Az In-Forrás adatvédelmi projektje: Hátszélcsend

Hogy mi állt a jelenleg végelszámolás alatt álló In-Forrás XXI Közhasznú Társaság csaknem 6 milliárd forintos informatikai projektje mögött, arról továbbra sem lehet tudni semmit. Arról viszont, hogy mi nem állt, valamivel többet.

Zörögni kezd

Februárban a Magyar Nemzet tudósított arról először, hogy a cég több mint 300 millió forintot fordít informatikai eszközbeszerzésre egy adatmentési projekt keretében. A napilap ezután több írásban is foglalkozott az üggyel. Baja Ferenc kormánymegbízott, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) államtitkára, aki korábban a kht. tulajdonosi jogait gyakorolta, sajtótájékoztatón cáfolta, hogy a beszerzésekre ő adott megbízást; az akciót a Kiss Elemér volt kancelláriaminiszter által kinevezett ügyvezető igazgató, Tarjáni István magánkezdeményezésének nevezte. Nem sokkal később - március 7-én - az államtitkár a kht. ügyvezetőjét felmentette a munkavégzés alól.

Egyes dokumentumok szerint a Nemzeti Adatvagyonvédelmi Központ (NAVK) létrehozása a kormányváltás óta több állami megrendelést is kapott - és többek között az In-Forrást is átvilágító - Proware ötlete volt (részletesen lásd: "Vörös csapat", Magyar Narancs, 2003. április 10.). A koncepció szerint az NAVK az In-Forrás és a kormányzati gerinchálózatot működtető (szintén Baja Ferenc felügyelte) Kopint-Datorg (KD) Rt. együttműködésével valósulna meg. Ehhez képest Kratochwill Péter, a KD vezérigazgatója lapunknak kijelentette: "Megdöbbentem, amikor az újságokban láttam, hogy milyen szövegkörnyezetben jelenik meg a cég neve. A projektről a lapokból értesültem, engem senki nem keresett meg az ötlettel. Például önök is azt írták, hogy a Kopint a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) együtt venne részt ebben; nos, az MFB-vel semmilyen kapcsolatom nincs, ami - lévén, hogy állítólag ez egy 6 milliárdos terv - meglehetősen furán nézne ki, ha ennek mi is a részesei volnánk." Az rt. vezetője szerint egyébként maga az ötlet "szakmailag izgalmas, tudniillik az, hogyan lehet a kormányzati gerinchálózathoz - amelynek a működtetése és továbbfejlesztése a mi feladatunk - illeszteni egy adatvédelmi központot. De ez olyan volumenű beruházást igényel, amely nem történhet úgy, hogy az abban részt vevők - mondjuk mi - nem tudnak semmit sem róla. Az ilyen nagyságrendű fejlesztéseknek megvan a maguk nagyon szigorú, törvényekben előírt eljárásrendje."

A Narancs birtokában lévő, az NAVK-val kapcsolatos feljegyzések mindenesetre csak általánosságban említenek "engedélyező MEH- vezetőt", "a MEH-től a projektre megnevezett kontaktszemélyt". A konfúz megfogalmazásokba bárki behelyettesíthető, annál is inkább, mert józan ésszel nehezen képzelhető el, hogy egy 6 milliárdos tervezet elindítójának (jelen esetben az In-Forrás ügyvezetőjének) ne legyen felülről biztosított hátszele.

Márpedig Baja Ferenc államtitkár szerint ez a helyzet; vagy ha volt is ilyen hátszél, az bizonyosan nem az ő hivatala felől fújt. "Az In-Forrás átvilágítása után világossá vált, hogy ezzel a céggel nincs mit kezdeni: túl sok probléma merült föl vele kapcsolatban, ráadásul ezek normális vizsgálatát eleve nehezítette és nehezíti, hogy egyből politikai kontextusba kerülnek. Bármit léptünk, azt az ellenérdekeltek egyből úgy állították be, mint a Medgyessy-kormány bosszúhadjáratát. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy az In-Forrást jogutód nélkül megszüntetjük, mégpedig úgy, hogy kiemeljük a politikai térből. A végelszámolás menetét ugyanis a vonatkozó gazdasági törvények - az 1991. XLIX. és az 1997. CLVI. - nagyon pontosan meghatározzák; a cég élére például végelszámoló kerül, onnan kezdve pedig nekünk már semmi közünk az egészhez."

Ki, mikor, mit

A végelszámolást a Proware augusztusban elkészült jelentése után határozták el (az átvilágítás következményeként váltotta le a MEH a még a Stumpf István által kinevezett ügyvezetőt, Kornya Lászlót). Baja egyébként még a jogutód nélküli megszüntetésről való döntés előtt - de nyilvánvalóan a Proware-vizsgálat várható eredményének a tudatában -, tavaly augusztus 30-án körlevélben hívta föl a tárcák figyelmét arra, hogy "a kormányzat érintettségének korlátozása érdekében kérem, hogy a vizsgálat lezárásáig lehetőség szerint ne kössenek megállapodást a Kht.-vel".

Baja Ferenc 2002. november 7-i leiratában arra utasította az In-Forrás ügyvezetőjét, hogy november 15-i határidővel készítse el a kht. végelszámolására vonatkozó programtervezetet. "Noha szándékunk már szeptemberben is egyértelmű volt, és éppen ezért jelentettük ki, hogy új projektet nem is indítunk, ezután végképp le kellett hogy essen mindenkinek: az In-Forrással nincs tovább. Az ügyvezető a levelem után nem kezdhetett volna bele semmibe. Éppen ezért, amikor novemberben egy beszélgetés során a fülembe jutott, hogy van ez az adatvédelmi tervezet, nem is foglalkoztam a dologgal, csupán annyit mondtam, hogy nem kell komolyan venni, mert semmi jelentősége sincs már semmi olyan ötletnek, ami az In-Forráshoz kötődne" - mondta lapunknak az államtitkár.

A Proware az NAVK-koncepciót e Baja-levél után, november 21-én nyújtotta be az In-Forrásnak. Egy két nappal korábbi feljegyzésben Tarjáni István az In-Forrás egy másik, romákkal kapcsolatos nagy ívű kezdeményezéséről tájékoztatta Kiss Elemért. Baja Ferencék szerint az ügyvezető igazgató mindkét esetben pontosan tudta, hogy az In-Forrás megszüntetése visszavonhatatlan tény, új akciókba már nem kezdhet, feladata csupán a végső "bedöntés" előkészítésére korlátozódhat.

Az államtitkár szerint nincs fogalma az államigazgatásról annak, aki azt próbálja elhitetni, hogy egy ilyen horderejű vállalkozást suttyomban tető alá lehet hozni. "Túl öreg motoros vagyok ahhoz, hogy ne legyek tisztában azzal: aki egy 6 milliárdos projektnek úgy vág neki, ahogyan azt az újságok írták, az biztosan megbukik, hiszen nem lehet ilyen nyilvánvalóan felrúgni szabályokat, mint az ebben az esetben történt. Én az esetről a sajtóból értesültem, pedig ha ez hivatalosan megy, nekem tudnom kellett volna róla. Erről az állítólagos tervezetről nincs egyetlen írásos dokumentum sem az államtitkárságomon; és ha valaki azt állítja, hogy én erről az egészről tudtam, az álljon elő a bizonyítékaival. Azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy közigazgatási csúcshivatalban, ahol minden lényegtelennek tűnő lépést is dokumentálni, a papírokat pedig iktatni kell, egy 6 milliárdos üzletről semmi sem lelhető föl."

Szabályozott mederben

Az államtitkárnak amúgy fogalma sincs, "hogy mi állhat az egész mögött, bár az első sajtóhírek megjelenése után nagyon sokat töröm rajta a fejem". Elképzelései persze vannak, "de ezek csak spekulációk, éppen ezért megtartom magamnak". Azt a gondolatkísérletét azért megosztotta velünk, hogy a végelszámolásra ítélt cégben "rekedt" százmilliókban - amik a folyamat befejezése után a költségvetésbe kerülnek - esetleg nagy üzleti lehetőséget láttak egyesek.

Ha valóban ez volt a helyzet (amit Baja Ferenc nem mert határozottan állítani), akkor az illetők alaposan melléfogtak. A végelszámolásról rendelkező, többször módosított 1991/XLIX. törvény értelmében "a végelszámoló jogosult a gazdálkodó szervezet által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani", illetve a cég vagyona feletti rendelkezés joga is őt illeti meg. Tudta és hozzájárulása nélkül semmiféle tranzakció nem történhet. Az In-Forrás végelszámolása 2003. január 1-jén kezdődött - tájékoztatta a Narancsot Kovács Ferenc végelszámoló, a folyamatot végző Reorg Rt. illetékese. Az ún. adatvédelmi projekt keretében megrendelt több mint 300 millió forint értékű szerverállományt a közben végelszámolás alá került In-Forrás nem vette át, következésképpen pénzt sem adott érte. (Már idézett áprilisi cikkünkből kiderül, hogy a gépeket a szállító jelenleg is saját telephelyén tárolja.)

Kovács Ferenc szerint per pillanat az a legfőbb feladata, hogy a kht. munkatársainak a jövője rendeződjék; például a napokban dől el, hogy az informatikai tárca átvesz-e feladatokat és embereket az In-Forrástól. A végelszámoló azt is elmondta, hogy az eljárás addig tart, amíg a cég valamennyi függőben lévő ügyét át nem vizsgálják és le nem zárják, illetve ha nem lesz olyan peres eljárás, amelynek a kht. is részese.

Kérdések persze továbbra is maradtak: legfőképpen az, hogy valóban a saját feje után ment-e a Proware és az In-Forrás ügyvezetője, vagy sem.

Bundula István