Ukrán tábornok bábáskodik a magyar neutronpályázatnál

A második nagy uniós központ megszerzésének rugaszkodik neki az idén Magyarország. Miután ide települ az Európai Innovációs és Technológiai Intézet, a kormány világ harmadik neutronkutató és anyagtudományi központját szeretné idecsábítani, miután Európa is akar egy, az Amerikában és Japánban már működő két neutroncentrumhoz hasonló intézményt. Ennek megépítésére Svédország, az Egyesült Királyság, Spanyolország pályázik, és Magyarország is ringbe szállt, mégpedig Debrecennel, ahol évtizedek óta működik az MTA Atommagkutató intézete. Idén év végén várható a döntés az intézmény helyéről.

A tét nem kicsi, Európai Neutronkutató Központot (ESS-projekt) mintegy 1,2 milliárd euróból (azaz a jelenlegi árfolyamon körülbelül 280 milliárd forintból) hoznák létre, ennek egyharmadát állná a tervek szerint a magyar kormány, a fennmaradó részt pedig európai kormányok és magánvállalkozások dobnák össze.

A tulajdonosi szerkezet azért egy kicsit másképp alakulna: a magyar állam a neutronközpontot működtető, a konzorcium által létrehozott nonprofit részvénytársaság papírjainak mintegy 10 százalékát birtokolná. A nem költségarányos jelenlét azzal magyarázható, hogy Magyarország számos többletbevétellel és előnnyel kalkulálhat a beruházás kapcsán, például a neutroncentrum piaci lehetőségeket teremt magyar vállalkozások számára, az állam pedig az adókon és járulékokon keresztül jut jelentős bevételhez. Illetve az ESS segédszemélyzetként körülbelül 500-700 főnyi, túlnyomórészt helyi munkaerőt foglalkoztat majd.

A központba beruházó többi konzorciumi tag pedig a befektetett summa arányába veheti igénybe a technológiát. A neutronnyalábokon alapuló kutatási módszereket többek között a biotechnológia, hatóanyag-tervezés, farmakológia, anyagfeldolgozás, környezetvédelmi technológiák, energiatárolás, energiatovábbítás, közlekedés, adattárolás területén lehet majd bevetni. (Az ESS-koncepciót illetően neutronközpontban alkalmazandó úgynevezett hosszú impulzusú spallációs forrás megközelítést Mezei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia tagja alkotta meg.)

Ami az ügy technikai lebonyolítását illeti, az előkészítést a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (korábban GKM) ESS Koordinációs Központja végzi 2006 eleje óta, a projekt kutatói bázisát összefogó ESS Magyarország Kft-vel közösen. Utóbbit a 2006 májusában ESS Magyarország, Európai Anyagtudományi, Nanotechnológiai és Molekuláris Biológiai Kutatóközpont Közhasznú Társaság néven három magánszemély alapította: Mezei Ferenc fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Rosta László fizikus, a Budapesti Neutronkutató Központ kutatási igazgatója, és egy nyugalmazott orosz/ukrán tábornok, Alekszej Lugovcov.

Az említett személyeken kívül még egy szereplő feltűnik a képben, bizonyos Köntös Zoltán, aki az áprilisi cégadatok tanúsága szerint a Tzar International Műszaki Fejlesztő Kft-ben tulajdonostársa Lugovcovnak. Ami persze önmagában nem jelentene semmit, ám vagy két éven át bábáskodott az ESS-projekt felett, Kóka János gazdasági miniszter felkérésére miniszteri biztosként. Később pedig ő vezette azt a nemzetközi bírálóbizottságot, amelyik úgy találta, hogy a magyarországi helyszínek közül Debrecen lenne a legalkalmasabb. Mindenestre idén tavasszal kiszállt a projektből, hogy miért, azt senki nem kommentálta az Indexnek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!