Esélytelennek tartják az új alkotmány tervét

Petrétei József igazságügy-miniszter a hétvégén jelentette be, hogy új alkotmányt dolgozna ki jövőre. Elképzelése szerint a megújult közjogi rendszerben nem lennének kétharmados törvények, az alkotmányos berendezkedés alapjai nem változnak, föl sem merül például a kétkamarás törvényhozás, vagy a közvetlen elnökválasztás bevezetése. Sokkal inkább egy alkotmánykonszolidációról van szó: a rendszerváltás óta eltelt 15 év tapasztalatainak, az alkotmánybírósági gyakorlatnak és az EU-normáknak, különösen az alapjogi chartának az alaptörvénybe építéséről.

A miniszter szerint a hatékony kormányzás elve indokolja a kétharmados törvények kiiktatást, ami viszont csak akkor lehetséges, ha a valóban minősített rendelkezéseket beemelik az alkotmányba.

Nem új szabályokra, jobb csapatra van szükség

Tölgyessy Péter jogász, a Fidesz parlamenti képviselője az Indexnek elmondta, hogy a végletesen kiélezett hazai közéleti küzdelem feltételei közt szemernyi esélyt sem lát egy új alkotmány elfogadására. "Az igazságügyi tárca vezetőjének a kezdeményezése akarva, nem akarva nem más, mint az ünnepek utáni hírhiányos időszakban bedobott ötlet, amellyel az új miniszter egy időre sokat szerepelhet az eseményre vágyó sajtóban" - mondta. A rendszerváltáskor megalkotott jogi berendezkedés egyik "szerzője" kifejtette, hogy nincsen olyan ellenzéki párt nálunk, amely lemondana a kétharmados törvények intézményéről. Ez utóbbiak egyébként is az alapjogokra és az alapintézményekre vonatkoznak, tőlük még nyugodtan lehet kormányozni.

"A magyar alkotmány alapszerkezete bevált. Az alaptörvény szövege kétségkívül több ponton javítható lenne. Ám ez legalább ennyire elmondható az amerikai, az osztrák, vagy az olasz alkotmányról is" - mondta Tölgyessy, aki szerint láthatóan egy olyan országban kellemes élni, ahol minél régebbi az alaptörvény. "Ahhoz, hogy jobb legyen a magyar politika működése, a magyar futballhoz hasonlóan, nem a szabályokon kéne változtatni, hanem végre jobb csapatokat kellene a pályára küldeni" - fogalmazott.

Reménytelen kísérlet

Bárándy Péter, az előző igazságügy-miniszter az Indexnek elmondta, utódja felvetése helyes törekvés, "de momentán ez meglehetősen reménytelen kísérletnek tűnik". "A kétharmados törvények körül rendet kell tenni" - mondta, hozzátéve, a rendszerváltás terméke, hogy sok ilyen jogszabály van. Bárándy közölte, a rendszerváltás idején a sok félelem indikálta a sok kétharmados többséggel szabályozott tartalmat, de ezek a félelmek mára alaptalanok lettek, emiatt szerinte mindenképpen rendezni és főként csökkenteni kellene az ilyen szabályokat. Az előző igazságügy-miniszter közölte, hogy az ő hivatali idejében is voltak a mostanihoz hasonló elképzelések, de ezek akkor sem és most sem tűnnek aktuálisnak.

Racionális, de irreális elképzelés

Halmai Gábor alkotmányjogász az Indexnek elmondta, az elképzelés racionális, de irreális. "Ha az igazságügy-miniszter úgy gondolja, hogy ezeket a kérdéseket egy új alkotmányban kell rendezni, akkor ezzel egyet lehet érteni" - mondta, hozzátéve, más kérdés, hogy van-e ennek realitása. Halmai úgy vélte, Petrétei ötlete akkor lenne jó, ha az esetlegesen az alkotmányba bekerülő kétharmados törvények a jelenleginél részletesebben lennének szabályozva az alaptörvényben. "Konszolidált demokráciákban nincsenek kétharmados törvények" - mondta, megjegyezve, a jelenlegi magyar rendszer nem normális. Rámutatott, hogy a jelenleg szinte lehetetlen kétharmados törvényeket hozni, vagy változtatni. Szerinte a kormányoknak lehetővé kell tenni a törvények megváltoztatását, és az alapvető jogokat az alkotmányban kell garantálni.

SZDSZ: alaptalan a felvetés

Horn Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, SZDSZ-es képviselő az Indexnek elmondta, semmi alapját nem látják Petrétei felvetésének. Vélekedése szerint a kétharmados törvények beillesztése egy új alkotmányba nem oldaná meg azt a problémát, hogy a minősített (kétharmados) többséget igénylő ügyekben nincs konszenzus a pártok között. "Nem látjuk szükségesnek az új alkotmányt" - tette hozzá.

Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese korábban az Indexnek kijelentette, nincs realitása új alkotmány elfogadásának, mert ehhez politikai kompromisszumra lenne szükség. Szerinte értelmezhetetlen felvetés a kétharmados törvények megszüntetésének ötlete. Nem érti, hogyha 15 évig jó volt, akkor, most miért vetnék el, amikor ezek a törvények, így például a választójogi törvény az alkotmányos rend védelmét szolgálják.