Megállapodás nélkül módosítják a Munka Törvénykönyvét

További Belföld cikkek

A címlapról ajánljuk

Nem születik megállapodás az Országos Munkaügyi Tanács keddi ülésén a Munka Törvénykönyvének tervezett módosítása kapcsán - jósolta a kormány és a munkástanácsok képviselője a tárgyalások szünetében. A kabinet azonban megegyezés hiányában is az Országgyűlés elé terjeszti a tervezetet. A szakszervezetek arra számítanak, hogy ne szülessen kompromisszum - mondta a Rádió Krónikájának és az Indexnek nyilatkozva Glattfelder Béla, a gazdasági tárca politikai államtitkára. Lengyel Zoltán, a Munkástanácsok képviselője viszont úgy látja, az EU-nál szigorúbb szabályokat hozni az Európai Közösségre hivatkozva, egyszerűen cinizmus.


Glattfelder Béla

Nem számított az Országos Munkaügyi Tanács szünetében megállapodásra a Munka Törvénykönyvének tervezett módosítása ügyében Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára. Jelezte, megállapodás hiányában is a parlament elé viszik még szeptemberben a tervezetet. Szerinte a szakszervezetek időhúzási taktikát alkalmaznak, mert ez már a hetedik alkalom, hogy a törvénytervezetről egyeztetnek.

A fideszes politikus úgy látja: egy-két hiányosságot kiragadnak a szövegből a munkavállalók képviselői, de az új szabályozás pozitívumairól, például a munkaidő-csökkenésről nem tesznek említést. Glattfelder szerint a szakszervetek nem értenek az EU-joghoz, ezért fordulhat elő, hogy túlszabályozásról beszélnek.

Lengyel Zoltán, a Munkástanácsok Országos szövetségének érdekvédelmi ügyvivője úgy látja, nagyon fontos garanciákat veszítenének el a munkavállalók az új Munka Törvénykönyvének elfogadásával. A legfájóbb pont szerinte, hogy az új rendszerben csoportos elbocsátás esetén csak egyeztetési kötelezettséget írna elő a jogszabály, megállapodási kényszert viszont nem írna elő a létszámleépítésekhez. Ez azért is elfogadhatatlan, mert EU-jogharmonizációra hivatkozva olyan szabályt alkotni, amely rosszabb az EU-ban megszokottól, cinizmus. Normális országban ugyanis Lengyel szerint a szakszervezetek vagy üzemi tanácsok egyetértése nélkül nem lehet nagyobb léptékű létszámleépítést végrehajtani.

Szintén vitatott, hogy két hónapos időtartamra bármely munkáltató áthelyezhetné alkalmazottját egy másik céghez. Az erre az időtartamra megállapított jövedelmébe azonban nem volna beleszólása. Ráadásul nem lehetne biztosítani a megváltozott munkahelyre szóló munkavédelmi oktatást.

Az is csökkentené a dolgozók jogait az érdekképviseletek szerint, ha az új munkaszerződésekbe nem kerülne bele a munkavégzés helyszíne, így ugyanis bármikor áthelyezhető lenne bárki az ország távoli pontjára is. Érthető okokból ugyanis a cégek oda teszik telephelyeiket, ahol kisebb a helyi adó mértéke.

Glattfelder Béla, az Index érdeklődésére konkrétan nem tért ki egyik vitatott pontra sem. Úgy vélte azonban a törvény több pozitívumot, mint negatívumot tartalmaz.