További Belföld cikkek
-
Törölték azt a repülőjáratot, amivel Ákos és zenekara ment volna Tusványosra - Ők már biztosan beülnek a Tisza Párt színeiben a Fővárosi Közgyűlésbe
- Alkalmi bélyeget bocsát ki a Magyar Posta
- Szexuális tartalmú beszélgetéseket folytatott fiatal fiúkkal Szabadszállás jegyzője
- Kábítószer-kereskedőt és -fogyasztókat fogtak el Kerecsenden
A Kossuth téren péntek délután megkezdődött Mádl Ferenc köztársasági elnök beiktatási ünnepsége. Először Szvorák Katalin énekelte el a Szózatot, majd Áder János ismertette az új államelnök megválasztásáról szóló országgyűlési határozatot. Ezután Göncz Árpád, a leköszönő államelnök mondta el beszédét. Mádl Ferenc beiktatási beszédében bejelentette, hogy István királyt ortodox szentté avatták nemrégiben.
Áder János szerint Göncz Árpád sokat tett az elmúlt tíz évben a demokrácia megszilárdításáért. Áder megköszönte ezt a munkát Göncz Árpádnak. A parlament elnöke ezután arról beszélt, hogy a múlt nehézségei még ma is éreztetik hatásukat. Szerinte azonban arra kell törekednünk, hogy "minél több otthon épüljön, minél többen részesedjenek szellemi és kulturális gyarapodásunk gyümölcseiből", és minél előbb felzárkózhassunk az Európai Unió országaihoz.
"Egy kis magyar falu földműves családjából miként válhat valaki az európai egyetemek megbecsült professzorává?" - Áder János ezzel már Mádl Ferencre utalt, aki szerinte megbecsülést és tekintélyt vívott ki magának, s akit az országgyűlés augusztus negyedikei hatállyal köztársasági elnökké választott. "Köszöntjük, Elnök Úr!" - fejezte be beszédét Áder János.
Ezután felvonták a köztársaság zászlaját a Kossuth téren, és a Duna-parton felállított ágyúkból 21 díszlövést adtak le az új köztársasági elnök tiszteletére.
Göncz Árpád átadta tisztségét
Göncz Árpád néhány perc múlva bejelentette: átadja tisztségét Mádl Ferencnek.
|
| "Köszönjük elnök úr!" |
Göncz Árpád beszéde elején hangsúlyozta: tisztelettel és barátsággal adja át a Magyar Köztársaság elnöki tisztét Mádl Ferencnek. "Ön széles látókörű, világot s kivált Európát jól ismerő nemzetközi tekintélyű jogtudós, aki pontosan ismeri a tisztével kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat" - mondta a leköszönő köztársasági elnök.
Göncz Árpád szerint a nemzet önként vállalt, határainkon is túlterjedő lelki és kulturális kötelék. Az elnök jogilag szabályozott befolyása igencsak korlátozott. Erkölcsi befolyása azonban körülírhatatlan és határtalan.
Göncz Árpád Isten áldását kérte Mádl Ferenc munkájára
Hozzátette: a köztársasági elnök feladata, hogy lelkiismeretesen képviselje hazánk sokoldalú érdekeit és teljesítse azt is, amire az alkotmány kötelezi: híven fejezze ki a nemzet egységét.
|
| "Köszöntjük elnök úr!" |
"Szerintem az államszervezet több is, kevesebb is, mint közjogi kategória. A magyar állampolgárok összességével egyértelmű" - fogalmazott Göncz Árpád.
Hangsúlyozta: a demokratikus államszervezet csak emberközpontú lehet; ezt tízévi tevékenysége során mindig igyekezett szem előtt tartani. "De megtanultam a magam tapasztalatából, hogy az emberközpontúság védelme, támogatása az elnök-lét nem csak a legfontosabb, de talán a legnehezebb feladata is" - tette hozzá.
A leköszönő elnök kifejezte meggyőződését: "a legelesettebbek - a nyomor szintjén, a fogyatékkal élők, az apátlanul-anyátlanul felnövő állami gondozottak, a hajléktalanok - sorsának alakulása az államszervezet demokratizmusának mutatója."
"Az elnök szava, ha közösen diktálja törvény és lelkiismeret, akkor társadalom egészének a szava" - zárta beszédét Göncz Árpád, aki Isten áldását kérte Mádl Ferenc munkájára.
Mádl Ferenc beszéde
Mádl Ferenc előbb megköszönte a Független Kisgazdapártnak és a Fidesznek, hogy megválasztották köztársasági elnöknek, majd szintén köszönetét fejezte ki Göncz Árpádnak is.
A beiktatott új köztársasági elnök ezután így szólt: "Sütő András, az erdélyi és magyar irodalom nagy tanúságtevője az egyéni és nemzeti sors, a baj és gond mellett a megszenvedett örömről is tud írni. "Anyám könnyű álmot ígér" című csodálatos munkájában édesanyja azt kéri, hogy "írhatnál rólunk is valami könyvet"; ha nem is vigasztalónak; szóljon egyről és másról, ami megesett velünk, csak "igaz legyen"; hallgass erre a gondra, és "az álmod könnyebb lesz". Az igazat keresve jó "ha közben csendesen mosolyogunk is", írja ehhez Márai Sándor."
"Az igazsággal együtt élhető könnyebb álom mosolyáról gondoljunk egy percre arra a mondásra, hogy két ember között a legrövidebb út sokszor egy mosoly" - tette hozzá Mádl Ferenc.
"Édesanyánk mosolya köszönt bennünket először, amikor világra jövünk. Mosolygunk, ha köszöntjük egymást, ha boldogok vagyunk, és ha öröm ér minket. Mosolygunk, ha túljutottunk valamely nehézségen, és megnyugodtunk valamely megszenvedett igazság felett. Életünk felemelő pillanataiban van, amikor csak a könnyeinken át tudunk egymásra mosolyogni" - szólt Mádl.
Amire büszkék lehetünk
"Igaz, sokan egyszerű iróniával arra gondolnak, hogy nekünk, magyaroknak eddigi történelmünk során nem sok okunk volt a derűre. Meg vannak ma is komoly gondjaink. Egyéni és nemzeti önbizalmunk hát itt a kérdés. Én szívem szerint azok felé húzok, akik jóleső érzéssel kimondják, hogy a mögöttünk hagyott 1000 esztendőnek mégiscsak az a legfontosabb üzenete, hogy megálltuk a helyünket a világban: Itt vagyunk!" - emelte fel hangját az új elnök.
Mádl szerint magyarokként joggal lehetünk büszkék nagy történelmi egyéniségeinkre, tudományos és művészeti értékeinkre, Nobel-díjas tudósainkra, legendás sportolóinkra, technikai felfedezéseinkre és még sok minden másra is. Történelmünkre tekintve büszkék lehetünk áldozatokkal megvallott szabadságszeretetünkre is. Sokszor mutattunk ebből példát, és adtunk erőt Európának és a világnak is.
"Meg tudtuk őrizni anyanyelvünket, gazdag nemzeti irodalmunkat és az Európával összekötő vallási eszméinket és kulturális hagyományainkat. Büszkék lehetünk a Szent István-i intelmekből örökölt mások iránti nyitottságunkra is. Az évszázadok során Magyarország így válhatott sok-kultúrájú és befogadó országgá, ahol valamennyien felelősséget érzünk a határon túli magyarság és hazai nemzetiségeink jobb holnapjáért, ahol békévé oldva őseink harcait, rendezni tudjuk közös dolgainkat" - emelte ki Mádl Ferenc.
Az új elnök azonban nem titkolta: nem hagyhat el bennünket a történelmi emlékezőtehetség és a józan ítélőképesség sem. Voltak bűneink. Nehéz évtizedek és évszázadok érlelték nyelvünkben mondássá a történelmi tapasztalatot, miszerint a régi bűnöknek hosszú az árnyéka. Jóvátenni őket, amennyire lehet, emberségünk dolga. Radnótival szólva nekünk tudnunk kell, mit jelent "egy nyári alkonyon a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom".
A beszéd ezután így folytatódott: "Valamennyien jól tudjuk, hogy ez az év nekünk, magyaroknak többszörösen is ünnep. Az új évezred küszöbéhez érve egyszerre ünnepeljük a kétezer éves kereszténység, az ezer esztendős Szent István-i államalapítás és tízéves polgári demokráciánk évfordulóját."
Felvették az ortodox szentek közé István királyt
Mádl Ferenc egy szerinte fontos hírt is elmondott: "István, akit 1083-ban a római katolikus egyház felvett szentjei sorába, a 2000. esztendőben pátriárkai és zsinati határozattal fölvétetett a keleti ortodox egyház szentjei közé. Erről értesített bennünket a konstantinápolyi egyetemes pátriárka és annak bécsi metropolitája, akik Szent István ünnepén vendégeink lesznek. Ez az elismerés azt jelenti: Magyarország és annak lakói, akik 1000 éven keresztül igyekeztek gyakorolni Nyugat és Kelet erényeit, hídként egymáshoz kötni Európa kettős eredetét, nem fáradoztak hiába. A több mint 1000 éves hagyományt őrző Bizánc és Róma egyaránt ismeri és elismeri értékeinket, államalapító királyunkat."
"Egy ilyen elismerés és egyházjogi aktus példa nélkül áll a keleti és nyugati egyház történetében. Köszönet ezért a keleti ortodox egyháznak" - fejezte ki háláját a köztársasági elnök.
|
| Sok mosolygás |
"Amikor most új célokat tűzünk magunk elé, Széchenyit idézve azt kívánom, hogy hazánkban senkinek a gyomra, feje és erszénye ne legyen üres, hogy ne éhezzék, ne fázzék senki, hogy becsületesen szerzett javai fölött mindenki önérzéssel tekinthessen felfelé, és azt rebeghesse alkotójához, hála Isten, van hazám!" - hivatkozott a legnagyobb magyarra.
A sajtóról és a nyilvánosságról
"A mai nap jelentős esemény személyes életemben is. Mint a köztársaság elnöke szorosan vett alkotmányos dolgaim mellett, ahol csak lehet, segíteni szeretnék, jobban, mint eddig tehettem. Segíteni a sajtónak és a nyilvánosság szabad intézményeinek abban, hogy hiteles képet fessenek a valóságról. Az ellenzék pártjait abban, hogy mind jobban felismerjék és betölthessék demokratikus feladatukat."
"A gazdaság és a munka világának szereplőit abban, hogy tevékenységük célja és eredménye valóban az emberi élet jobb minősége legyen. Az egyházak és az állam együttműködését, hogy hatékonyan szolgálják a polgárok, családok és közösségek erkölcsi és kulturális felemelkedését."
"A határainkon túli magyarságot önazonosságának megőrzésében, szülőföldjén való boldogulásának elősegítésében és mindenkit nemzeti együvé tartozásunk erősítésében. A hazai nemzeti kisebbségeket, hogy megőrizhessék és gyarapíthassák kultúrájukat. Lélekben segíteni és támogatni kívánok minden olyan etikus emberi és közösségi törekvést és kezdeményezést, amely közös jövőnket és a szolidaritás elmélyülését szolgálja. És végül, de nem utolsó sorban, támogatni kívánom az országgyűlést és a kormányt, hogy a személyes és a közösség boldogulásáért tenni tudó és akaró polgárok támogatásával megvalósíthassa országunk polgárosodását szolgáló feladatait" - szólt az elnök.
"A természet, az emberi kultúra, a nemzeti élni akarás alázatot parancsoló csodája ez. Bizonyára valamennyiünkből az öröm, a hála és a tenni akarás érzése szakad ki, hogy ez a hely, ez az ország, ez az élmény a mienk lehet. Szent-Györgyi Albert érzett így, amikor csodálatos költői vallomásában, "A Föld" című ötödik zsoltárában így ír: "Uram! E drága bolygót (hadd mondjam hozzá, hogy e hazát) adtad nekünk, hogy ez legyen a lakhelyünk. Uram! Legyünk társak az alkotásban! Dolgozzunk tovább nagy műveden, hogy bolygónk (hadd mondjam hozzá, hogy hazánk) a bőség és az összhang erős otthona legyen!" Ehhez már nincs mit hozzátennem. Köszönöm mindenki megtisztelő figyelmét!" - zárta beszédét a Magyar Köztársaság új elnöke.
Az első út Rómába visz
Mádl Ferenc a ceremóniát követő nyilatkozatában elmondta: első külföldi útja Rómába vezet majd, ahol Orbán Viktor kormányfővel együtt fogadja II. János Pál pápa.
Mádl Ferenc elmondta: a katolikus egyházfővel folytatandó megbeszélésen szóba kerülnek majd Magyarország és a Vatikán kapcsolatai, valamint nemzetközi és egyházpolitikai kérdések.
A köztársasági elnök legsürgetőbb feladatai között említette, hogy el kíván mélyedni a legfontosabb jogalkotási, politikai, gazdasági és kulturális ügyekben, illetve készül az augusztus 20-ai ünnepségeken való részvételre.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
