Mádl Ferenc köztársasági elnök nem gondolkodik újrajelöléséről a köztársasági elnöki posztra. A jelenlegi államfő az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy "nem lát olyan kényszerítő körülményt", ami miatt korábbi elhatározásán változtatnia kellene.
Miért ne?
Mádl Ferenc 2000-ben csak egy ciklusra vállalta az államfői tisztet, ennek ellenére Orbán Viktor az MTV vasárnapi magazinműsorában azt nyilatkozta, hogy Mádl Ferenc köztiszteletnek örvend, a nemzeti egységet öt évig jól képviselte. "Miért is nem maradhat ő?" - tette fel a kérdést, hozzátéve: Mádl Ferencet, "amíg nem muszáj", nem kell kizárni a jelöltek köréből.
A Fidesz pénteken szimpátiaszavazást indított, hogy kiderüljön, az elenzékipárt aktivistáinak kérdésére válaszolók, kit szeretnének a leginkább a köztársasági elnöki székben látni. A zárt listára felkerült az összes parlamenti párt jelöltje: Szili Katalin, Gombár Csaba, Glatz Ferenc, valamint a Védegylet nevű szervezet jelöltje, Sólyom László. Schmitt Pál Fidesz-alelnök pedig néhány órával Mádl nyilatkozata előtt még azt állította: azért került fel a szimpátialistára, hogy ha a mostani államelnököt másfél millióan kérnék a folytatásra, "akkor megváltoztathatja a véleményét".
Nem lát rá okot
Az államfő elmondta, hogy bár informálisan megkeresték, nem lát olyan kényszerítő körülményt, amely miatt ezt az elhatározását módosítania kellene. Elmondta: két okból vállalta "a minimális esély ellenére" a jelöltséget 1995-ben: "Az egyik, hogy a demokrácia fontos alapértékének tartottam - és tartom ma is - a választási lehetőség felmutatását. A másik: megtisztelőnek és fontosnak éreztem az akkori ellenzéki pártok törekvését annak kifejezésére, hogy van morálisan és szakmailag támogatható jelöltjük a posztra".
Öt évvel később "ugyanezen meggondolás alapján vállaltam a jelöltséget, és lettem államfő" - mondta a köztársasági elnök.