Nincs reális esély a parlamenti létszámcsökkentésre

2001.02.12. 20:36
A múlt heti MSZP-Fidesz találkozón Szájer József a legnagyobb kormánypárt frakcióvezetője ismét felvetette a parlament létszámának csökkentésével kapcsolatos korábbi elképzelést. Szájer 80-100 honatyát tart fölöslegesnek az országgyűlésben; a javaslattal - elvben - az ellenzék is egyetért. Az Index hatpárti körkérdéséből azonban kiderül, hogy a Fidesz felvetését a legtöbb párt mindössze jól időzített választási fogásnak tartja.
A létszámcsökkentés, egy a jelenleginél kisebb parlament működtetése régóta foglalkoztatja a törvényhozókat. A magyar országgyűlés összetételének megváltoztatásához ugyanakkor a képviselők kétharmadának igenlő szavazata szükséges, ezért fordult Szájer a második legnagyobb párthoz javaslatával. A törvénymódosítás azonban a megváltozott mandátumarányok újraelosztását és egy sor kiegészítő intézkedést feltételez, melyek a parlamenti munka elmúlt két és fél évében egyszer sem kerültek napirendre. A pártok ezért nem tartják komolynak Szájer József előterjesztését.

Szájer: ,,Már ebben a ciklusban dönteni lehetne."

A frakcióvezető szerint a leépítést úgy lehetne megoldani, ha a megyei listákat megszűntetnék, illetve országos listává alakítanák, úgy, hogy a képviselők száma ne változzon. Szájer úgy gondolja, hogy a lépést a két legnagyobb párt már ebben a ciklusban megtehetné, érdeklődésünkre ugyanakkor hozzátette, hogy az esetleges törvénymódosítást semmi esetre sem lehetne a 2002-es választásokon érvénybe léptetni, hanem egy vagy akár több ciklussal később emelkedne törvényerőre a javaslat.

Nagy: ,,Nem lehet improvizálni."

A szocialista frakcióvezető szerint azonban a Fidesz nem akarja igazán a módosítást. ,,Kellett valamilyen tárgyalási alap a legutóbbi találkozóhoz, hogy fontosnak tűnjön a megbeszélés, ezért vetette föl a Fidesz a javaslatot. A szükséges változtatások törvényi hátterének hiánya ugyanakkor teljességgel lehetetlenné teszi a lépést jelen körülmények között" - fogalmazott az Indexnek a politikus. A Fidesznek inkább az embereket érintő valódi problémákkal kellene foglalkozni - tette hozzá Nagy. Az MSZP-s politikus kérdésünkre ,,improvizációnak" nevezte Szájer József felvetését a megyei listákkal kapcsolatban, mert - mint mondta - ,,ilyeneket nem lehet kitalálni megfelelő jogi keretek nélkül".

Pallag: ,,Jól hangzik a dolog."

A Független Kisgazdapárt maradéka is hasonló állásponton van. Pallag László szerint ugyanis a dolog nem más, mint választási fogás, hiszen nincs előkészítve, ebben a ciklusban korábban nem is volt téma a létszámredukálás. ,,Kétségtelenül sokan vannak a magyar parlamentben, de csak úgy nem lehet létszámot csökkenteni" - mondta az Indexnek Pallag.

Kóródi: ,,Nincs garantálva az arányosság"

,,Nem indokolt most ez a felvetés, mert a kormány többször is bizonyságot adott arról, hogy a törvénymódosításhoz szükséges arányosítási és egyéb háttérfeladatokat nem végzi el" - mondta az Indexnek Kóródi Mária, SZDSZ-es képviselő. A létszámmódosításra alapvetően szerinte is szükség van, de úgy gondolja, hogy ez a kormány nem fogja az elképzelést keresztülvinni.

Gidai: ,,Nagy a kockázat"

A MIÉP nem tudja, miért most került napirendre a kérdés. ,,Nem is értem, hogy miért most került ez elő" - válaszolt kérdésünkre Gidai Erzsébet, aki szerint menet közben az átszervezés lehetetlen. Választások előtt vagy egy új ciklus kezdetén elképzelhetőnk tartja, de félidőnél túlságosan kockázatos lépés volna a parlament átalakítása.

Balsai: ,,Ez már a kampány része."

Balsai István
Az MDF frakcióvezetője szerint a Fidesz felvetése már a választási kampány része, hiszen az emberek úgy gondolják, ,,jó, ha kevesebb képviselő élősködik rajtuk". Balsai István szerint a kormánypártnak inkább a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok szavazati jogát kéne rendezni, mert - mint fogalmazott - ,,azt egy tollvonással el lehetne intézni, hogy a követségeken a magyar állampolgár szavazhasson, de a létszámcsökkentéshez komoly előkészítés szükséges". Balsai hozzátette: a kérdés vizsgálatakor felmerül egy sor más probléma is. El kell önteni, hogy egy vagy kétkamarás parlamentre van szüksége az országnak, és az sem mindegy, hogy a választási rendszer hogyan módosulna a leépítés hatására.