Orbán: mindig öt évre vagyunk az EU-tagságtól

Orbán Viktor: "2002 végére hazánk a terv szerint teljesíti az EU-csatlakozáshoz szükséges feltételeket"

A miniszterelnök nyitotta meg kedden délelőtt az Európai Néppárt budapesti tanácskozását. Felszólalásában külön köszönetet mondott azért, hogy a szervezet közreműködött a mostani koalíciós pártok együttműködésének kialakításában, még a kilencvenes évek közepén.

Orbán Viktor értékelése szerint hazánk gazdasága az elmúlt évtizedben integrálódott az EU gazdaságához, mivel immár nyolcvan százalékban az uniós országokba exportáljuk termékeinket. Ráadásul az unió tíz legfontosabb partnere között vagyunk.

Az osztrák bővítési biztos véleménye

Stumpf István kancelláriaminiszter kedden fogadta Erhard Busek volt szövetségi alkancellárt, az osztrák kormány EU-bővítésért felelős kormánybiztosát. Stumpf elmondta: az ország képes és kész élni az Unió által felkínált lehetőséggel, a 2003-as csatlakozással, de sürgősen egyértelmű stratégiát, forgatókönyvet vár az EU-tól. Busek az osztrák kormány nevében támogatásáról biztosította Magyarország csatlakozását. Elmondta: az osztrák közvélemény szerint Magyarország a legfelkészültebb jelölt. A kormánybiztos szerint a jövőben nagyobb nyomást kell gyakorolni a bővítési folyamat gyorsítása érdekében. Problémaként csak a munkaerő szabad áramlását említette, bár mint mondta, Nyugat-Magyarország és Burgenland között eddig is volt munkaerőcsere, Kelet-Magyarországról pedig nyilván nem fognak tömegek nyugatra vándorolni. Busek felajánlotta, hogy ezt közösen tegyék egyértelművé az osztrák közvélemény számára.

A kormány eltökélt szándéka, hogy 2002 végéig teljesítse az unió elvárásait - közölte Orbán. Szerinte ehhez minden lehetőség adott, mert hazánk gazdasági növekedése pillanatnyilag kétszerese az EU átlagának. Hazánk e mellett legalább olyan, vagy még jobb állapotban van most, mint csatlakozásakor Görögország, vagy Spanyolország.

A kormányfő EU csatlakozásunk időpontjáról megjegyezte: a volt lengyel kormányfő, Hanna Suchocka mondása jut eszébe, aki szerint a kelet-európai országok mindig 5 évre vannak a csatlakozástól. Hiszen 1990-ben '95-öt, '95-ben pedig 2000-t jelölték ki a bővítés éveként, most viszont már 2005-öt emlegetnek. Ez a tény azonban nem szegi a magyar kormány kedvét - jegyezte meg.

A miniszterelnök szerint hazánk abban érdekelt, hogy minél előbb befejeződjék az unió belső intézményreformja, mert ettől az időponttól kezdve ismét a bővítés lehet a közösség legfontosabb feladata. A kormányfő - nem kritizálva a csatlakozási tárgyalások eddigi menetét - sürgette, hogy a közelgő nizzai csúcson határozzák meg a tárgyalások lezárásának konkrét forgatókönyvét.

Gyorsítani úgy lehet a folyamatokat, ha gyakoribbá válnak a csatlakozási tárgyalások és sikerül a kevéssé fontos kérdésekről hamar megállapodni. Orbán szerint az is fontos, hogy a ,,nehéz kérdéseket" szedjék össze mihamarabb, hogy minél előbb ezekre is megnyugtató válaszokat találjon hazánk.