A Kristály-per: az utolsó politikai elítélt

2023 július 10., 17:49 Módosítva: 2023.07.11 20:29
1
Harmincöt éve állt bíróság elé az utolsó hazai politikai elítélt. Kristály Gyula levelezőlapot küldött az MSZMP Központi Bizottságának: „Kommunista Urak és Szovjet talpnyalók, hazaárulók, bohócok, köpünk a pofátokba”. Az ózdi rokkantnyugdíjas ügyében egy húszfős nyomozócsoport hónapokig kutakodott. Valóságos hajtóvadászatot indítottak ellene. A rendszerváltozás hajnalán izgatás bűntette miatt a maximálisan kiszabható három évi fegyházra ítélték, majd másodfokon másfél évi felfüggesztett börtönre. A Legfelsőbb Bíróság 1992-ben bűncselekmény hiányában semmisítette meg az ítéletet.
Tovább

München volt a minta a balassagyarmati túszdrámához

2023 január 7., 14:24 Módosítva: 2023.01.08 17:17
43
1973. január 7-én este tízkor két tizenéves fiú fegyverrel felszerelve túszul ejtett húsz lányt egy balassagyarmati kollégiumban. Teljes hírzárlat mellett öt napig tartott a kádári Magyarország legsúlyosabb terrorcselekménye. A túszakció nemcsak a kollégium lakóit, hanem a hatóságokat is felkészületlenül érte. Az egyik támadót mesterlövészek terítették le, míg a másikat bíróság elé állították, és zárt tárgyaláson tizenöt évi börtönre ítélték. Szabadulása után – szüleihez hasonlóan – új névvel új életet kezdett.
Tovább

Huszonhét éve nem találják a pécsi taxisgyilkosság elkövetőjét

2022 december 1., 16:09 Módosítva: 2023.01.08 17:18
Huszonhét éve, 1995. december 1-jén Pécs mellett brutálisan meggyilkoltak egy fiatal taxisnőt, és bár az áldozat kórházba szállítása közben még részletes személyleírást tudott adni az elkövetőről, a gyilkost azóta sem kapták el. Tizenkét éve előkerült ugyan egy férfi, aki beismerő vallomást tett, azt állítva, hogy belső hang sugallatára ölt, de a bíróság felmentette, mert a rendelkezésre álló adatok, szakértői vélemények nem alkottak olyan zárt logikai láncot, amely a bűnösségét kétséget kizáróan bizonyította volna.
Tovább

Tizenhétéves lány dobta fel a tetteseket az évszázad képlopási perében

2022 november 6., 05:56 Módosítva: 2022.11.14 14:04
119
Harminckilenc éve, 1983. november 5-én éjjel betörtek a felállványozott Szépművészeti Múzeumba, ahonnan hét, felbecsülhetetlen értékű festményt loptak el. A betörés nemcsak megdöbbentette a közvéleményt, hanem egyúttal szétrombolta a Kádár-rendszer kiváló közbiztonságáról alkotott képet is. A műalkotások végül előkerültek, és az olasz–magyar koprodukcióban végrehajtott bűntett elkövetői is megbűnhődtek. Csak a megrendelőként gyanúsított görög étolajgyárost és fivérét nem tudták felelősségre vonni, akik elmondásuk szerint még soha életükben nem hallottak Raffaellóról.
Tovább

A Kirják-per: kis híján felakasztották a reménytelenül szerelmes férfit

2022 augusztus 7., 06:17 Módosítva: 2022.08.08 16:21
A magyar kriminalisztika történetének egyik legnagyobb balfogása a Kirják-nyomozás volt 1957-ben. A nyomozók teljesítményére az ügyészség és a bíróság tette fel a koronát. Ha Kirják Jánost nem a lelkiismeretes szolnoki ügyvéd, Lánczy Ferenc védi, a vádlottat alighanem előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölésért kivégezték volna. Így is több mint tíz évet ült ártatlanul börtönben, mire előkerült az igazi gyilkos, Kovács Péter, aki annak idején a helyszíni szemlén a bámészkodók között szenvtelenül végignézte, hogy helyette Kirjákkal rekonstruálják Szegedi Margit meggyilkolásának körülményeit.
Tovább

Még egyszer a Burai-perről, avagy kiderülhet-e valaha az igazság?

2022 július 27., 11:09 Módosítva: 2022.08.08 16:20
Nagy visszhangot váltott ki olvasóink körében a Burai-pert tárgyaló cikkünk, amelyben megírtuk, hogy az 1966-ban történt mezőtúri ötös gyilkosság vádlottjának kivégzése után előkerült a valódi elkövető is, akit ugyancsak felakasztottak. Az informátor, aki a hetvenes években humángenetikai szakértőként foglalkozott az üggyel, a leghatározottabban kitart állítása mellett. A megkérdezett büntetőjogász szerint ez csak úgy történhetett meg, ha a tényleges elkövető egy másik bűncselekmény miatt került később bíróság elé, és az általa elkövetett bűntett önmagában is elegendőnek bizonyult a halálbüntetés kiszabására.
Tovább

A Burai-per: ki követte el a mezőtúri ötös gyilkosságot?

2022 július 24., 06:11 Módosítva: 2022.07.25 16:52
A magyar kriminalisztika egyik legkegyetlenebb gyilkosságsorozata ötvenhat éve történt Mezőtúron. A tettes három asszonyt és két kislányt ölt meg különös kegyetlenséggel. A Legfelsőbb Bíróság előbb alapvető eljárási hiányosságok miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság halálos ítéletét, majd új eljárás után jóváhagyta Burai Árpád kivégzését. Pár év múlva fordulat következett be az ügyben, amely viszont már nem kapott semmilyen nyilvánosságot.
Tovább

Az Alkotmánybíróságon ért véget a vörösiszap-per

2022 június 17., 18:29 Módosítva: 2022.06.19 12:30
398
2010. október 4-én öntötte el a vörösiszap Kolontárt és környékét, tíz ember halálát okozva. A példátlan ipari katasztrófa után tizenöt vádlott állt a bíróság elé, de első fokon valamennyiüket felmentették. A Győri Ítélőtábla ezzel szemben tíz személyt talált bűnösnek, és hármukra letöltendő börtönbüntetést szabott ki. A Kúria tavaly novemberben hatályában fenntartotta az ítélőtábla ítéletét. A büntetőper 2022. június 13-án az Alkotmánybíróságon zárult le: az alkotmánybírák ugyanis elutasították az elsőrendű vádlott, B. Zoltán, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatójának alkotmányjogi panaszát, akit az ítélőtábla korábban négyévi szabadságvesztésre ítélt.
Tovább

A Billnitzer-per: Bill apó, aki részt vett az 1945. február 11-i kitörési kísérletben

2022 június 4., 19:41 Módosítva: 2022.06.05 15:31
503
Oroszlánrészt vállalt a Magyar Királyi Honvédség rohamtüzérségnek megalkotásában. Becenevét, a Bill apót a rohamtüzérektől kapta, akik mellett a legvégsőkig, még az 1945. február 11-i kitörési kísérlet során is kitartott. Az altábornagy azonban nem kitüntetést kapott katonai érdemeiért, hanem háromévi szovjet hadifogságot, majd nyolcévi fegyházat háborús bűnök elkövetéséért a Tutsek Gusztáv vezette népbírósági tanácstól.
Tovább

A Horger-per: kétszer is rálőttek a szegedi egyetem fura urára

2022 május 28., 20:19 Módosítva: 2022.06.19 12:32
86
1872 májusában született Horger Antal nyelvész, akadémikus, akinek nevét József Attila Születésnapomra című költeményéből ismerhetjük. A költő verses elégtételt vett egykori tanárán, mert az eltanácsolta őt az egyetemről. A professzort három évvel korábban kis híján lelőtte második felesége, aki nem akart urával Szegedre költözni. A házastárson erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés kísérlete miatt indult büntetőpert nagy érdeklődéssel kísérte a korabeli bulvársajtó.
Tovább

Kecskeméti maffiaper: hatvannégy év fegyházat szabtak ki a bűnszervezet tagjaira

2022 május 14., 06:54 Módosítva: 2022.05.15 19:35
A kecskeméti maffiaper vádlottjai először is nem kecskemétiek, hanem fővárosiak voltak, és az olasz vagy orosz alvilághoz képest tevékenységük aligha hasonlítható a klasszikus maffia működéséhez. A pert pedig azért tárgyalták első fokon Kecskeméten, mert az ügy kulcsfiguráit, a fegyvercsempészeket a városhoz közeli benzinkútnál fogták el. Az összeesküvés-elmélet hívei szerint viszont azért esett a választás Bács-Kiskun megye székhelyére, mert tartani lehetett attól, hogy a fővárosban elsikálják az ügyet.
Tovább

A Darvas-per: a letartóztatással megvárták a filmforgatás végét

2022 április 30., 05:47 Módosítva: 2022.05.01 18:21
164
Darvas Iván színművész a bátyja miatt az ötvenes években kétszer is büntetőbíróság elé került. Előbb feljelentési kötelezettség elmulasztása, majd népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel miatt ítélték el. Ígéretesen indult pályafutása derékba tört: 22 hónapot ült börtönben, szabadulása után metróépítésen és fröccsöntő üzemben dolgozott. Csak 1963-ben állhatott újra színpadra.
Tovább

A Latinovits-per: ki a felelős a színészkirály haláláért?

2022 április 19., 17:46 Módosítva: 2022.04.23 10:32
147
Bujtor István színész-rendező a kétezres évek közepén jó hírnév megsértése miatt pert indított Molnár Gál Péter színikritikus ellen, mert szerinte felelős volt féltestvére, Latinovits Zoltán öngyilkosságáért. Bujtor nem kevesebbet állított, mint hogy azért lett öngyilkos a bátyja, mert az újságíró bántó kritikát írt róla.
Tovább

A Császár Előd-per: frontális ütközés rendőrautóval

2022 március 12., 05:51 Módosítva: 2022.03.13 14:44
415
Császár Előd 1998. december 17-ig az ország egyik legnépszerűbb popzenésze volt. Egyik pillanatról a másikra megváltozott az élete, amikor BMW-jével átsodródva a másik sávba frontálisan összeütközött egy rendőrautóval. Elítélték ugyan halált okozó közúti baleset okozása, csalás kísérlete és közokirat-hamisítás miatt is, de nagy közfelháborodásra nem kellett börtönbe vonulnia. Elmondása szerint több mint húsz év elteltével is álmodik a balesetről, és biztos benne, hogy a halálos ágyán is emlékezni fog a csattanás hangjára.
Tovább

A Richter-per: az ámokfutó fegyenc, aki semmire sem emlékezett

2022 március 3., 06:56 Módosítva: 2022.03.04 13:02
44
A magyar büntetés-végrehajtás történetének legsúlyosabb gyilkosságsorozatát 1984. október 19-én követték el Szegeden. Richter Richárd, akit emberölés kísérlete miatt hét év fegyházra ítéltek, a rabok munkahelyén, a bútorgyárban öt perc leforgása alatt a maga készítette késével hét büntetés-végrehajtási alkalmazottat szúrt meg, akik közül hárman belehaltak sérüléseikbe.
Tovább

A Faludi-per: a Fekete Angyal szárnyalása

2022 január 30., 05:50 Módosítva: 2022.05.01 18:27
142
A 2000-es évek elején egy kórházi ápolónőt azzal állítottak bíróság elé, hogy injekciót adott áldozatainak, akik súlyos, többnyire gyógyíthatatlan, idős emberek voltak. A sajtó által Fekete Angyalnak nevezett vádlottat több emberen elkövetett emberölés kísérlete és foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés miatt tizenegy évi fegyházra ítélték. A bíróság szerint a cselekménynek semmi köze nem volt az eutanáziához, viszont megzavarta a köznyugalmat, és megingatta az egészségügybe vetett bizalmat.
Tovább

Az Ebneth-per: kié a vérfoltos nadrág?

2022 január 18., 14:25 Módosítva: 2022.01.18 18:46
12
Bárándy György, a legendás ügyvéd pályafutása legemlékezetesebb ügyének a karácsondi kettős rablógyilkosságot tartotta. A hat évig elhúzódó büntetőeljárásban az elsőrendű vádlottat háromszor is halálra ítélték, negyedszerre viszont felmentették. A vádhatóság legfőbb bizonyítéka az volt, hogy a tanúk látták a tett helyszínén a gyilkost egy feltűnő nadrágban, amelyen megtalálták az egyik áldozat vérét. A vádlott védőjének mentőötlete támadt: kérte, hogy védence felpróbálhassa a pantallót.
Tovább

Az Erdélyi-per: a bolti sorozatgyilkos

2021 december 14., 06:10 Módosítva: 2021.12.14 20:10
Erdélyi Nándort annak ellenére találták bűnösnek négy gyilkosságban is, hogy közvetlen bizonyíték csak a csepeli textilbolti emberölés esetében szólt ellene: olyan üvegszilánkokat találtak a ruháján, amelyek a tett helyszínéről származtak, pedig mindvégig tagadta, hogy Csepelen járt volna. Az eljárás során hazugságvizsgálót és az FBI profilalkotóit is igénybe vették, hogy az igazságügyi szakértők szerint kiszámíthatatlan természetű, pszichopata, kórosan hazudozó férfira rábizonyítsák a bűncselekmények elkövetését.
Tovább

Az Agrobank-per: vesztegetés vagy kockázatcsökkentés?

2021 november 20., 13:37 Módosítva: 2021.12.14 10:35
44
A rendszerváltozás utáni egyik legnagyobb bankperben az elsőfokú bíróság bűntett hiánya miatt felmentette, a Legfelsőbb Bíróság viszont vesztegetésért letöltendő börtönre ítélte az ügy elsőrendű vádlottját, aki kegyelmet kapott volna az államfőtől, csakhogy az igazságügyi miniszter megtagadta az elnöki határozat ellenjegyzését. Az Agrobank-ügy arról szólt, hogy a bankvezetők tényleg bűncselekményt követtek-e el, vagy egy speciális hitelkonstrukcióval csupán a pénzintézetük kockázatát akarták csökkenteni.
Tovább

A Vajtai-per: fagyálló a meggyborban

2021 november 10., 06:21 Módosítva: 2022.05.01 18:26
424
Hatalmas felzúdulást keltett a közvéleményben, amikor 2015. november 11-én a Budapest Környéki Törvényszék hét év letöltendő börtönbüntetésre ítélte azt a vácszentlászlói gazdát, aki úgy próbálta megakadályozni meggyborának megdézsmálását, hogy fagyállót öntött bele, és később a tolvaj meghalt. Az elsőfokú ítélet után az ügyészség előbb fellebbezést jelentett be a vádlott javára, majd ezt visszavonva börtön helyett fegyházat kért. A Fővárosi Ítélőtábla nemcsak jelentősen mérsékelte a gazda büntetését, hanem fel is függesztette annak végrehajtását. Hangsúlyozta azonban, hogy megelőző jogos védelem címén nem lehet a vagyontárgyak védelmére halálos eszközt alkalmazni.
Tovább

A Mansfeld-per: élt tizennyolc évet

2021 november 4., 19:07 Módosítva: 2021.11.05 13:45
271
Mansfeld Péter nem született hősnek vagy szabadságharcosnak, pláne nem mártírnak. Ő csak egy törékeny testalkatú, élénk érdeklődésű pesti srác volt, akit a nagybetűs élet érlelt nagyon fiatalon a rendszer ádáz ellenségévé. Arról a történészek véleménye is megoszlik, hogy tudatos forradalmár volt-e, de azt, hogy a halál árnyékában is bátran szembenézett sorsával, neve pedig a megtorlások kegyetlenségének jelképévé vált, senki sem vitathatja.
Tovább

A Horváth-per: reaktivált tankkal a tüntetők között

2021 október 23., 06:03 Módosítva: 2022.05.01 18:29
6639
2006. október 23-án egy kiállított T–34-es harckocsi elindult az Erzsébet téren, keresztül a tüntető tömegen, egészen a rendőrsorfalig. A muzeális tankot egy seregélyesi nyugdíjas, Horváth György vezette, akit rongálás, jármű önkényes elvétele és közúti veszélyeztetés bűntette miatt vontak felelősségre. Az utolsó szó jogán vállalta, amit tett, de nem ismerte el, hogy bűncselekményt követett volna el.
Tovább

A Biszku-per: a puha diktatúra legkeményebb ökle

2021 október 17., 05:49 Módosítva: 2021.10.18 16:03
133
Biszku Béla egykori belügyminiszter büntetőjogi felelősségre vonásának története hű lenyomata a magyar igazságszolgáltatásnak. Hiába ő volt az egyetlen pártállami vezető, akit az 1956-os forradalom utáni véres megtorlásokban, illetve a sortüzek elrendelésében betöltött szerepe miatt a rendszerváltozás után egyáltalán bíróság elé állítottak, jogerős ítélet azonban nem született vele szemben.
Tovább

A Holhosné-per: a nikotinos sorozatgyilkos

2021 október 10., 06:01 Módosítva: 2021.10.12 14:30
566
Kevés női sorozatgyilkost ismer a magyar kriminalisztika története, de Holhos Jánosné talán a legkülönlegesebb valamennyi közül. A borsodi fiatalasszony, aki az igazságügyi szakértők véleménye szerint az átlagosnál magasabb intelligenciával rendelkezett, de híján volt bármiféle erkölcsi gátlásnak, az ötvenes évek végén hidegen és lelkiismeret-furdalás nélkül mérgezett meg nikotinnal négy embert a közvetlen környezetében.
Tovább

A Tocsik-per: sikerdíj, amely pártokat rengetett meg

2021 szeptember 19., 06:07 Módosítva: 2021.09.20 21:57
190
A rendszerváltozás utáni politikai életet megrengető ügy azzal kezdődött, hogy az állami vagyonkezelő egy külsős jogásznőt bízott meg az állami vállalatok alatt fekvő belterületi földek után, az önkormányzatoknak járó részesedés lealkudására. A jogásznőt Tocsik Mártának hívták, aki az ügyletekért átlagosan tíz százalék, összesen 804 millió forint sikerdíjat kapott. Az összeg kiverte a biztosítékot, Tocsik célkeresztbe került. Noha a hét évig tartó büntetőperben felmentették a csalás vádja alól, a polgári pert, mert megbízási szerződései jogszabályba ugyan nem, de a jó erkölcsbe ütköztek, elvesztette. A sikerdíjat 2013-ban bekövetkezett haláláig vonták a nyugdíjából. Huszonöt éve, 1996. szeptember 19-én pattant ki a botrány, akkor jelent meg egy újságcikk, A megtakarító címmel.
Tovább

A Rajk-per: „Miénk a börtön, magunknak építettük”

2021 augusztus 22., 15:05 Módosítva: 2021.08.25 19:21
35
A Rajk-ügyből indult ki a rendszer tömegterrorja – állítja Zinner Tibor történész, aki szerint a látványperek színházi előadásokként működtek, amelyekben a személyek valósak voltak ugyan, de az általuk elkövetett cselekmények köszönőviszonyban sem álltak a valósággal. A Rajk-per vádiratát Rákosi Mátyás, a kommunista párt főtitkára készítette, és Sztálin hagyta jóvá. Rajk Lászlót és két társát halálra ítélték, és 1949. október 24-én ki is végezték. Újratemetése 1956. október 6-án százezres tömegdemonstrációvá vált.
Tovább

A Károlyi-per: teljes vagyonelkobzás Trianonért

2021 augusztus 8., 11:26 Módosítva: 2021.08.19 13:11
1374
Károlyi Mihály volt köztársasági elnököt, akit a korabeli sajtó és politikai ellenlábasai egy személyben tettek felelőssé a trianoni békediktátumért, bírósági úton is hazaárulónak nyilvánították, hogy külön törvény alapján elkobozhassák hatalmas vagyonát. Károlyi megítélése mindig is megosztotta a történészeket. Vannak, akik hazaárulónak, mások hazafinak tartják őt.
Tovább

A Kádár-per: rendőrspicliként Rákosi börtönében

2021 július 25., 15:57 Módosítva: 2021.07.30 10:35
22
Kádár Jánost, aki később három évtizedig az ország első számú vezetője lett, 1951-ben utolérte a koncepciós perek hulláma, hiszen Rákosiék letartóztatták, és életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. A nagyvárosi legendával ellentétben nem kínozták meg, nem tépték le a körmét, nem vizeltek a szájába, viszont hermetikusan elzárták, olyannyira, hogy Sztálin haláláról is csak jó egyévnyi késéssel értesült. De nem maradt le semmiről.
Tovább

A Sólyom-per: vértanú tábornokok

2021 július 17., 05:47 Módosítva: 2021.07.18 15:39
523
1950-ben a tábornokok perében hatvanhat személyt vettek őrizetbe, majd a legnagyobb titoktartás mellett tartott tárgyaláson tizennégy egykori ludovikás tisztet halálra ítélt a bíróság. Hét tábornok – köztük Sólyom László vezérkari főnök – elleni halálos ítéletet végre is hajtották. Ez csak a tragikus sorsú aradi tizenhárom sorsához hasonlítható, azzal a súlyosbítással, hogy 1950-ben nem levert szabadságharcot toroltak meg, és nem idegen győztes volt az ítélet-végrehajtó.
Tovább

A zuglói nyilasper: őrjöngő lumpenek a pártházban

2021 július 14., 16:30 Módosítva: 2022.05.01 18:30
111
A zuglói nyilaspert két évtizeddel a népbírósági eljárások után, a Kádár-korszak kellős közepén rendezték meg hatalmas médiafelhajtás mellett. Az antifasiszta kirakatperben azt igyekeztek bizonyítani, hogy a nyilas pártszolgálatosok az ötvenhatos forradalomnak is aktív szereplői voltak. A 41 tárgyalási napon hihetetlen kegyetlenkedésekre, embertelen kínzásokra derült fény. A tizenkilenc vádlottból hármat halálra ítéltek, míg a többiek nyolc és tizenöt év közötti börtönbüntetést kaptak.
Tovább