A kivégzett magyar hátvéd története

november 25., 14:42 Módosítva: 2020.11.26 15:01
0
Az 1954-es labdarúgó-világbajnokság döntőjét Magyarország 1951. június 4-én veszítette el, amikor koholt vádak alapján kivégezték a korszak talán legjobb középhátvédjét, az újpesti Szűcs Sándort. Sokak szerint a vb-döntőben a német Helmut Rahn nem rúgott volna két gólt, ha kullancsként Szűcs fogja. De nem így történt, mert egy olyan jogszabály alapján ítélték halálra, amely sohasem jelent meg a Magyar Közlönyben. Szűcs Sándor 99 éve született.

Szűcs Sándor 1921. november 23-án született Szolnokon. Géplakatosszakmát tanult a MÁV Szolnoki Járműjavítóban. Alig tizenhét évesen már játszott a helyi NB I.-es labdarúgócsapatban. Hamar felfigyeltek a fiatal futballistára: 1941. március 23-án már a felnőttválogatottban lépett pályára Jugoszlávia ellen. 1948-ig tizenkilencszer szerepelt a nemzeti válogatottban – hétszer a Szolnoki MÁV, 1944 után tizenkétszer az Újpest játékosaként. Gallowich Tibor szövetségi kapitány szerint

Szűcs Sanyi a kullancsok eszményképe. Ha formában van, nincs center, aki meg tud tőle szabadulni. Ragyogóan fejel, remek a rúgótechnikája.

Tehetsége alapján Pulyka (ez volt ugyanis a beceneve, de gyakran Málnaszörpnek is hívták) az Aranycsapat tagja lehetett volna, akár világbajnok is, de nem így történt.

Tovább