Huszonhét éve nem találják a pécsi taxisgyilkosság elkövetőjét

1995. december 1-jén este fél hét előtt Pécs határában, az Abaligeti út mecsekszentkúti elágazásánál brutálisan meggyilkolták a 34 éves G. Csilla taxisofőrt. A fiatal nőt ti­zenkét késszúrással sebesítették meg. Még élt, a földön térdepelt és több sebből vérzett, amikor járó motorú gépkocsijától ötven méterre rá­talált egy pécsi orvos házaspár. Saját autójukkal kórházba szállították, ám mire odaértek vele, meghalt. Azt még el tudta mondani, hogy mi történt vele, és személyleírást is tudott adni az elkövetőről.

Rablótámadás kizárva

Az áldozat háromnegyed hatkor a pécsi Konzum Áruháznál vette fel utasát, egy 25 év körüli, 170 centiméter magas, kisportolt testalkatú, rövid, szőke hajú fiatalembert, aki katonai mikádót vagy ahhoz hasonló zöld kabátot viselt. A nyomozás adatai szerint a támadó több mint fél órán át vitette magát a városban különböző helyekre. G. Csilla összesen harmincegy kilométert tett meg utasával.

A gépkocsiban semmi nem utalt rablótámadásra, mert ott volt az áldozat pénztárcája, és nem tűntek el az ékszerei sem. A támadó a taxiban felejtett egy kék reklámszatyrot, amelyben megtalálták a pénztárcáját és egy összecsukható fekete esernyőt is.

A gyilkosság hatalmas közfelháborodást keltett, G. Csilla temetése valóságos taxistüntetéssé alakult. És bár a rendőrség – ahogy mondani szokás – nagy erőkkel kezdte meg a nyomozást, a viszonylag sok tárgyi bizonyíték, tanúvallomás ellenére sem akadt az elkövető nyomára, és nemcsak a gyilkos, hanem a kegyetlen bűncselekmény elkövetésének indítéka is hiányzott.

Fordulat másfél évtized után

Aztán másfél évtizeddel később, 2010-ben újra nyomozás indult az ügyben. Az történt ugyanis, hogy jelentkezett egy új szemtanú, B. Róbert, aki azzal ment be a rendőrségre, hogy minden kérdésre válaszolni tud az 1995-ben történt taxisgyilkossággal kapcsolatban. Kihallgatása öt órán át tartott, és

Innentől kezdve a büntetőeljárást különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés megalapozott gyanúja miatt folytatták.

A 38 éves, pécsi születésű férfi a kihallgatás alatt megtört, és beismerte tettét. Állítása szerint azért adta fel magát, mert lelkiismeret-furdalás gyötörte. Mint elmondta, hét évvel korábban csatlakozott egy felekezethez, „keresztény lett”, családot alapított, és bár tisztában volt azzal, hogy felelősségre vonják, „le akarta rendezni az ügyet”.

Azt vallotta, hogy nyugtató és hangulatjavító szereket szedett, és a gyilkosságot megelőzően is hallott ölésre buzdító belső hangokat. Úgy gondolta, ha megteszi, megtorolhat minden vele esett korábbi rosszat. Állítása szerint nem is konkrét személy ellen irányult a haragja, hanem azért indult el otthonról, hogy valakit megtámadjon és megöljön, és ehhez keresett könnyű célpontot. Hozzátette: levélben már bocsánatot kért az áldozat családjától.

Részletes beismerő vallomás

Az ügyészség elkészítette a vádiratot, amely szerint B. Róbert Romániában született, édesapja rendszeresen verte. Bányalakatosnak tanult, de iskoláit nem fejezte be, és a jobb élet reményében 1990-ben Magyarországra települt, ahol nyolc évvel később magyar állampolgárságot kapott. Először Siklóson, majd Pécsett, egy albérletben lakott, és a geodéziai vállalatnál helyezkedett el segédmunkásként. A csendes, visszahúzódó férfi magányosnak érezte magát, honvágy gyötörte, és vallomása szerint

Így történt a gyilkosság napján is, amikor munka után hazament, magához vett egy kést, egy esernyőt, a pénztárcáját ötszáz forinttal, és sétálni indult. A Konzum Áruháznál beült G. Csilla taxijába, és több helyszínre, utolsóként a mecsekszentkúti elágazáshoz vitette magát azzal az indokkal, hogy arra lakik az orvosa. Miután a taxist többször megszúrta, a nő kiszállt az autóból, és elmenekült, a vádlott pedig kirúgta a jármű ajtaját, és pénztárcáját, esernyőjét hátrahagyva gyalog hazament.

Az ügyészség igazságügyi szakértő véleményére hivatkozva azt állította, hogy B. Róbertnek személyiségzavara van, de nem szenved olyan kóros elmeállapotban, amely a tett elkövetésének idején megakadályozta volna cselekedete súlyának felismerésében.

B. Róbert részletes beismerő vallomása alapján az ügyészség különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt vádat emelt ellene.

Nincs zárt logikai lánc

Az ügy tárgyalását 2011. november 2-án kezdte meg a Pécsi Törvényszéken Kovács Attila büntetőtanácsa. A szabadlábon védekező férfi elismerte bűnösségét, de arra hivatkozva, hogy nem érzi jól magát, a bíróságon szóban nem kívánt vallomást tenni.

A tárgyalás során tíz tanú mellett több igazságügyi orvosszakértőt is meghallgattak. Közülük ketten egyértelműen azt állították, hogy a férfinak tévképzetei vannak, ketten pedig nem zárták ki ennek lehetőségét. Mindazonáltal a hazugságvizsgálat sem támasztotta alá egyértelműen B. Róbert vallomását. Az ügyészség szakértői véleményre hivatkozva azt hangoztatta, hogy a vádlottnak személyiségzavara van ugyan, de nem szenved olyan kóros elmeállapotban, amely a tett elkövetésének idején megakadályozta volna őt cselekedetei súlyának felismerésében.

A törvényszék hosszas bizonyítási eljárás után 2012. április 24-én hozott elsőfokú ítéletében felmentette a vádlottat a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés vádja alól.

A taxisofőrt tíznél több szúrás érte, de B. Róbert csak kettőről számolt be. A tanúvallomásokhoz képest eltérően adta elő a bűntett helyszínéről való távozásának körülményeit is. A bíró kitért arra is, a bűnjeleken nem azonosították a vádlott DNS-ét, igaz, a vizsgálatokat nehezítette, hogy ezeket a tárgyakat – így az elkövetési eszközt, azaz a kést – több tanú is megfogta a kihallgatása során. De nem egyezett a vádlott DNS-e és hajmintája az áldozat ruháján, valamint a taxiban rögzített DNS-mintával, amelyeket a feltételezések szerint a gyilkos hagyott maga után.

Az ügyész fellebbezését követően a Pécsi Ítélőtábla 2012. október 9-én jogerősen is felmentette az 1995-ös pécsi taxisgyilkosság vádlottját. A táblabíróság Makai Lajos vezette tanácsa ugyanis megalapozottnak találta és helybenhagyta az ügyben korábban eljáró Pécsi Törvényszék ítéletét. Az indoklás szerint

de a rendelkezésre álló adatok, vallomások, szakértői vélemények nem alkotnak olyan zárt logikai láncot, amely a bűnösségét kétséget kizáróan bizonyítaná.

Epilógus

A rossz hír tehát az, hogy sajnos huszonhét év után sincs meg G. Csilla gyilkosa. A jó hír viszont az, hogy emberölésnél csak akkor van elévülési idő (vagyis az az idő, ameddig lehetőség van az elkövető megbüntetésére), ha nincs semmilyen minősítő körülmény. Jó azonban tudni, hogy a hatályos Büntető törvénykönyv szerint az összes, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény – köztük a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés – büntethetősége nem évül el. Csak legyen kit felelősségre vonni.