Gyorsfelmérést készítettünk, hogy a nagygyűlés résztvevői szerint körülbelül hányan akarták megvédeni szombaton a köztársaságot. Egy giroszos szerint ötvenezren lehettek.
A kőkemény szimpatizánsok között viszont konfliktus robbant ki. Egy idősebb férfi szerint körülbelül ötvenezren, barátja szerint viszont százhúszezren voltak. Az utóbbi becslést a körülötte állók lehurrogták, mert szerintük annyian biztosan nem mentek el az Andrássy útra. Egy fiatalember szerint nyolcvanezer szimpatizáns volt, egy vörös szegfűs néni nem nagyon vállalkozott a tippelésre, de mérnök férje reményét fejezte ki, hogy legalább százezren jöttek el.
Nem lepődünk meg az MSZP egyik illetékesének becslésén, szerinte ugyanis háromszázötvenezren voltak a nagygyűlésen.
Történetének legnagyobb rendezvényére készül az MSZP, közölte a választási nagygyűlés szervezésével a „Fidesz térfelére tévedő” párt elnöke, Hiller István. „Nem hagyományos politikai összejövetelt”, hanem „vidám tavaszköszöntőt” terveznek, amire a köztársaság minden barátját hívják, minden politikai oldalról.
A program szerint Guyrcsány, Szili és Hiller mond beszédet, majd, ahogy a Fidesz márciusi kongresszusán, celebritások vagy szónokolnak, vagy videoüzenetben szólnak a demonstrálókhoz, akik tíz kivetítőn nézhetik a műsort. Azt meglepetésnek tartogatják, milyen zenekarok lépnek majd fel, de az biztos, hogy színészek éneklik majd az MSZP kampánydalát. A műsorvezető Gál J. Zoltán államtitkár és Juhász Ferenc honvédelmi miniszter lesz.
Helyszín: az Andrássy út, a Hősök terétől a Kodály köröndig. A Népszabadság azt számolta ki, hogyha egy négyzetméteren átlag négyen állnak, akkor max. 120- 150 ezren férnek el a rendezvény területén. Hiller pénteken azt mondta, hatalmas az érdeklődés az ország minden részéből, minden megyéből különbuszokkal és -vonatokkal érkeznek szimpatizánsok.
Az MSZP két hete jelentette be, hogy április 2-ára nagygyűlést szerveznek Budapestre a köztársaság védelme érdekében. (A köztársaság védelmét az MSZP azért látta szükségesnek, mert Orbán Viktor Fidesz-elnök azt mondta, a köztársaság csak a ruha a nemzet testén.) Az MSZP bejelentése után egy nappal a Fidesz (szintén április 2-ára) meghirdette a Kossuth térre a szolidaritás napját.
Hiller István, a szocialisták elnöke arra kérte a Fideszt, hogy tegyék át nagygyűlésüket egy másik napra, de erre a nagyobbik ellenzéki párt nem volt hajlandó, így az MSZP egy nappal előbbre hozta az Andrássy útra tervezett rendezvényt. A rendőrség tájékoztatása szerint az MSZP február végén, a Fidesz március elején jelentette be nekik a nagygyűlések helyszínét és időpontját.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ezen a héten azzal állt elő, hogy titkosszolgálati értesülések szerint bűnözői csoportok merényleteket akarnak elköveti választási nagygyűlések ellen.
Jogkövető magatartás tanúsítására kérte a szombati és vasárnapi politikai nagygyűlések résztvevőit a Budapesti Rendőr-főkapitányság. A rendőrség külön kérte, hogy tartsák be a petárdázásra vonatkozó kormányrendeletet, ami szerint tilos petárdát árusítani, birtokolni és használni. A jogszabály egyértelműen kimondja, hogy "magánszemély petárdát nem birtokolhat". A BRFK bízik benne, hogy elkerülhetők az esetleges sérülések, jogsértő cselekmények.
Fel nem robbant sorozatpetárdát találtak az SZDSZ belvárosi kampányközpontjánál a reggeli tűzszerészeti vizsgálaton. Kuncze Gábor szerint "valami balek" akart ijesztgetni.
Petárdával rémisztgették az SZDSZ-t>>
„Április bolondját csináltuk a provokátorokból, a békességben, nyugalomban hiszünk, nem félünk” – mondta a rendezvény egyik műsorvezetője, Gál J. Zoltán, a MeH poltikai államtitkára. „Elsején az első, másodikán a második” - utalt a Fidesz másnapi nagygyűlésére. A színpad előtt piros lufik, táblák vannak a levegőben.
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, a másik konferanszié azt mondta, addig jó, amíg csak öltözködési tanácsot adnak. Az ellenzék vezére úgy gondolja, hogy a köztársaság akadályoz, „amit mi szeretünk benne, azt ő tehernek érzi”.
Gál J. Zoltán veszi vissza a szót. Szerinte a szabadság érdekében egyesek hatalomvágyát kell korlátozni. „Aki csak körmössel és fenyítéssel nevel, az gyűlöletet hagy gyermekeire” – utalt Mikola István, a Fidesz miniszterelnök-helyettes-jelöltjének szavaira, „Tudod mi a baj a szinglikkel?” – kérdezte Juhásztól, majd meg is válaszolta: a szinglik nehezebben hoznak még egy embert. „Éljen a köztársaság, éljen az Új Magyarország!” – mondta Juhász.
A szocialisták nagygyűlésén bejátszották Ranschburg Jenő videoüzenetét, aki a „boldog”nyolcvanas években az ország egyszemélyes nevelési tanácsadója volt. A pszichológus tizenhat év után először érezte úgy, hogy pártpolitikai kérdésekben meg kell szólalnia. Azt mondta, az árok ma nem a bal- és a jobboldal között van, hanem az irracionális érzelmektől vezérelt emberek és a józan, az élhető jelenen és boldogabb jövőn gondolkodni akarók között.
Ranschburg Jenő olyan országban szeretne élni,
- ahol a vallás a legszentebb magánügy;
- ahol az ember dönthet, hogy megnősül, vagy férjhez megy, és nem mondhatja senki, hogy a szinglihordához tartozik;
- ahol nem indulatok, rosszindulatú gőg vezeti az embereket, hanem a kedvesség és az indulatmentesség;
- ahol nem szégyen pszichológushoz menni;
- ahol a gyerekekhez való közelítésnek nem a körmös az egyetlen eszköze.
A rendezvény előtt csöndes volt az Andrássy út, egy férfi hangja hasított a tömegbe, „veletek vagyunk szocialisták, kitartás!” - hallatszott. A mellékutcákban sört lehet kapni 300 forintért, a toi-toi vécék előtt nagy a sor. MSZP-s sapkát és pólót 500 forintért lehet kapni.
Az MSZP népi-polgári platformja külön készült az eseményre, sok ember kezében látni a platform zászlócskáját.
Az eddigi rendezvényeken megismert „Igen MSZP” feliratú táblákat osztogatják, sokan a magasba lendítik ezeket, magyar zászlók vannak a tömegben.
A tömeg első ovációja akkor történt, amikor Gál J. Zoltán – a rendezvény résztvevőire utalva - arról beszélt, hogy a baráti társaságnak az is a tagja lehet, aki szingli vagy technorajongó.
Védjük meg a köztársaságot Gyurcsány Ferenctől felkiáltással a Fidelitas is gyűlést szervezett szombatra. A találkozón - ahol az Andrássy úthoz hasonlóan elénekelték a Hairből a Vízöntőt - mintegy nyolcvanan vettek részt. A közös éneklés után Szijjártó Péter mondott poénokra épülő beszédet, amiben azt elemezte, hogyan lett tisztességes üzletemberből tisztességtelen kormányfő Gyurcsány. Természetesen szóba kerültek a Nomentana és a Fittelina kft-k ügyei is.
Bővebben>>>Az Országgyűlés elnöke, Szili Katalin láthatóan jobban megszokta a parlamentben való szónoklást, amikor tanítónéniként kell fegyelmeznie a rendetlenkedő képviselőket és csengőt is rázhat. A nagygyűlés nem az ő terepe, sokat bakizik, de az is igaz, hogy ennyi embert biztos nem látott még az országgyűlésben.
A politikusnő biblia párhuzammal kezd: április 9-én nem szabad hinni a hamis prófétáknak, amikor virágvasárnap lesz egy héttel húsvét előtt. „Hiteles-e az az ember, aki a virágvasárnapból csak az ujjongó tömeget látja, és nem gondol nagypéntek gyötrelmére és hitére” – tett fel a kérdést.
Kifejtette még, hogy köztársaság és nemzet, ahogy szív és ész összetartozik. A nemzetben Sziili szerint megfér egymás mellett hívő és nem hívő, anyaország és határontúli, városi és vidéki, szellemi és kétkezi munkás. Ezután egy kissé értelmetlen mondat következik, miszerint „a föld érték mint az autópálya vagy az információs központ, ahol a paraszt ugyanolyan ember, mint az orvos és a mérnök”. Beszéde végén a decens házelnök megtornáztatja az embereket, kéri, hogy mindenki emelje fel a kezét és esküdjön: „büszke köztársaságot, büszke nemzetet!”
Juhász Ferenc a gondolatot folytatva azt mondta, a köztársaság igenekből épül, a köztársaság és a nemzet összetartozik. A kettő nem ér semmit szolidaritás nélkül. „Igen a köztársaságra, igen a nemzetre, igen a szolidaritásra” - mondta.
Ferge Zsuzsa szociológus veszi át a mikrofont, majd Iványi Gábor, az Oltalom Mozgalom vezetője, volt SZDSZ-es képviselő áll a színpadra.Gál J. Zoltán az imént arról érdeklődött, hogy az Oktogonnál is lehet-e hallani a szónokokat. Elmentünk abba az irányba, a Hősök terénél felállított színpadtól a Bajza utcáig sűrű a tömeg, de onnan – az Oktogon felé – már simán lehet akár biciklizni is, az emberek ott sétálgatnak.
A Kodály köröndnél egy jobboldali árus trianoni naptárat, nagymagyarországos H betűt és hasonló dolgokat árul. A jelek szerint sikere van, szocialista szimpatizánsok is érdeklődnek standjánál.
Az MSZP elnökét egy, a Coldplay zenéjére készített videoklip vezeti fel. Hiller köszönti a résztvevőket, külön kiemeli a lányokat és fiúkat együtt és külön, és persze nem hagyja ki a szingliket sem. „A köztársaság szeretete nem azon múlik, hogy valaki családos, egyedülálló, fülbevalós, komolyzenét vagy technót hallgat-e. A lényeg az, hogy valaki tisztességes vagy becsületes ember” – vonja le a tanulságot a „nemzet orvosának” félresikerült kijelentései alapján.
„Azért jöttem, hogy tiszta és világos mondatokat mondjak – jelenti be Hiller. Mi ezt a választást meg akarjuk nyerni, és a ti támogatásotokkal meg is fogjuk nyerni”.
Hiller ezután a Fidesz plakátkampányára tér rá, mondván, a másik oldalon a „minden rossz politikája” áll, a hirdetések azt sugározták, hogy minden reménytelen és kiúttalan, rosszabbul élünk. Majd hosszan idézi az interjút a Fidesz-plakátokon látható Fata Jánosnéval.
Mi is a nemzet, ki szolgálja igazán a nemzetet?, erről polemizált Hiller beszédének második felében. „Van egy ember (na vajon ki az? - Gyurcsány Ferenc), aki két napig tárgyal Brüsszelben, és a reméltnél több pénzt hoz haza az országnak, ezzel szolgálja a nemzetet.”
Felidézi még, hogy Gyurcsány elment Moszkvába is, ahol nem konfliktust gerjesztett, hanem fehér asztal mellett keményen és határozottan tárgyalt, majd hazahozta a sárospataki könyveket, megállapodott a gáz biztosításáról, Putyin pedig Magyarországra jött, és előnyös gazdasági lehetőségeket kínált a magyar vállalkozásoknak.
Hiller ezután visszatért kezdeti mottójához, a világos és egyenes beszédhez: „Büszkén állítom, hogy a szabad Magyarország történetében a nemzeti érdekérvényesítés terén a legsikeresebb kormány Gyurcsány Ferenc kormánya.”
Elérkezünk a végkifejlethez: „Magyarországnak nyugalom, biztonság, béke kell. Ezt a nyugalmat és biztonságot a Magyar Szocialista Párt és kormánya nyújtja.”
Nádas György humorista vicceskedve kezdi. Mint mondja, majdnem elkésett, mert reggelre bedagadt a torka, kihívta a nemzet főorvosát, aki leginkább hétvégén rendel, de akkor nagyon. A nemzet orvosa adott egy körmöst, elvette a fülbevalót, kikapcsolta a technót, de nem jött rendbe a torka.
Nádas aztán komolyra vált és a tízmillió kicsi életről beszél: „Humorista vagyok, ez az ország a legsötétebb időkben sem veszítette el a humorérzékét, de most, hogy szabadság van, mintha keserűbb lenne az ország.”
Szerinte annyi a hülyeség, hogy nem kell attól tartani, hogy kifogyunk a viccekből. Attól viszont fél, hogy majd megmondják, mi a jó vicc, mi a nem jó. „Olyan köztársaságban szeretnék élni, ahol nem a nemzet orvosa mondja meg, hogy mi a vicc, mi a jó vicc.”
Gyurcsány Ferenc az Andrássy úton összegyűlt tömeg előtt végig papír nélkül beszélt, és sikerült húsz tagmondatból álló beszédegységeket is elmondania egy levegővel, igaz, a sokszorosan összetett mondatok eleje és vége nem mindig volt köszönőviszonyban egymással.
Az MSZP miniszterelnök-jelöltjének beszéde több blokkból állt: szólt a baloldal megerősödéséről, a felelős politizálásról, a jókedvű országról; hosszasan fejtegette a múlt, a nemzet és a köztársaság viszonyát; többször kiosztotta Orbánt, beszélt a sikeres és erős gazdaságról, a tisztességes választásról. Beszéde végén bejelentette, hogy most cselekedni kell, ezért elindul az áradó Dunához homokzsákokat rakni.
„Magyarországon baloldali politikus ilyen tömeget még nem látott az elmúlt tizenhat évben – kezdte beszédét a miniszterelnök. – Nincs ok hátrálni, de van ok kitérni a buta kicsinyes önző politika elől.” Gyurcsány szerint kár volt keménykedni azon, melyik párt mikor tartsa nagygyűlését. Ahogy állítólag internetes levelezőtársai írták neki, elsején találkoznak az elsők, másodikán a másodikak.
Amikor a tömeg azt kezdte skandálni, hogy húzzunk bele, húzzunk bele, Gyurcsány ügyesen vette át a szót, és kijelentette: a gyökereihez visszatért, büszkeségében és hitében megújult baloldal kész felelősséget vállalni a tízmillió határon belül, és a sok millió határon kívül élő magyarért. „Olyan világot teremtünk, akarunk, amiben mindenki azt érzi, ez az ország tízmillió rendkívül fontos ember országa.”
Gyorsfelmérést készítettünk, hogy a nagygyűlés résztvevői szerint körülbelül hányan akarták megvédeni szombaton a köztársaságot. Egy giroszos szerint ötvenezren lehettek.
A kőkemény szimpatizánsok között viszont konfliktus robbant ki. Egy idősebb férfi szerint körülbelül ötvenezren, barátja szerint viszont százhúszezren voltak. Az utóbbi becslést a körülötte állók lehurrogták, mert szerintük annyian biztosan nem mentek el az Andrássy útra. Egy fiatalember szerint nyolcvanezer szimpatizáns volt, egy vörös szegfűs néni nem nagyon vállalkozott a tippelésre, de mérnök férje reményét fejezte ki, hogy legalább százezren jöttek el.
Nem lepődünk meg az MSZP egyik illetékesének becslésén, szerinte ugyanis háromszázötvenezren voltak a nagygyűlésen.
Gyurcsány Ferencben mindig megszólal az ideológus. A nagygyűlésen a miniszterelnök hosszas fejtegetésbe kezdett a nemzet és köztársaság viszonyáról. Hangsúlyozta, hogy a két fogalmat nem lehet elválasztani egymástól, és ezekhez kapcsolta még a hagyomány, illetve a múlt fontosságát.
Beszédében legalább háromszor ismételte meg, hogy a nemzet a szó és akarat, a köztársaság a cselekvő tett. „Mi nem csak szólni és beszélni akarunk, ahhoz, hogy cselekedhessünk, intézmények szabályok garanciák kellenek” – ezzel ismét Orbán Viktor korábbi kijelentésére válaszolt, amelyben a Fidesz elnöke azt mondta: hogy a köztársaság csak ruha a nemzet testén.
Gyurcsány beszédében több esetben válaszolt Orbán Viktornak, illetve a Fidesznek. A kormányfő szerint a magyar baloldal nem a többséghez keres politikát, a programadás mindig a vezető dolga – fogalmazott. A kormányfő szerint aki ezt fordítva teszi és a népakaratra hivatkozik, az azt akarja, hogy ne lehessen beszámoltatható – utalt ezzel a Fidesz Nemzeti Konzultációja által megalapozott választási programra.
Gyurcsány felhívott mindenkit a tisztességes választási versenyre. Mint mondta, hisz abban, hogy az emberek belső meggyőződésből, a versengő programok alapján döntenek és nem dőlnek be az ajtójukon kopogtató pártaktivistáknak.
Beszédét azzal zárta, hogy a szó helyett eljött a cselekvés ideje, ezért bejelentette: elindul a Duna mellé a gátakra, hogy segítsen homokzsákokat pakolni.