Többen szavaznának nemmel

Egy héttel a népszavazás előtt ismét nőtt valamelyest a szavazók részvételi hajlandósága, igaz, főleg a nemmel szavazók körében, derül ki a HVG megbízásából készített Medián-felmérésből.

A közvélemény-kutatás szerint a két héttel ezelőtti lejtmenet után a kampány véghajrájában újra növekedett valamelyest a népszavazási részvételi hajlandóság - a részvételüket biztosra mondók aránya 46-ről 47, a valószínűleg szavazóké 23-ről 25 százalékra.

Ez a változás valójában nem nagyon érintheti a szavazás eredményességét, az utóbbi hetekben ugyanis a nemmel szavazni szándékozók körében nőtt a „biztos szavazók” száma. Januárban még az „igen” támogatói kétszer akkora arányban mondták magukat biztos szavazónak, mint a „nem” támogatói, mára ez a különbség nagyjából másfélszeresre csökkent. Ami persze továbbra is azt jelenti, hogy az „igen” támogatói nemcsak sokkal többen vannak, de jóval aktívabbak is, így a végső elszámolásnál akár 80 százalékos fölénybe is kerülhetnek az „igenek” mind a három kérdésben.

A fő kérdés természetesen az, hogy meglesz-e az eredményességhez szükséges bő két millió igen szavazat. Az más dolog, hogy a szavazók számára ez a kérdés nem kérdés, a nagy többségük ugyanis nincs tisztában az eredményesség kritériumával

A Medián szerint könnyen elképzelhető, hogy az eredményességgel kapcsolatos tévhitek miatt sokan tévesen kalkulálnak majd, mindenesetre a „nem” és az „igen” táborában is azok mondják a legnagyobb arányban biztosra a részvételüket, akik szerint minden második szavazópolgár egyforma szavazata kell az eredményességhez. Akadnak viszont olyanok is, akik azzal sincsenek tisztában, hogy a népszavazáson mit jelen majd az „igen” és mit a „nem”. Az összes megkérdezett 7, de még a magukat biztos szavazóknak mondóknak az 5 százaléka is úgy tudja, hogy „igennel” a díjak megtartására kell szavazni.

A népszavazás ügyeiben való eligazodás mellett a szavazás tétjének megítélése is szorosan összefügg a népszavazási szándékokkal. Mint azt már egy korábbi Medián-elemzés is jelezte, január eleje óta egyértelműen kisebbségbe kerültek azok, akik szerint egy – a Fidesz szempontjából – sikeres népszavazás után a kormánynak le kellene mondania, egy héttel a voksolás előtt pedig csupán minden negyedik megkérdezett tartotta a referendum fő tétjének azt, hogy „marad-e a jelenlegi kormány”.

A kormányváltó hangulat hiánya csökkentheti a részvételt, legalábbis erre utal, hogy a legnagyobb arányban (67 százalék) azok mennének el szavazni, akik a három népszavazási kérdésen túl a kormány bukására is igent mondanának. Jelenleg az összes választó 8-9 százaléka mondja azt, hogy biztosan elmenne és nemmel szavazna a népszavazáson, míg az „igen” oldal magukat biztosnak mondó szavazói a teljes lakosság 39-40 százalékát teszik ki (3-4-5. ábra).

Bár a korábbi tapasztalatok alapján valószínűleg végül kevesebben mennek majd el szavazni, mint ahányan azt biztosra mondják, ha az utóbbiak kétharmada valóban részt is vesz a szavazáson, akkor a referendum mindhárom kérdésben eredményes lehet.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!