Újra elkúrjuk?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
A Pénzügyminisztérium két osztályvezetője is beismerte bűnösségét a korrupciós botrányban - Márki-Zay Pétert feljelentette Lázár János felesége
- Orbán Viktor: Szeretnék megnyugtató dolgokat mondani, de nem tudok
- „Ott van a sok kölyök, minek tartsam meg?” – élet-halál harcot vívtak egymással a kutyák
- A kormány benyújtotta a magyar kutatási hálózat átalakításáról szóló javaslatot
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Sose tudom, hosszú vagy rövid ő-vel kell írni a Balatonőszödöt. Van köze ennek az őszhöz?
A település nevének az évszakhoz valószínűleg nem sok köze van. A név inkább az Ősz vagy Ős személynévből ered. Gyurcsány Ferenc 2006 májusában, a MSZP zárt frakcióülésén elmondott balatonőszödi beszédének viszont már több köze van az őszhöz. A beszéd szeptember 17-i nyilvánosságra kerülése után elég viharos volt a szeptember és október Magyarországon.
Elkúrták meg hazudtak?
Ez a beszéd kiindulópontja volt, a hangsúly Gyurcsány Ferenc számára nem ezen volt. Azt mondta: az előző ciklusban böszmék voltak, mert nem tettek meg fontos lépéseket, ehelyett az ország teljesítőképességéhez képest pazarlóan osztogattak. A 2006-os kampányban ezért hazudniuk kellett arról, hogy igazából mekkora baj van a gazdasággal. A megnyert választás után arra hívta fel párttársait, hogy nem lehet tovább tesze-toszáskodni, félre kell rakni a faszkodást egymással és meg kell reformálni ezt a kurva országot. Ellenkező esetben mindenki bukik, a kormány, az MSZP és az ország is.
Ő volt az első politikus, aki hazudott?
Nem. A külföldi elemzők is csodálkoztak, hogy a magyarok miért vannak meglepődve. Orbán Viktor viszont azt mondta, ő sohasem hazudott. Döntsd el, hogy hiszel-e neki.
Ha valaki hazudott, majd bevallja, hogy hazudott, az hazudik?
A hazugság ettől hazugság marad. Volt, aki ezt szenvedélyes, hazafias igazságbeszédnek tartotta, de azt, hogy “hazudtunk reggel, éjjel, meg este” nem nagyon lehet másként értelmezni. Gyurcsány ráadásul mindezt egy zárt frakcióülésen és nem egy nemzethez címzett tévébeszédben mondta.
Mondhatta volna. Lehet, hogy erre a nép megbocsát neki és azt mondja: öreg, ha elkúrtad, akkor most hozd szépen rendbe.
Ez azért nem olyan, mint amikor a burkolóval újra felrakatod a csempét, mert nem találta el a sarkokat.
Azért hazudtak, mert újra ők akartak kormányozni?
Igen. A kormányzás persze valakinek arra jó, hogy Mercedesek, medencék és jó fizetések formájában vegye ki magának a hasznot, Gyurcsány Ferenc viszont épp arról beszélt, hogy a hatalmat most inkább arra kéne használni, hogy működőképessé tegyék az országot és átalakítsák a szocializmusból öröklött államháztartási alrendszereket.
Már korábban is ő volt kormányon, miért nem kezdett előbb reformálni? Vagy addigra lett meg a Mercedese és medencéje, és gondolta, hogy most akkor nekiáll dolgozni?
Ő 2004-től arra koncentrált, hogy a 2006-os választásig valahogy túléljék, aztán visszahozzák a szarból a kormányzást a végére. Tudta, hogy Magyarországon csak azzal lehet választást nyerni, ha ingyen kenyeret ígérsz, nem azzal, hogy versenyképessé teszed a sütőipart. Szóval Gyurcsány 2006 előtt inkább az MSZP megerősítésére koncentrált és arra, hogy megverje Orbán Viktort.
Most akkor az ellenfelét akarta legyőzni vagy meg akarta reformálni az országot? Ez azért különbség.
Erre sokan azt mondták: jó-jó hazudott, de még mindig jobb, hogy ő lett a kormányfő, mint Orbán Viktor. Világos, hogy ez főként szocialista szemszögből eredmény, objektív alapon azonban nem tekinthető az országnak tett jótéteménynek.
Akkor ez a klasszikus „cél szentesíti az eszközt” esete volt?
Machiavelli elmélete szerint egy uralkodó bizonyos esetekben letérhet a morál útjáról, a cél persze nem önmagában a hatalom, hanem a közjó szolgálata. Persze a reneszánsz filozófus ezen közismert tétele egyeduralkodókra és nem demokratikus országok kormányfőire vonatkozott, még ha szeretnek is rá hivatkozni manapság.
Lehet, hogy Gyurcsány azért szivárogtatta ki a beszédet, mert így akart titokban üzenni a népnek, hogy nagy szarban vagyunk, emberek?
Ez a legkevésbé valószínű. Máig nem tudni, hogyan került ki a beszéd a zárt frakcióülésről. Vannak feltételezések, hogy Gyurcsány pártbeli ellenfelei voltak a hunyók. Vagy a legnagyobb ellenfele egy másik pártból. Bizonyíték nincs egyikre sem.
A beszéd nyilvánosságra kerülése után le kellett volna mondania Gyurcsány Ferencnek?
Közjogi értelemben nem, politikailag talán jobb lett volna. Gyurcsány Ferenc bizalmi szavazást kért maga ellen a parlamentben és a koalíciós többség a maradása mellett szavazott. Ezzel azonban leginkább magának, a pártjának és a közállapotainknak tett rosszat.
Elkúrták még egyszer?
Lehet. Az ellenzék azóta nem áll szóba Gyurcsány Ferenccel, a társadalom jelentős része nem fogadja el kormányfőnek, az MSZP népszerűsége a mélyponton és vonszolja magával az őszödi koloncot. Így szinte lehetetlen reformokat végrehajtani. Más országokban ehhez nemzeti kerekasztalhoz ülnek vagy nagykoalíciót alakítanak.
Akkor a tévészékház felgyújtása egy finom utalás volt arra, hogy mégiscsak távoznia kéne?
A Gyurcsány ellen tüntetők szeptember 18-án be akarták olvasni a követeléseiket a tévében. Ezt nem engedték, ezért ostromolni kezdtek. Egész pontosan 50-100 ember ostromolt, körülöttük több ezer tiltakozó meg nézte.
A többiek miért nem ostromoltak?
Sokan csak tüntetni mentek, mások viszont ennél radikálisabban fejezték ki a felháborodottságukat vagy egyszerűen csak balhét akartak. Volt köztük jónéhány arc, akik miatt mások már nem szívesen járnak focimeccsre. Ugyan a tüntetést a Kossuth téren engedélyezett kampánygyűlésnek vette a rendőrség, de autók felgyújtására és kődobálásra sehol sem szoktak engedélyt adni. Ezen a ponton szétvált a demokratikus alapjognak számító szabad gyülekezés és a köztörvényes bűnözés.
Miért, máshol is emelnek barikádot, meg dobálnak követ Európában egy tüntetésen. Hát ez most nem esztrádműsor volt.
Demokráciában mindenki tüntethet, ha betartja a gyülekezési szabályokat. Az egyik ilyen szabály, hogy bármennyire is fel vagy háborodva, nem teszel kárt más autójában, utcaköveiben, kirakatában, virágaiban vagy fejbőrében. Ha egy tüntetés nem jogszerű, a rendőrség közbeléphet. Ezen a jogszerűtlenül tüntetőnek sem kell meglepődnie, és nem kell azt mondania, hogy korlátozzák demokratikus jogaiban.
Hát elég béna volt a rendőrség. Láttam, ahogy a vízágyúból kiszedtek két embert, akik halálra voltak rémülve.
Miután hasonló eddig nem történt, ez a helyzet a rendőrséget is váratlanul érte. Az irányításban súlyos hibákat követtek el, a tévészékházat nem tudták megvédeni és saját embereiket is veszélybe sodorták.
Ezért gőzöltek be a rendőrök és vadásztak aztán gumilövedékkel az emberekre az utcán?
A rendőrség nem volt szakszerű a tömegoszlatásoknál. A kifinomultabb eszközök, például az irányítók kiemelése, a csoportok szétszórása helyett többször aránytalan erőszakot alkalmaztak a rendőrök, eközben jogsértéseket követtek el, földön fekvő embereket vagy véletlenül odatévedt békés járókelőket vertek meg. Az összecsapásokban közel 400 civil és legalább ennyi rendőr sérült meg, ebből minden tizedik súlyosan.
És ezért felelősségre vontak valakit?
Több mint negyven rendőr ellen indult eljárás, de eddig mindössze egy esetben hoztak nem jogerős ítéletet.
Ez forradalom volt?
Egy kormány elleni tüntetés nem forradalom. Autók felgyújtása önmagában nem forradalom. Forradalmat legfeljebb azok akartak, akik a parlament szétzavarását, alkotmányozó nemzetgyűlést vagy a királyság visszaállítását hirdették, de legalábbis nem szabad választások alapján gondolták vezetni az országot. Nagyobb baj, hogy az utcai harcok miatt végül már azok sem mentek el tüntetni, akik demokratikus keretek között szerettek volna tiltakozni. Mindeközben arról esett a legkevesebb szó, hogyan lehet kilábalni a gazdasági válságból.
Gyurcsány nem mondott le, nem írtak ki új választást, nem vezették be a királyságot. Ezzel el van intézve az ügy?
Miután az őszödi beszédnek nem lett politikai következménye, a Fidesz népszavazási kezdeményezéssel élt. Az ő elméletük szerint kormány a szavazók megtévesztésével nyert a választásokon, tehát a kormány legitimációját úgy lehet helyreállítani, hogy a nép kimondja, egyetért-e a reformokkal vagy sem. Ez alkotmányos eszköz, még ha nem is erre való. Arra legalább jó lesz, hogy végre valamilyen társadalmi vita indul arról, min és hogyan kell változtatni Magyarországon.
Egy év elment. Mi van a reformokkal? Van valami eredményük?
A gazdasági növekedés Közép-Európában nálunk a legalacsonyabb, a II. negyedévben 1,2 százalékos. Az adócsökkentést elhalasztották. Az életszínvonal, a reálbérek és foglalkoztatás csökkent. A másik oldalon viszont csökkent az államháztartás hiánya a tervezetthez képest, az Egészségbiztosítási Alap pedig idén először nem lesz veszteséges. Ja és csökkent még valami. A politikusok népszerűsége. Nemcsak Gyurcsányé, mindenkié.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
