, viszont olyan kötelezettségek megszegését hozta fel, amelyek nem szerepeltek az eredeti vádban, és a gátszakadás fő okára nézve is módosította a vádat.

A per elsőrendű vádlottja, B. Zoltán, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatója az utolsó szó jogán is ártatlannak vallotta magát. Mint fogalmazott:

vannak olyan tragédiák, amelyek akkor is bekövetkeznek, ha mindenki szabályosan végzi a dolgát.

A Veszprémi Törvényszék első fokon, 2016. január 28-án hozott ítéletében bűncselekmény hiányában valamennyi vádlottat felmentette. A törvényszék álláspontja szerint a katasztrófa oka „altalaj eredetű stabilitásvesztés” volt, ami miatt a töltés tönkrement. Az ítélet indoklása szerint a vádlottak terhére rótt mulasztásokat vizsgálva a bíróság megállapította, hogy vagy nem történt mulasztás, vagy történt, de nem állt ok-okozati összefüggésben a katasztrófával.

Szabó Györgyi tanácsvezető bíró arra is kitért, hogy a cég ellen indított polgári, közigazgatási és egyéb ügyek nem azonosak a büntetőeljárásban vizsgált objektív felelősséggel. A törvényszék személyek büntetőjogi felelősségét vizsgálta, így született meg a felmentő ítélet – hangsúlyozta a bírónő. 2013 februárjában a Mal Zrt. jogerősen kártérítési pert vesztett, ezért elrendelték a cég felszámolását, majd megalakult az állami tulajdonú Mal Zrt., amelynek egyedüli részvényese a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lett.

Felülbírálatra alkalmatlan

A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla azonban 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte a törvényszék ítéletét. Az indoklás szerint az elsőfokú bíróság több eljárási szabályt megsértett, az ítélete alkalmatlan a felülbírálatra, ezért megismételt eljárásra van szükség. Az ítélőtábla egy hónappal később azt is közölte, hogy a Győri Törvényszék folytatja le a megismételt elsőfokú eljárást, mert 

A megismételt elsőfokú eljárásban a Győri Törvényszék 2018. február 4-én tíz vádlott bűnösségét mondta ki. Az elsőrendű vádlottat, B. Zoltánt, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatóját két év hat hónap,a másodrendű vádlottat, D. Józsefet, a cég egykori műszaki igazgatóját két év végrehajtandó fogházbüntetésre ítélte gondatlanságból elkövetett közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. A harmad-, a negyed-, az ötöd-, a hatod-, a nyolcad- és a tizennegyedrendű vádlott felfüggesztett szabadságvesztést, a hetedrendű pénzbüntetést, a tizenharmad rendű megrovást kapott. Öt vádlottat pedig minden vádpont alól felmentettek. Az ügyész 13 vádlott terhére fellebbezést jelentett be, a bűnösség és minősítés megállapítása, valamint súlyosbítás miatt, így az ügy a Győri Ítélőtáblára került.

Letöltendő börtönbüntetések

A Győri Ítélőtábla 2019. december 13-án meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta. Hét vádlott esetében a kiszabott büntetést súlyosbította, három vádlottra végrehajtandó szabadságvesztést szabott ki:

• az elsőrendű vádlott vezérigazgató büntetését négy év börtönre,
• a másodrendű vádlott műszaki szolgáltatási igazgató büntetését három év börtönre,
• a harmad-, a hatod és a nyolcadrendű vádlott felfüggesztett szabadságvesztés büntetését a négy év próbaidőre felfüggesztett két év fogházra változtatták;
• a negyedrendű vádlott diszpécser büntetését három év próbaidőre felfüggesztett másfél év fogházra,
• az ötödrendű vádlott hidrátgyártási üzemvezető büntetését, aki a vörösiszap kazetták üzemeltetésének felelőse is volt, két és fél év fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre súlyosbította.

A több ember életét követelő közveszély bekövetkezésével azonban több olyan kötelezettségszegés részben okozati összefüggésben állt, amelyet a vádlottak tanúsítottak. Elmulasztották egyebek közt a monitoringrendszer kialakítását, amely előre jelezte volna az altalajban zajló hátrányos folyamatokat. Nem ellenőrizték azt sem, hogy az iszapömlést megelőzően miért emelkedett a kazetta oldalfala melletti csurgalékvizet elvezető szivattyúk üzemideje. A vörösiszap kazetta oldalfala kitörésekor pedig több mint fél órán át elmulasztották értesíteni a hatóságokat.

A Kúria 2020. november 27-én az ítélőtábla ítéletét hatályában fenntartotta.

Elutasított alkotmányjogi panasz

A büntetőügy elsőrendű vádlottja, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatója képviseletében idén februárban Kadlót Erzsébet ügyvéd fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz.

Az Alkotmánybíróság 2. számú öttagú tanácsa (előadó alkotmánybíró Szívós Mária) június 13-án hozott határozatában

Az indítványozó panaszában előadta, hogy az elkövetés és az elbírálás közötti időben lépett hatályba az Alaptörvény, az új büntető törvénykönyv és az új büntetőeljárási törvény, valamint a vád tárgyává tett kerettényállásokat kitöltő ágazati anyagi jogi szabályok is jelentősen megváltoztak. Szerinte az eljárási jogszabályok változását figyelmen kívül hagyó bírói döntések miatt az eljárás nem volt tisztességes, iletve a Kúria jogértelmezése a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmába ütközött, és megsértette a hatékony jogorvoslathoz való jogot is.

Az Alkotmánybíróság határozatában rámutatott, hogy a bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen az indítványozók szubjektív elvárásait kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása. Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria a támadott végzésében kitért az indítványozó által felsorakoztatott érvekre.

Az Alkotmánybíróság nem vizsgálja, hogy a bírói döntés indokolásában megjelenő érvek megalapozottak-e, mint ahogy azt sem, hogy bíróságok jogértelmezése helyesen illeszkedik-e jogági dogmatika elfogadott szabályaihoz. A jogszabályok önálló, a konkrét tényállásra vonatkoztatott értelmezése a rendes bíróságok feladata.

Ahogy annak megítélése sem alkotmányossági, hanem a rendes bíróságok hatáskörébe tartozó szakjogi kérdés – olvasható a határozatban –, hogy a régi vagy a hatályos Btk. kedvezőbbek-e az indítványozóra nézve, így annak felülbírálatára az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre.

Epilógus

A tíz halálos áldozat és a számtalan egészségügyi károsodás mellett az ipari katasztrófa Kolontáron 47, Devecseren 268, Somlóvásárhelyen 21 lakóingatlant is sújtott.

Az iszap több mint ezer hektár mezőgazdasági területet árasztott el. A katasztrófában 731 személy károsult. A kárenyhítést támogatási szerződések megkötésével oldották meg: száztizen új építésű ingatlant választottak, százhuszonegyen használt ingatlant vásároltak, és ugyanennyien pénzbeli megváltást kértek. 2011. október 4-ére Devecserben elkészült az elöntött városrész helyén a város-rehabilitációt is szolgáló Emlékpark, Kolontáron pedig a vörösiszap-katasztrófa áldozatainak Nemzeti Emlékhelye.