Lomnici Zoltán a Legfelsőbb Bíróság új elnöke

Lomnici Zoltán személyére - aki eddig az LB elnökhelyettese volt - a köztársasági elnök tett javaslatot az Országgyűlésnek, miután mind a négy parlamenti párt vezetőjével konzultált, akik egyetértettek a jelöléssel. Solt Pál mandátuma, aki 1990 óta töltötte be ezt a posztot, kedden éjfélkor jár le. Az eddigi elnökhelyettest a képviselők 348 igen szavazattal, 3 ellenében titkos voksolással választották meg.

Lomnici szerint konszenzus kell

Lomnici Zoltán nagyon fontosnak tartja, hogy a harmadik hatalmi ág betöltse jogállami hivatását és korrekt, kiegyensúlyozott kapcsolatokat tartson fenn a törvényhozással, illetve a végrehajtó hatalommal. Mindezt még a parlamenti szavazás előtt mondta, amikor tájékozódó jellegű beszélgetésen vett részt az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságában.

Lomnici Zoltán hangsúlyozta: az igazságszolgáltatás nemzeti ügy, amelyben konszenzusra van szükség; az igazságszolgáltatás működése közvélemény-formáló tényező, hiszen évente több mint 1 millió, az állampolgárokat érintő ügyben hoznak döntést a bíróságok. Az elnökjelölt álláspontja szerint a törvényhozó és a végrehajtó hatalommal való kapcsolattartás színtere az OIT - amelynek tagja az igazságügy-miniszter és az alkotmányügyi, illetve a költségvetési bizottság egy-egy tagja -, a parlament plénuma - ahol az elnök évente beszámol - és az alkotmányügyi bizottság.

A bíróságoknak egyensúlyozniuk kell

Kiemelte az igazságszolgáltatás pártatlanságának fontosságát, azt a kiegyensúlyozó szerepet, amelyet a bíróságok szükségképpen betöltenek, például a pártok jogvitáiban, illetve a közigazgatási perek során, amelyekben az államigazgatási határozatokat vizsgálják felül. A bíróságok ítélkező tevékenységéről, az ellentmondó ítéletekről szólva azt mondta: ennek a kedvezőtlen jelenségnek az oka jórészt abban keresendő, hogy a LB túlterhelt és nem tudja betölteni a joggyakorlatot egységesítő funkcióját.

- Az LB-re tavaly 16 ezer ügy zúdult, így érthető, hogy főként a mennyiségi feladatokra összpontosít, és mindössze egyetlen jogegységi döntés született. Ugyanakkor számtalan vitás kérdésben lenne szükség a LB elvi állásfoglalására. Ennek eredményeként az ellentmondó ítéletek száma is csökkenne - fejtegette Lomnici Zoltán. Hozzátette: ehhez szükséges az LB és az alsóbb fokú bíróságok közti szakmai kapcsolat erősítése. - Ne elefántcsont-toronyban ülve végezze a munkáját a LB - fogalmazott az elnökjelölt.

Legyen nyitott a harmadik hatalmi ág

Lomnici Zoltán a közelgő EU-csatlakozással összefüggésben leszögezte: ebben a folyamatban meghatározó jelentőségű a bíróságok felkészítése. Ennek részeként fontos a százezer oldalnyi joganyag magyarra fordítása, az informatikai rendszer kiépítése és a bírák egyéni felkészítése.

Lomnici Zoltán fontosnak tartja: az igazságszolgáltatásról kialakult kép formálásban a harmadik hatalmi ág képviselői is részt vegyenek és ily módon is erősödjön a kapcsolat a jogkereső közönséggel. - Legyen nyitott a harmadik hatalmi ág, ez nemhogy csökkentené, de inkább növeli a tekintélyét - fogalmazott az elnökjelölt.

Életrajz Lomnici Zoltán 1979-ben cum laude végzett az ELTE Állam - és Jogtudományi Karán. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon volt fogalmazó, 1981-től bírósági titkár. 1982-ben nevezeték ki polgári ügyszakos bírónak. 1990 -től csoportvezető bíró. A Legfelsőbb Bíróság közigazgatási Kollégiumának 1991-től tagja. 1998-tól a Legfelsőbb Bíróság főtitkára és sajtószóvivője. 1999-től legfelsőbb bírósági tanácselnök. Lomnici Zoltánt ez év februárjában nevezték ki a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének. 2001-ben az MTI az "Év sajtószóvivője" címmel tüntette ki. 1993 óta 2001-ben harmadszor nyerte el a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete elnöki tisztségét. Tagja a jogi szakvizsgabizottságnak, több mint 20 könyv szerzője illetve társszerzője valamint még számos könyv és három szakmai folyóirat szerkesztője. Az Európai Jogakadémia alelnöke valamint a Magyar Jogász Egylet Tudományos Bizottságának tagja.