Titkolják a BKV menedzsmentjének fizetését

2008.04.14. 11:13
A BKV nem hajlandó elárulni, mennyit keres Olti Ferenc, a 4-es metró projektigazgatóságát felügyelő BKV vezérigazgató-helyettes. A társaság álláspontja szerint a cég menedzsmentjének munkaszerződései bizalmasak, abba harmadik fél nem tekinthet be, noha az abban foglaltak közérdekből nyilvános adatok. Hasonló indokkal titkolózik a többi önkormányzati és állami vállalat is

Titkolja a BKV, mennyibe kerül az adófizetőknek Olti Ferenc vezérigazgató-helyettes alkalmazása, derül ki a Népszabadság hétfői számából. A cég személyiségi jogokra és üzleti titokra hivatkozva nem volt hajlandó elárulni Olti fizetését a napilapak. Ugyanezen indoklással a cég többi vezérigazgató-helyettesének és megbízott vezérigazgatójának a fizetése sem nyilvános, és ugyanez a helyzet több más állami és önkormányzati nagyvállalatnál is.

További csúszások a metróépítésen

Noha Demszky Gábor főpolgármester február végi határidőt szabott a Fővám téri helyzet megnyugtató kezelésére, a mai napig nem sikerült megállapodni a kivitelezővel az építési technológiáról és a befejezés időpontjáról. A Duna túlsó oldalán, a Gellért téren sem halad zökkenőmentesen az építkezés, ott további negyedévnyi késés várható.

Olti Ferenc nevét valószínűleg senki nem ismerné, ha véletlenül nem ő lenne Demszky Gábor főpolgármester telekszomszédja, és ha a polgármester nem őt bízta volna ameg a 4-es metró felügyeletével. A BKV egyik szervezeti egységeként működő DBR Metró Projekt Igazgatóságot ugyanis Olti Ferenc személyében külön vezérigazgató-helyettes felügyeli, miközben az iroda működését a BKV felügyelőbizottsága és a fővárosi önkormányzat által kinevezett metróbiztos is árgus szemekkel figyeli.

Általános gyakorlat az állami és önkormányzati tulajdonú társaságoknál, hogy a menedzsment fizetését üzleti titokként kezelik. Nem kivételek ez alól a közszolgáltatók sem, melyek bevételének többsége az adófizetőktől érkezik.

A menedzsment-fizetések ügyében a MÁV-csoport is a BKV-nál hangoztatott elvet képviseli. E szerint a társaságok vezetői nem köztisztviselők, fizetésük és juttatásaik nem jogszabályon, hanem a felek megállapodásán alapulnak. A munkaszerződés üzleti titok, melynek esetleges nyilvánosságra hozatala személyiségi jogot sértene.

Arra a kérdésre sehol sem tudtak az Index kérdésre választ adni, hogy az újonnan kinevezetett vezetők szerződésébe miért nem építik eleve bele, hogy annak tartalma részben vagy egészben nyilvánosságra hozható. Ez esetben ugyanis a kiszemelt vezető a megbízás elfogadása előtt mérlegelheti, ezzel a feltétellel együtt is elvállalja-e a munkát vagy sem. Márpedig amilyen nagyarányú személyi változások vannak a közlekedési vállalatok menedzsmentjeiben, néhány év alatt nyilvánossá válhatna minden vezető fizetése e beépített feltételnek hála.

Jogi szakértők szerint az állami tulajdonú vállalatok vezetőinek, igazgatósági- és felügyelőbizottsági tagjainak juttatásai közérdekből nyilvános adatnak tekinthetők. Így van rá mód és lehetőség, hogy valaki bíróságon kérje ezen adatok kiadását. Ám amekkora fluktuáció van az érintett társaságok vezetőségében és amilyen lassan születik meg az ilyen ügyekben a jogerős bírósági döntés, már rég leváltották a vezetőt, mire kiderül a fizetése.