A Fidesz megihlette a népet, elharapózott a népszavaztatási mánia

2007.07.12. 14:23
Nem csak Kálmán László nyelvészprofesszornak jött meg a kedve a népszavazási kérdésekhez. A Fidesz kezdeményezése miatt napirenden tartott referendumügy az utóbbi hónapokban rekordforgalmat eredményezett az Országos Választási Irodához beküldött javaslatokból.

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi-, fogászati- és járóbeteg szakellátásért, valamint a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő január 1-jétől kötelező legyen hálapénzt fizetni?" Ezt a dr. V. K. monogrammal benyújtott országos népszavazási kezdeményezést utasította el előző ülésén utoljára az Országos Választási Bizottság. Az idén ez már legalább a századik elutasítás volt.

Egyre több jön

A választási irodától kapott információ szerint azonban a napokban a beadványok száma még a korábbiakhoz mérten is ugrásszerűen megnőtt. Mióta hétfőn Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke újra beadta a párt három, már korábban elfogadott kérdését, és újra a médiafigyelem középpontjába került a népszavazás, volt olyan nap, amikor 20-30 új kérdés érkezett. A jövő szerdai OVB ülésre akár újabb száz darab is összejöhet, ha formailag megfelelnek az előírásoknak. Jelentős részük a fideszes kezdeményezésekben többszörösen érintett egészségügy területeire vonatkozik.

Az aktivizálódott állampolgárok azonban számos belpolitikai témában megszavaztatnák a többieket. Van, aki az alkotmánybírák fizetésének megfelezését hagyatná jóvá, van aki viszont Szigeti Pétert, az Országos Választási Bizottság elnökét kényszerítené lemondásra elfogultsága és pártos döntései miatt. B. F. magánszemély május elején egymaga 25 különböző kérdést nyújtott be a testületnek. Ennek a hullámnak az egyik első darabja volt az az Alkotmánybíróságot is megjárt indítvány, amely az "Egyetért-e azzal, hogy vendéglátó üzletek vendégeinek a sörért ne kelljen fizetniük?" kérdésre kért volna népítéletet, ha az OVB és AB egyetértőleg el nem kaszálja.

Karórák alapján

A következő ülésen a dömping ellenére előreláthatólag Kálmán László három kérdésének sorsa lesz a főtéma. A nyelvész Pokornival egy időben adta be emailen az általa átírt fideszes kezdeményezéseket. A Fidesz negatív megfogalmazásait visszafordító kérdéseit az OVI állítása szerint pontosan a három fideszes indítvány védettségének lejárata után, az első percben, tehát hétfőn 16 óra 00 perckor küldte be. A lejárat időpontját az OVI-ban személyesen megváró Pokorni megújított kérdéseire is 16 óra 00 perc került a pecsét, miután a politikus, az irodavezető és a jelenlévő újságírók saját óráik alapján megállapodtak abban, hogy elmúlt 16 óra.

Úgy tudjuk, a választási irodán kizártnak tartják, hogy a bizonytalan, másodperceken múló elsőség alapján győztesként ki lehet hozni valamelyik felet, mivel a beérkezés hiteles időpontját lehetetlen megállapítani. Példaként említették, hogy az azonos postai szállítmánnyal beérkezett küldemények esetében sem lehet megállapítani, melyik kérdés érkezett be előbb, ezért valószínűsítik, hogy a bizottság nem tesz majd különbséget a két kérdéscsomag között. Ezen a véleményen van az ügyben eddig megnyilatkozott több alkotmányjogász is. Szikinger István szerint mind a hat kérdést hitelesítenie kell az OVB-nek. Lővétei István a tv2 reggeli műsorában pedig azt mondta, hogy a törvényi szabályozás nem a ilyen szélsőséges helyzetre készült, ezért a tövényből az egy percen belüli elsőségért folyó versengésre lényegében nem lehet megoldást kiolvasni.

Egyperces előny

A Fidesz szerint viszont kaotikus jogállapotokat eredményezhet, ha a pro és a kontra kérdések esetleg egyszerre kerülnek a szavazólapokra. Pokorni Zoltán szerint az is előfordulhat, hogy a választók mindkét kérdésére igent mondanak, a politikus úgy vélte, hogy egy jogállamban ilyen helyzetet nem lehet előidézni. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön viszont már cáfolva az OVI állítását, azzal érvelt, hogy a nyelvész kérdései 16 óra 01 perckor értek be, ezért a saját indítványaik egy alkotmánybírósági határozat szerint a megelőzés elve alapján elsőbbséget élveznek.

Mesterházy Attila, az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese erre viszont azt reagálta, hogy a Fidesz ugyanazt a taktikát alkalmazza, mint eddig: folyamatosan támad, amikor azt érzékeli, nincsen igaza. A politikus egyetértett a kormányszóvivővel abban, hogy a Fidesznek hosszú ideje volt az aláírások összegyűjtésére, ám mégsem tette. Ebből is látszik, hogy a Fidesznek nem a tartalom, azaz az egészségügy, az oktatás, a földtulajdon a fontos, hanem a hatalom megszerzése

Daróczi Dávid kormányszóvivő azt mondta, a jogászok szerint a népszavazási kérdések benyújtásánál nincs sorrendiség, ebben a szakaszban minden kezdeményezést érdemben kell vizsgálni.

Pokorni az ellenkérdések felbukkanásakor Gyurcsány Ferencet és az MSZP-t gyanúsította meg, hogy ők állnak a "zavarkeltés" mögött. Kálmán László ezt cáfolta ugyan, de az tény, hogy az MSZP-ben komolyan felmerült, hogy szocialisták is adjanak be népszavazási kérdéseket, amelyekről a Fideszes felvetésekkel egy időben lehetne dönteni. Gyurcsány Ferenc csütörtökön megjelent interjújában a Magyar Narancsban pedig minden korábbinál keményebb kormányzati fellépést ígért a népszavazás ügyében. A miniszterelnök olyan agresszív elkészítő kampányt vetített előre, amelyben minden hazai településen megpróbálják majd elmagyarázni a reformintézkedések lényegét.

Egy újabb kezdeményezés

Szitka Péter Kazincbarcika szocialista polgármestere is népszavazási kezdeményezéssel élt, szerdán 15.30 órakor a következő népszavazási kérdést nyújtotta be az Országos Választási Bizottságnak: "Egyetért-e ön azzal, hogy egészségügyi közszolgáltató intézményeik kórházaik működtetésének módjáról a helyi önkormányzatok dönthessenek?" Szitka Péter hangsúlyozta, nem szocialista politikusként döntött arról, hogy felhívja a figyelmet a reformellenes népszavazás veszélyeire, hanem polgármesterként. Egy nagyváros vezetőjének dolga és felelőssége, hogy minden olyan lehetőségért és jogért megküzdjön, amivel a településen élők biztonságát növelheti - mondta.

A polgármester közölte: a demokrácia lényegéhez tartozik, hogy egy adott település ügyeiben a lakosok által megválasztott önkormányzatok dönthessenek, és minden olyan kísérletet elutasítanak, ami kicsinyes politikai szándéktól vezérelve a helyi önkormányzás alkotmányban biztosított jogának csorbítására irányul.