Népszavazás: a kormányoldal egyik szeme nevet

"A hét kérdés így, egészében azt a kormányzati programot érinti, amelyet az Európai Unió intézményrendszere konvergencia programként megerősített" - mondta Ádám Antal.

A Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa szerint emiatt nem érdemes külön-külön megvizsgálni alkotmányos szempontból a Fidesz hét, népszavazásra bocsátott kérdését. Az alkotmány kimondja ugyanis, hogy "hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról" nem lehet népszavazást tartani.

Aggályos lehet

Ádám Antal szerint önmagukban az egyes kérdések csak azért, mert egy részük a költségvetést is érinti - és az arról való népszavazást tiltja az alkotmány - nem alkotmányellenesek. Azáltal viszont, hogy nemzetközi szerződésből, nevezetesen a magyar csatlakozási szerződésből és az alkotmányban rögzített úgynevezett EU-záradékból fakadó kötelességeket érintenek, már azzá válnak.

A hetedik kérdés viszont, amely a miniszterelnök és a kormány "fegyelmi és kártérítési kötelezettségét" törvényesítené a költségvetés túllépéséért, akár önmagában is alkotmányossági aggályokat vet fel. "A magyar parlamentáris kormányrendszerben a kormányt terhelő politikai felelősség bármely kifogásolható megnyilvánulásra kiterjed - mondta Ádám Antal. - A parlamenttől függ azonban, hogy ezt a tág politikai felelősséget mikor és miért érvényesíti. A kormány tagjait terhelő polgári jogi és büntetőjogi felelõsséget a Ptk. és a Btk. megfelelően szabályozza."

Ne legyenek illúziók

A kormány részben azért örül a Fidesz kezdeményezésének. A kormányfő blogjában nemrég azt fejtegette, hogy a kezdeményezés jó alkalmat teremt a reformokkal kapcsolatos véleményük kifejtésére és ütköztetésére. Kormányzati és politikai szakértői körökben is úgy vélik, hogy a jelenlegi belpolitikai hidegháborúnál mindenképp szakmaibb lesz a diskurzus a két oldal között, "a politika visszavonul az utcáról". De aki emlékszik a 2004. december 5-i népszavazási kampányra, annak valószínűleg nincsenek illúziói a szakmai érvek ütköztetéséről.

Úgy tudjuk, hogy a kormányzati propaganda (ellenpropaganda) a jövő év elejétől fog kifejezetten a népszavazási kérdésekre koncentrálva a reformokkal foglalkozni. A kormány mindenképpen meg akarja várni, hogy eldőljön, hány kérdést írnak ki végül népszavazásra. Információink szerint komolyan felmerült az is, hogy az MSZP is beadna népszavazási kérdéseket, amelyekrõl a Fideszes felvetésekkel egy idõben lehetne dönteni.

"A valódi kérdések mások, mint amelyeket a Fidesz népszavazásra javasol - közölte Göndör István szocialista képviselõ nemrégiben, és egy-két példát is említett a szerintük valós kérdésekből. Ilyen például az, hogy "egyetért-e azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézményekben, kórházakban kulturált, tiszta, emberhez méltó körülmények között, jól felszerelten, korszerű gyógyítóeszközökkel és jól szervezetten lehessen gyógyulni?". A szocialisták ilyen ellenakciójáról azonban nem született még döntés.

Hétbõl négy?

A szocialisták hivatalosan "nem tudnak és nem akarnak" hozzászólni a Fidesz hét népszavazási kérdéséhez, mert az az Országos Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság feladata, mondta az Indexnek Wiener György szocialista képviselő. Az alkotmányjogász Wiener ugyanakkor kifejtette, hogy szerinte a hét kérdésből négy kiállja az alkotmányossági próbát, három viszont megbukik.

A költségvetést közvetlenül befolyásoló kérdés nem tehető fel népszavazáson, mondta, és rögtön említett egy hasonló esetet a múltból: az MSZP egy korábbi népszavazási kérdését, amely a nyugdíjkosárra vonatkozott, az Alkotmánybíróság nem tartotta aggályosnak, mert a költségvetést az csak "közvetetten" befolyásolta.

Wiener szerint a Fidesz kérdéseinek egy része közvetlenül szólna bele a költségvetésbe, és az Alkotmány a költségvetést közvetlenül befolyásoló kérdést nem engedi népszavazásra.

Az egészségügyi intézmények privatizációjával kapcsolatban ugyanakkor már volt egy népszavazás (a két év moratórium hamarosan lejár, így ismét feltehetõ), ugyanígy megállhat a gyógyszerek patikán kívüli beszerését illető kérdés is.

A szocialista politikus a kormányzati felelősséggel kapcsolatos kérdésről elmondta, hogy az országgyűlés éppen az idén törölte el azt az 1997-es rendelkezést, amely miniszteri felelősséget állapított meg a költségvetés túllépése esetére. Ugyannakor szakmai véleménye szerint ez a kérdés sem mehetne át az alkotmányossági szűrőn, mert az alkotmányban rögzített kormányzati politikai felelősséget alapjaiban érinti. A negyedik kevésbé aggályos kérdés, a földkérdés pedig inkább EU-s szabályokba ütközhet, vélekedett Wiener.

Az SZDSZ is örül

Horn Gábor szabad demokrata ügyvivő örül a népszavazásnak, mert szerinte ismét párbeszéd kezdődhet az ellenzék és a kormánypártok között. Azt javasolja, hogy a tandíjról, a vizitdíjról szakmapolitikai egyeztetést kezdjenek, ami ("nevezzük meg segédeinket") segíthet a népszavazáson az eligazodásban.

Horn úgy véli, a kérdések egy része azért alkotmányellenes, mert a költségvetést érinti, igaz, tette hozzá, az Alkotmánybíróság hozott már érdekes döntéseket. A Fidesz kezdeményezése nem tesz jót a népszavazás intézményének, de jó, mert visszaviszi a fideszes politizálást a parlament falai közé, mondta az SZDSZ-es államititkár.

Az Index megpróbálta a népszavazási kezdeményezés fideszes hátterét is kideríteni. Valamennyi forrásunk úgy vélte, hogy a népszavazási kezdeményezéssel kiválthatták a folyamatos utcai jelenlétet, így a Fidesz úgy vonulhatott vissza a terekről, hogy közben megmutatta a következő lépést is híveiknek. Arról viszont ellentmondó információkat szereztünk, hogy hogyan lett a népszavazási kezdeményezés hétkérdéses.

Háromból vagy ötből hét?

Egyik forrásunk szerint három körben tárgyalta az ügyet az ellenzéki párt elnöksége, és az utolsó pillanatokig úgy volt, hogy három kérdésről kezdeményeznek referendumot: a földkérdésről, a vizitdíjról és a tandíjról. Azért csak három kérdés lett volna, hogy a választók képesek legyenek egyáltalán számon tartani, miről is kérdezik meg a véleményüket, ez ugyanis hét kérdésnél már erősen kérdéses.

Egy másik forrásunk szerint viszont amióta komolyan szóba került a referendum, végig hét kérdésről volt szó. Volt, aki azt állította, hogy az október 23-ai bejelentés másnapján lett az eredetileg öt kérdésből hét. Orbán az Astoriánál a felteendő kérdéseket nem ismertette konkrétan, csak a témaköröket adott meg. A pártelnök akkor még tényleg csak öt témát vezetett fel: a tanügy, az egészségügy, a nyugdíjak, a termőföld és a demokratikus garanciák ügyét. A kérdések száma az egészségügyi témák miatt ugrott meg, három kérdés is ezt a területet érinti: a kórházprivatizáció, a vizitdíj, illetve hogy gyógyszereket ne lehessen szupermarketekben vagy benzinkutaknál megvásárolni.

A sok kérdés feltétele mellett szólt az is, hogy a kórházprivatizáció megakadályozása egyszer már szerepelt referendumon, a kettős állampolgársággal együtt, és akkor a privatizáció leállítása mellett döntött a szavazók többsége, csak éppen nem volt eredményes a referendum. A sok kérdés egyidejű kezdeményezését indokolhatja még az a meggondolás is, hogy hétből, ha hármat el is meszel az OVB vagy az Alkotmánybíróság, még akkor is marad négy.

Nagy fa, presztízsharc

Egyes forrásaink ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a Fidesz nagy fába vágta a fejszéjét, hiszen ha mind a hét fideszes kezdeményezés átmegy a jogi szűrőkön, akkor az ellenzéki pártnak mindegyik kérdésre több mint kétmillió igen szavazatot kell összegyűjtenie, ami nem lesz könnyű. Koalíciós körök szerint ha csak pár kérdésben is a nemek lesznek többségben, az már Orbán presztízsveszteségét is jelentené. Az is igaz, hogy komoly - ha nem kiütéses - győzelmet jelentene a Fidesznek, ha kérdéseik ügyében a választók szükséges többsége melléjük állna.