Kivonul az ellenzék a Mécs-bizottságból

2002.08.09. 19:06
Felfüggesztik tevékenységüket az ellenzéki képviselők az úgynevezett állambiztonsági múltat vizsgáló parlamenti bizottságban, mivel az adatvédelmi biztos megállapította: a testület munkája legalább öt ponton sérti az alkotmányt és legkevesebb két törvénnyel ellentétes. Mécs Imre, a bizottság elnöke szerint az ellenzéki képviselők az első pillanattól kezdve akadályozták az állambiztonsági múltat vizsgáló parlamenti bizottság munkáját.
Répássy Róbert, Kovács Zoltán fideszes és Csáky András MDF-es képviselő pénteki, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján felhívták a vizsgálóbizottság kormánypárti tagjainak a figyelmét arra, hogy további tevékenységük büntető- és polgári jogi következményeket vonhat maga után.

"A vizsgálat eredménye nem hozható nyilvánosságra"

Az ellenzéki képviselők az adatvédelmi ombudsman megállapításai közül kiemelték, hogy a bizottságnak nincs alkotmányos felhatalmazása személyes adatok kezelésére, alkotmányellenes megkülönböztetést alkalmaz a testület a vizsgálandó személyek körét illetően. Kitértek arra, hogy a vizsgálat visszaható hatálya alkotmányellenes, illetve, hogy a testületi vizsgálat eredménye alkotmányosan nem hozható nyilvánosságra.

Leszögezték: a bizottság eddigi munkájában azzal a szándékkal vettek részt, hogy biztosítsák az állambiztonsági múlt törvényes vizsgálatát, de - mint mondták - ez a törekvésük eredményre már nem vezethet. Az ellenzéki képviselők megjegyezték: bíznak abban, hogy találnak valamilyen megoldást, ami helyreállítja a törvényességet. Répássy Róbert egy kérdésre válaszolva közölte: az adatvédelmi ombudsman megállapításának elkészüléséig jóhiszeműen vettek részt a testület munkájában.

"A megfigyeltek és a megfigyelők összekeverednek"

Csáky András sajnálatosnak nevezte, hogy korábban megfogalmazott aggályaik - az ombudsman állásfoglalása fényében - valósnak bizonyultak. "Ha bárki ezt követően a különböző hivatalokban megtekinti az adatokat, akkor olyan törvénysértést követ el, amelyek kapcsán az ügyészségnek lépéseket kell tennie" - tette hozzá az MDF-es honatya. Kovács Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a vizsgálat során a megfigyeltek és a megfigyelők összekeverednek.

Répássy Róbert kijelentette: oka fogyottá vált a vizsgálóbizottság, "törvénysértő, alkotmányellenesen működő testület nem tevékenykedhet a magyar jogállamban". Vélekedése szerint, aki innentől kezdve részt vesz a törvényellenesen működő grémium munkájában, esküjével ellentétesen cselekszik. A fideszes képviselő egy kérdésre válaszolva rámutatott: a testületet létrehozó országgyűlési határozat módosításával nem lehet helyrepofozni a törvénysértéseket. Megjegyezte, hogy jogalkotási feladatok következnek az adatvédelmi biztos ajánlásából.

"A Medgyessy-bizottságban is történhettek törvénysértések"

A sajtótájékoztatón elhangzott: olyan törvényes vizsgálatról szóló jogszabály megalkotását javasolják az Országgyűlésnek, amelyben nem keverednek össze az egykori állambiztonsági szolgálatok közreműködői az állambiztonsági tevékenység elszenvedőivel. Továbbá javasolják a vizsgálandó személyek körét a politikai közhatalmat gyakorlók és a politikai közéletben részt vevők teljes körére kiterjeszteni úgy, ahogy az az átvilágítási törvényben van meghatározva.

Az ellenzéki képviselők szorgalmazzák a vizsgálóbizottságokra vonatkozó rendelkezések alkotmánybírósági értelmezését is, és ennek alapján a szükséges jogszabályok megalkotását. Répássy Róbert egy felvetés kapcsán elmondta: az ombudsman ajánlásai elsősorban a Mécs Imre vezette testületet érintik, de nem zárta ki, hogy a miniszterelnök titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottság megalakulásánál is történhettek törvénysértések.

Mécs szerint az ellenzék vétójogot gyakorolt

Az ellenzéki képviselők az első pillanattól kezdve akadályozták az állambiztonsági múltat vizsgáló parlamenti bizottság munkáját - nyilatkozta Mécs Imre, a bizottság elnöke arra a hírre reagálva, hogy a vizsgálóbizottság ellenzéki tagjai bejelentették, felfüggesztik tevékenységüket a testületben. Mécs Imre szerint az ellenzéki képviselők magatartását a joggal való visszaélés jellemzi, hiszen - mutatott rá - a vizsgálóbizottságoknak az a feladatuk, hogy a munkájukat elvégezzék.

Megítélése szerint az ellenzék tulajdonképpen vétójogot gyakorolt, a bizottság munkájának akadályozásával meg akarja gátolni az adatok napvilágra kerülését és a vizsgálat befejeződését. Mécs Imre szerint az ellenzék minden eszközt felhasznál arra, hogy eltussolja a vizsgálat várható eredményeit. A szabad demokrata honatya hangsúlyozta, hogy az adatkezelés folyamán még nem tartanak a nyilvánosságra hozatalnál, a bizottság jogosan kért adatokat az országgyűlési felhatalmazás alapján. Mécs Imre közölte: keddre összehívta a bizottság ülését. Lehetségesnek mondta, hogy ki kell kérni az Országgyűlés Ügyrendi Bizottságának ajánlását, mivel az ellenzéki képviselők távolmaradásukkal akadályozhatják a bizottság működőképességét, s így esetleg még napirendjéről sem tud dönteni.

Szili: A testület minden tagjára szükség van

Az Országgyűlés elnöke szerint közérdek, hogy a rendszerváltozás óta hivatalba lépett kormányok tagjainak állambiztonsági múltjával foglalkozó bizottság a parlament által megszabottak szerint folytatassa, majd eredményesen befejezze munkáját; ehhez a testület minden tagjának közreműködésére szükség van.

Szili Katalin arra az augusztus 7-én Csáky András által írt levélre reagált, amelyben az állambiztonsági múlttal foglalkozó testület MDF-es tagja arra kérte, vizsgáltassa meg: a szabályoknak megfeleloen muködik-e a vizsgálóbizottság. A közleményből kiderül: Szili Katalin álláspontja az, hogy a vizsgálóbizottság tevékenységéért a bizottságot létrehozó és feladatát meghatározó Országgyűlésnek tartozik felelősséggel.