További rádiófrekvenciákat ígérnek

Miután Kovács György ORTT-igazgató felolvasta az országos rádiófrekvenciákra kiírt pályázatok nyerteseinek nevét, elmondta azt is, hogy az ORTT új pályázatot írt ki a Nyíregyházi 99,4 MHz-es körzeti kereskedelmi rádiós frekvenciára illetve a következő műsorszolgáltatási jogosultságokra: Kiskunhalas (92,9 MHz), Szombathely (97,1 MHz), Keszthely (99,4 MHz), Kecskemét (97,7 MHz), Budapest (88,8 MHz), Debrecen (90,0 MHz), Miskolc (90,4 MHz).

A szavazás eredménytelenül zárult a Budapest 92,1 MHz és az Érd 101,3 MHz esetében - tette hozzá az ORTT-igazgató.

Háttér

A leköszönő ORTT által az új testületre hagyományozott kilenc frekvencia mellé további közel negyven frekvenciát ad át a Hírközlési Főfelügyelet az ORTT-nek. Húsz frekvencia esetében már megtörtént a nemzetközi egyeztetés, további húsz frekvenciáról most folynak a tárgyalások az érintett országokkal. Romváry Antalné, a Hírközlési Főfelügyelet műsorszolgáltató osztályának vezetője azt is elmondta, hogy az ORTT helyi és körzeti rádió- és TV frekvenciákat kért a Hírközlési Főfelügyelettől. A helyi frekvenciák közül jelen pillanatban tíz lenne átadható, a körzeti frekvenciákról még nagyrészt folynak a tárgyalások. Romváry Antalné szerint rövidesen, egy-két hónapon belül befejeződhet az előkészítés. Kérte például az ORTT Észak-Magyarország körzetét - ez viszonylag nagy terület, ámde már nagy teljesítménnyel csatornát nem lehet oda biztosítani, mert ezek a frekvenciák elfogytak. Kisebb körzetet ellátó frekvenciák kiosztására van mód - mondta el az osztályvezető asszony: a tervek szerint 15 kisebb adóállomás lenne abban a körzetben. Budapestre nem kért ebben a körben frekvenciát a testület, de a főváros körzetével összeérő térséget igen, vagyis Gyömrő, Gyál és Monor körzetében.

Nem határoztak tehát a budapesti 88,8-as nonprofit frekvencia sorsáról sem, amelyre a Tilos Rádió, a katolikus Mária Rádió, az Ariadné Rádió és a Rádió C is pályázott. Bánlaki József ORTT-tag szerint az eredménytelen szavazásnak az is az oka, hogy Révész T. Mihály ORTT-elnök és Nahlik Gábor testületi tag nem vett részt a testület hétfői ülésén. (Révész T. Mihály Londonban képviseli az ORTT-t a napokban, Nahlik úr pedig betegségre hivatkozva maradt távol) Bánlaki József hangsúlyozta: a még kérdéses nyolc vidéki és egy budapesti helyi rádiófrekvencia odaítéléséről azért sem dönthettek, mert nem volt meg a döntéshez szükséges számú szavazat.

Dr. Körmendy-Ékes Judit hangsúlyozta: a BBC-Deutsche Welle - Radio France konzorcium formai okokból nem nyerhetett a pályázaton. Ehhez Bánlaki József annyit fűzött hozzá, hogy valószínűleg a jogászok félreértettek valamit a pályázati szövegben, mert a pályázat időközben nem változhatott. (Összehasonlításul: a mára megszűnt TV3 jogelődje, a 1997-es kereskedelmi tévépályázaton vesztes Írisz TV a pályázatot kiíró ORTT, valamint a pályázat két nyertese: a Magyar RTL Rt. (RTL Klub), illetve az MTM-SBS Televízió Rt. (TV2) ellen kért jogorvoslatot. A pert az Írisz TV azzal indokolta, hogy a pályázati eljárás során a Magyar RTL Rt. nem megfelelő adatokat közölt a tulajdonosi struktúrájáról, az ORTT pedig elbírálta ezt az alakilag érvénytelen pályázatot, illetve a kiírás után változtatta meg az értékelési elveket és ezzel megsértette a versenyeztetés szabályait.)

A testület hétfői döntése értelmében azonnal kiírta az új pályázatokat. Körmendy-Ékes Judit ORTT-tag elmondta: a pályázati feltételek nem változnak, tehát azok a pályázók, akik ügyében nem döntött a testület - mint az ORTT elnökjelöltje fogalmazott - az apróbb hibákat kijavítva ugyanazzal a pályázattal újra ringbe szállhatnak. Arra a kérdésre, hogy ha változatlan feltételek mellett változatlan pályázatokkal lehet az újabb pályázaton indulni, akkor vajon nem politikai döntések születtek-e a frekvenciák elosztásánál, Körmendy-Ékes Judit határozott nemmel válaszolt. Tímár János ORTT-tag szerint a pályázatok elbírálásának kudarca a pályáztatási mechanizmus hibájából adódik. Szerinte a döntésekben túl nagy szerepet kap a szubjektivitás, a politikai érdek. Tímár szerint nagy veszteség az is, hogy nem kapott frekvenciát klasszikus vagy jazz-zenére pályázó, vagy hogy nem nyert kisebbségi rádió sem. Weber János szerint egyszerűen matematikai alapon nem tudtak néhány esetben döntést hozni: ha például hárman igent mondtak, hárman pedig nemet, lehetetlen volt konszenzusra jutni. Kardos Lajos így indokolta, miért nem vett részt a kilenc kérdéses frekvenciával kapcsolatos döntésében: "A teniszpályáról is lemegyek, ha a partnereim sokat hibáznak."