Négy tagot delegálhat az MDF a tévékuratóriumba
A hétfői szavazás előtt Rogán Antal (Fidesz) azt indítványozta, hogy csak a kormánypártok 2-2 jelöltjéről szavazzanak. Hozzátette: ha nem így történik, törvénytelennek tekintik az eljárást. Az Országgyűlés többsége a fideszes képviselő javaslatát leszavazta. Ezt követően a Fidesz-frakció kivonult az ülésteremből.
Az Országgyűlés elnöke - tekintettel arra, hogy a Fidesz-frakció a harmadik jelölési eljárásban sem állított jelöltet - felkérte az MDF képviselőcsoportjának vezetőjét, tegyen javaslatot további két elnökségi tag személyére. Az előző ciklusban 1999. február 9-én az MTV kuratóriumi elnökségének négy, kizárólag a kormánypártok által delegált tagból álló elnökséget választott a parlament.
Négy éve sem volt konszenzus
Akkor a nyolctagú testület négy ellenzéki helyéből kettőre a MIÉP tartott igényt, az ellenzéki oldal emiatt nem tudott konszenzusra jutni. Ezért a házelnök akkor nem rendelt el szavazást az ellenzék által előterjesztett jelöltekről. Az SZDSZ és az MSZP a döntést alkotmány- és törvényellenesnek ítélte, és jogorvoslatért több fórumhoz, így az Alkotmánybírósághoz, a Fővárosi Bírósághoz és legfőbb ügyészhez fordult. Az Alkotmánybíróság 1999. júniusában hozott határozatában kimondta: a kuratóriumok elnöksége megalakulásának főszabálya az, hogy az elnökség akkor tekinthető megalakultnak, ha valamennyi tagját megválasztják. Ehhez képest szűkebb tényállású, kivételes szabály az, ha a kuratóriumok elnökségébe a kormánypárti vagy az ellenzéki oldal valamelyike nem állít jelöltet - mondta ki a testület, hozzátéve: e kivételes tényállás jogkövetkezménye az, hogy a kuratóriumok elnöksége a törvény szerint ilyenkor is, tehát csak az egyik oldal jelöltjeinek megválasztásával megalakul.
Herényi Károl hétfőn estr bejelentette, hogy az MDF él a jelölési joggal és hamarosan újabb két tagot delegál a kuratóriumi elnökségbe.