Az Agrobank-per: vesztegetés vagy kockázatcsökkentés?

november 20., 13:37 Módosítva: 2021.11.21 16:52
44
A rendszerváltozás utáni egyik legnagyobb bankperben az elsőfokú bíróság bűntett hiánya miatt felmentette, a Legfelsőbb Bíróság viszont vesztegetésért letöltendő börtönre ítélte az ügy elsőrendű vádlottját, aki kegyelmet kapott volna az államfőtől, csakhogy az igazságügyi miniszter megtagadta az elnöki határozat ellenjegyzését. Az Agrobank-ügy arról szólt, hogy a bankvezetők tényleg bűncselekményt követtek-e el, vagy egy speciális hitelkonstrukcióval csupán a pénzintézetük kockázatát akarták csökkenteni.

A nyolcvanas évek végén, a kétszintű bankrendszer létrejöttekor a pénzintézetek előtt új távlatok nyíltak meg, amelyek számos veszélyt is rejtettek magukban. Gondot jelentett, hogy az új bankok nem rendelkeztek megfelelő tőkével, ráadásul megörökölték a korábban felhalmozott rossz hiteleket is. A helyzetet tovább súlyosbította a kilencvenes évek elején a bankszektorba is begyűrűző gazdasági válság. Egynéhányuk tönkrement, de bukásuk mégsem volt látványos, mert a betétesek megtakarításai nem kerültek komoly veszélybe. Három pénzintézet, az Ybl Bank, az Agrobank és a Postabank esetében ezzel szemben nem volt csendes lefolyású a válság, hiszen mindhárom bank vezetői ellen büntetőeljárás indult, és a lakosság is pánikszerűen vette ki betétjeit. A három ügy mégis eltért egymástól. Míg az Ybl Bank vezetői saját vállalkozásaik érdekét érvényesítették a bank kárára, addig az Agrobank ellen az volt a vád, hogy a pénzintézet érdekeit helyezték előtérbe az adósokéval szemben. A Postabank vezetőit pedig hűtlen kezelés miatt indult büntetőeljárásban végül hanyag kezelésért ítélték pénzbüntetésre.

Bankárok bilincsben

Az Antall-kormány az állami tulajdon lebontása és a privatizáció segítése érdekében létrehozta az egzisztenciahitelt (E-hitelt), hogy magyar vállalkozók hosszú lejáratra kedvező kamatozású hitelhez jussanak. A kormány nem is csinált belőle titkot, hogy nem a bankoknak akart jó üzleti lehetőséget teremteni, hanem új tőkésosztályt igyekezett létrehozni. Csakhogy a kereskedelmi bankok nem igazán tolongtak, hogy részt vegyenek az egzisztenciahiteles akcióban.

Tovább

A Vajtai-per: fagyálló a meggyborban

november 10., 06:21 Módosítva: 2021.11.11 15:47
483
Hatalmas felzúdulást keltett a közvéleményben, amikor hat évvel ezelőtt, 2015. november 11-én a Budapest Környéki Törvényszék hét év letöltendő börtönbüntetésre ítélte azt a vácszentlászlói gazdát, aki úgy próbálta megakadályozni meggyborának megdézsmálását, hogy fagyállót öntött bele, és később a tolvaj meghalt. Az elsőfokú ítélet után az ügyészség előbb fellebbezést jelentett be a vádlott javára, majd ezt visszavonva börtön helyett fegyházat kért. A Fővárosi Ítélőtábla nemcsak jelentősen mérsékelte a gazda büntetését, hanem fel is függesztette annak végrehajtását. Hangsúlyozta azonban, hogy megelőző jogos védelem címén nem lehet a vagyontárgyak védelmére halálos eszközt alkalmazni.
Tovább

A Mansfeld-per: élt tizennyolc évet

november 4., 19:07 Módosítva: 2021.11.05 13:45
271
Mansfeld Péter nem született hősnek vagy szabadságharcosnak, pláne nem mártírnak. Ő csak egy törékeny testalkatú, élénk érdeklődésű pesti srác volt, akit a nagybetűs élet érlelt nagyon fiatalon a rendszer ádáz ellenségévé. Arról a történészek véleménye is megoszlik, hogy tudatos forradalmár volt-e, de azt, hogy a halál árnyékában is bátran szembenézett sorsával, neve pedig a megtorlások kegyetlenségének jelképévé vált, senki sem vitathatja.
Tovább

A Horváth-per: reaktivált tankkal a tüntetők között

október 23., 06:03 Módosítva: 2021.10.24 11:02
6639
Tizenöt évvel ezelőtt, 2006. október 23-án egy kiállított T–34-es harckocsi elindult az Erzsébet téren, keresztül a tüntető tömegen, egészen a rendőrsorfalig. A muzeális tankot egy seregélyesi nyugdíjas, Horváth György vezette, akit rongálás, jármű önkényes elvétele és közúti veszélyeztetés bűntette miatt vontak felelősségre. Az utolsó szó jogán vállalta, amit tett, de nem ismerte el, hogy bűncselekményt követett volna el.
Tovább

A Biszku-per: a puha diktatúra legkeményebb ökle

október 17., 05:49 Módosítva: 2021.10.18 16:03
133
Biszku Béla egykori belügyminiszter büntetőjogi felelősségre vonásának története hű lenyomata a magyar igazságszolgáltatásnak. Hiába ő volt az egyetlen pártállami vezető, akit az 1956-os forradalom utáni véres megtorlásokban, illetve a sortüzek elrendelésében betöltött szerepe miatt a rendszerváltozás után egyáltalán bíróság elé állítottak, jogerős ítélet azonban nem született vele szemben.
Tovább

A Holhosné-per: a nikotinos sorozatgyilkos

október 10., 06:01 Módosítva: 2021.10.12 14:30
566
Kevés női sorozatgyilkost ismer a magyar kriminalisztika története, de Holhos Jánosné talán a legkülönlegesebb valamennyi közül. A borsodi fiatalasszony, aki az igazságügyi szakértők véleménye szerint az átlagosnál magasabb intelligenciával rendelkezett, de híján volt bármiféle erkölcsi gátlásnak, az ötvenes évek végén hidegen és lelkiismeret-furdalás nélkül mérgezett meg nikotinnal négy embert a közvetlen környezetében.
Tovább

A Tocsik-per: sikerdíj, amely pártokat rengetett meg

szeptember 19., 06:07 Módosítva: 2021.09.20 21:57
190
A rendszerváltozás utáni politikai életet megrengető ügy azzal kezdődött, hogy az állami vagyonkezelő egy külsős jogásznőt bízott meg az állami vállalatok alatt fekvő belterületi földek után, az önkormányzatoknak járó részesedés lealkudására. A jogásznőt Tocsik Mártának hívták, aki az ügyletekért átlagosan tíz százalék, összesen 804 millió forint sikerdíjat kapott. Az összeg kiverte a biztosítékot, Tocsik célkeresztbe került. Noha a hét évig tartó büntetőperben felmentették a csalás vádja alól, a polgári pert, mert megbízási szerződései jogszabályba ugyan nem, de a jó erkölcsbe ütköztek, elvesztette. A sikerdíjat 2013-ban bekövetkezett haláláig vonták a nyugdíjából. Huszonöt éve, 1996. szeptember 19-én pattant ki a botrány, akkor jelent meg egy újságcikk, A megtakarító címmel.
Tovább

A Rajk-per: „Miénk a börtön, magunknak építettük”

augusztus 22., 15:05 Módosítva: 2021.08.25 19:21
35
A Rajk-ügyből indult ki a rendszer tömegterrorja – állítja Zinner Tibor történész, aki szerint a látványperek színházi előadásokként működtek, amelyekben a személyek valósak voltak ugyan, de az általuk elkövetett cselekmények köszönőviszonyban sem álltak a valósággal. A Rajk-per vádiratát Rákosi Mátyás, a kommunista párt főtitkára készítette, és Sztálin hagyta jóvá. Rajk Lászlót és két társát halálra ítélték, és 1949. október 24-én ki is végezték. Újratemetése 1956. október 6-án százezres tömegdemonstrációvá vált.
Tovább

A Károlyi-per: teljes vagyonelkobzás Trianonért

augusztus 8., 11:26 Módosítva: 2021.08.19 13:11
1374
Károlyi Mihály volt köztársasági elnököt, akit a korabeli sajtó és politikai ellenlábasai egy személyben tettek felelőssé a trianoni békediktátumért, bírósági úton is hazaárulónak nyilvánították, hogy külön törvény alapján elkobozhassák hatalmas vagyonát. Károlyi megítélése mindig is megosztotta a történészeket. Vannak, akik hazaárulónak, mások hazafinak tartják őt.
Tovább

A Kádár-per: rendőrspicliként Rákosi börtönében

július 25., 15:57 Módosítva: 2021.07.30 10:35
22
Kádár Jánost, aki később három évtizedig az ország első számú vezetője lett, 1951-ben utolérte a koncepciós perek hulláma, hiszen Rákosiék letartóztatták, és életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. A nagyvárosi legendával ellentétben nem kínozták meg, nem tépték le a körmét, nem vizeltek a szájába, viszont hermetikusan elzárták, olyannyira, hogy Sztálin haláláról is csak jó egyévnyi késéssel értesült. De nem maradt le semmiről.
Tovább

A Sólyom-per: vértanú tábornokok

július 17., 05:47 Módosítva: 2021.07.18 15:39
523
1950-ben a tábornokok perében hatvanhat személyt vettek őrizetbe, majd a legnagyobb titoktartás mellett tartott tárgyaláson tizennégy egykori ludovikás tisztet halálra ítélt a bíróság. Hét tábornok – köztük Sólyom László vezérkari főnök – elleni halálos ítéletet végre is hajtották. Ez csak a tragikus sorsú aradi tizenhárom sorsához hasonlítható, azzal a súlyosbítással, hogy 1950-ben nem levert szabadságharcot toroltak meg, és nem idegen győztes volt az ítélet-végrehajtó.
Tovább

A zuglói nyilasper: őrjöngő lumpenek a pártházban

július 14., 16:30 Módosítva: 2021.07.15 19:11
111
A zuglói nyilaspert két évtizeddel a népbírósági eljárások után, a Kádár-korszak kellős közepén, 54 évvel ezelőtt rendezték meg hatalmas médiafelhajtás mellett. Az antifasiszta kirakatperben azt igyekeztek bizonyítani, hogy a nyilas pártszolgálatosok az ötvenhatos forradalomnak is aktív szereplői voltak. A 41 tárgyalási napon hihetetlen kegyetlenkedésekre, embertelen kínzásokra derült fény. A tizenkilenc vádlottból hármat halálra ítéltek, míg a többiek nyolc és tizenöt év közötti börtönbüntetést kaptak.
Tovább

A Standard-per: imperialisták a célkeresztben

július 2., 14:41 Módosítva: 2021.07.03 14:42
0
1949 végén államosították a legnagyobb hazai híradástechnikai céget, az amerikai tulajdonú Standard Villamossági Rt.-t. A gyár vezetőit kémkedés és szabotázs miatt pár hónappal később letartóztatták. A Standard-per előtt még nem volt példa arra, hogy egy kommunista ország kirakatperében amerikai és angol állampolgárokat ültessenek a vádlottak padjára. Nem volt irgalom: a vállalat magyar vezérigazgatóját és a gyárat felügyelő főmérnököt kivégezték.
Tovább

A pócspetri per: a „rendőrgyilkos” falu

június 11., 15:42 Módosítva: 2021.06.13 11:57
0
1948. június 3-án az esti litánia után tömeg vonult a szabolcsi Pócspetrin a községháza elé, tiltakozva a helyi egyházi iskola megszüntetése ellen. A lökdösődés közben az egyik rendőr halálosan megsebesítette magát. Rákosiék a lövésért az egész falut felelőssé tették. A rögtönítélő bíróság 73 évvel ezelőtt, 1948. június 11-én hirdette ki ítéletét.
Tovább

A Soós-per: rendőrgyilkosok a vádlottak padján

június 4., 20:13 Módosítva: 2021.06.13 11:54
147
1980 őszén végezték ki Soós Lajost, aki tizenegy év alatt négy embert ölt meg különös kegyetlenséggel, köztük egy rendőrt, egy pénzügyőrt, egy özvegyasszonyt, valamint egy boldog apát, aki éppen a harmadik gyermekének megszületését ünnepelte. Noha húszéves tettestársa talán még nála is irgalmatlanabb volt, ő azonban megúszta a kötelet.

A szegedi boszorkányper: akik eladták az esőt

május 21., 08:52 Módosítva: 2021.05.30 21:21
128
Félrefordították Könyves Kálmán dekrétumának azt a tételét, miszerint „boszorkányok pedig nincsenek”. Voltak bizony, ahogy évszázadokon át boszorkányperek is. Igaz, nem annyi, mint Európa nyugati felében. A leghíresebb magyarországi per 1728-ban, Szegeden zajlott le, aminek legalább huszonegy áldozata volt.
Tovább

A Grősz-per: hadjárat az egyház ellen

május 13., 16:49 Módosítva: 2021.05.14 14:43
0
Hetven évvel ezelőtt rendezték az ötvenes évek egyik legnagyobb koncepciós perét Grősz József kalocsai érsek és társai ellen. A „klerikális reakció” megtörését célzó eljárásban, valamint a hozzákapcsolódó huszonnégy szatellitperben több mint száz ítélet született, köztük tizenöt végrehajtott halálbüntetés.
Tovább

A Pusoma-per: nem eléggé ártatlan

május 5., 16:47 Módosítva: 2021.05.06 07:41
418
A Pusoma-ügy a magyar igazságszolgáltatás történetének egyik legnagyobb baklövése. A hatóságok – nem kevés előítélettel és nulla empátiával – rutinműködésben gyakorlatilag öngyilkosságba hajszoltak egy félanalfabéta, szerencsétlen sorsú cigányembert, aki az ártatlanul leült évekért kártalanítás helyett csak végtelen magyarázkodást kapott.
Tovább

A hipofízisper: egy tudós meghurcolása

április 8., 19:37 Módosítva: 2021.04.10 10:58
39
Harmincöt éve, 1986-ban robbant ki a hipofízisbotrány. A per után László Ferenc szegedi professzort, aki a hipofízisekért cserébe kapott gyógyszerekkel törpe növésű embereknek adta vissza a normális élet esélyét, elbocsátották állásából. Az egyetem könyvtárába került azzal az odavetett mondattal, hogy „Feri, te úgyis nagyon szeretsz olvasni”.
Tovább

A frankhamisítási per: bosszú Trianonért

március 27., 06:04 Módosítva: 2021.03.27 19:46
108
Nyugdíjas huszárezredes, egykori közellátási miniszter és országos rendőrfőkapitány is szerepelt az 1925 végén kirobbant frankhamisítási ügyben, amelyben a vádlottak azzal védekeztek, hogy pusztán bosszút akartak állni Franciaországon az igazságtalan trianoni békediktátumért. Az ügyben 95 évvel ezelőtt hirdettek Hágában ítéletet, majd néhány hónappal később a magyarországi perben a francia jegybank jelképesen egy frankot kért kártérítésként.
Tovább

A Szoboszlai-per: az áramvonalas ítélet

március 21., 06:02 Módosítva: 2021.03.22 11:56
17872
Szoboszlai Barna 2008 nyarán a veteményese köré húzott kerítésbe éjszakára áramot vezetett, és hiába hívta fel a veszélyre táblával a figyelmet, az egyik tolvaj belehalt az áramütésbe. A kesznyéteni gazda előbb felfüggesztett fogházbüntetést, majd megrovást kapott. A perben épp tíz éve, 2011. március 21-én született meg a jogerős ítéletet.

A Magda-per: a szolnoki gyermekgyilkosság

március 12., 15:37 Módosítva: 2021.03.14 09:04
437
1983-ban különös kegyetlenséggel meggyilkoltak egy kislányt a szolnoki temetőben. A magyar kriminalisztika történetének egyik legtanulságosabb ügyében a tett elkövetésével vádolt Magda Jánost első fokon halálra ítélték, a megismételt eljárásban felmentették. Magdát életében kétszer is vádolták gyilkossággal, de jogerősen egyikért sem ítélték el.
Tovább

A Nemecsek-per: a szélhámos regényhős

március 6., 12:12 Módosítva: 2021.03.07 17:12
152
Mindannyiunk kedvenc olvasmánya A Pál utcai fiúk. Mindig is sokakat foglalkoztatott, hogy kik voltak a regény hőseinek modelljei. Ötvennyolc évvel ezelőtt, 1963 márciusában egy 74 éves papucskészítő pert indított Hollós Korvin Lajos ellen, mert az író glosszájában kétségbe vonta, hogy Molnár Ferenc róla mintázta Nemecsek Ernőt. A per iránt akkora volt az érdeklődés, hogy csak belépőjeggyel lehetett bejutni a tárgyalóterembe.
Tovább

A fejszés gyilkos pere: az utolsó női kivégzés

február 25., 21:36 Módosítva: 2021.02.27 22:05
244
Az utolsó halálra ítélt nőt, Besze Imrénét, akit a korabeli sajtóban „fejszés gyilkosnak” neveztek, 1969. február 2-án végezték ki az egri börtön udvarán. Az 53 éves asszony 1967 őszén kilenc fejszecsapással végzett 72 éves áldozatával, akinek a pénzét is magához vette. A holttestet éjjel ásta el a kertjében, majd másnap tizenhárom dömper földet hozatott rá. Mindvégig a férjét vádolta a gyilkossággal.
Tovább

A Vadász-per: az utolsó kivégzés

február 20., 15:45 Módosítva: 2021.02.23 17:44
636
A halálbüntetés történetéről szóló összefoglalók állandó szereplője Vadász Ernő. Önhibáján kívül vált ismertté, mert a brutális rablógyilkosság elkövetésekor, de később sem tudhatta, hogy ő lesz az utolsó, akit a halálbüntetés 1990-es eltörlése előtt ki is végeznek. Bizonyos fokig balszerencséje volt, hiszen 1988-ban, majd 1990-ben még született egy-egy halálos ítélet, de már egyiket sem hajtották végre.
Tovább

A Miskei-per: gyermekgyilkosság a Halászbástyánál

február 11., 17:56 Módosítva: 2021.02.12 19:58
361
A hetvenes évek derekán egy bestiális gyermekgyilkosság rázta meg az országot. A tettest tíz napig keresték. Ez idő alatt sokan még az utcára sem merték kiengedni a gyermeküket. A gyilkosról kiderült, hogy gyermekkorában egy népszerű színésznő vette szárnyai alá, aki aztán élete végéig nem tudta kiheverni mérhetetlen csalódottságát, miután kiderült védence gonoszsága.
Tovább

A Szálasi-per: nyilas pártvezér a Zeneakadémián

február 5., 12:50 Módosítva: 2021.02.06 10:43
455
Annyi esélye van, mint Szálasinak a népbíróság előtt! – mondják még ma is a reménytelen helyzetekre. Szálasi Ferencet, a 20. századi magyar történelem egyik legsötétebb figuráját többször is bíróság elé állították. A nyilas rémuralom vezére a második világháború után tökéletes bűnbaknak bizonyult. Szálasi népbírósági pere 75 évvel ezelőtt, 1946. február 5-én kezdődött a Zeneakadémián.
Tovább

A tatabányai orvosper: koraszülött a vesetálon

január 31., 10:49 Módosítva: 2021.02.01 12:17
3090
A nyolcvanas években hatalmas közfelháborodást keltett, amikor a tatabányai szülészeti osztály orvosainak közreműködésével életképtelen abortumnak nyilvánítottak egy koraszülött kislányt, aki órákig egy vesetálon nyöszörgött a személyzeti WC előterében. A per egyik orvosszakértője nem kis malíciával jegyezte meg: „Nem mindegy, hogy hová születik az ember.”
Tovább

A Szántó-per: adriai nyaralás kémkedésért

január 24., 12:44 Módosítva: 2021.01.25 13:34
77
A rendszerváltozás utáni első kémper vádlottja több mint egy évtizeden át háborítatlanul szolgáltatott ki katonai adatokat a jugoszláv hírszerzésnek. A titkokért cserébe a családja néhányszor az Adriai-tenger partján nyaralhatott. A honvéd zászlóst kémkedésért tízévi fegyházra ítélték, de négy év után kegyelmet kapott a köztársasági elnöktől.
Tovább

A Jány-per: háborús bűnös vagy nemzeti hős?

január 13., 18:03 Módosítva: 2021.01.25 13:37
364
Jány Gusztávot, a Don-kanyarnál tragikus sorsra jutott, mintegy kétszázezres létszámú magyar királyi 2. honvéd hadsereg parancsnokát a Budapesti Népbíróság 1947-ben háborús bűntettért halálra ítélte. Nem kért kegyelmet, bár a tanácsvezető bíró is kegyelemre terjesztette elő. 1993-ban a Legfelsőbb Bíróság felmentette a vádak alól, de tiszti rangjába nem helyezték vissza. A történészek máig vitatkoznak Jány történelmi, politikai, erkölcsi és jogi felelősségén.
Tovább