Együtt mozdultak a magyarok a kukoricáért

Ritka dolog történt a magyar politikában az elmúlt hetekben, és sokan észre sem vették: egy közös ügy mögé tudtak állni bal- és jobboldali politikusok, ugyanazért a célért dolgoztak a minisztériumok, a diplomaták és a civil szervezetek. Nagyrészt ennek volt köszönhető, hogy az Európai Bizottságnak másodszor sem sikerült feloldania Magyarországon a génmódosított kukorica termesztésének tilalmát. Hogy fordulhatott elő, hogy Gyurcsány Ferenc, Orbán Viktor és Sólyom László ugyanazért lobbizott, hogy a minisztériumok a civilekkel karöltve minden követ megmozgattak, a hollandok meg irigykedve nézték, milyen összefogásra képesek a magyarok?

A válság, a közbiztonság, az etnikai feszültségek körüli politikai küzdelmek nagyrészt kiszorították a hazai médiából azt a sikert, amit Magyarország a hét elején ért el az Európai Unióban. Az Európai Bizottságnak másodszor sem sikerült feloldania Magyarországon a génmódosított MON810-es kukorica termesztésének tilalmát. A sikeres magyar lobbizásnak köszönhetően az Európai Unió Tanácsában a 27 tagország illetékes miniszterei közül 22-en elvetették ezt a javaslatot.

A siker valószínűleg annak is köszönhető, hogy Magyarország most világosan meg tudta fogalmazni érdekeit, és a parlamenti pártok, az EP-képviselők, a köztársasági elnök, a minisztériumok, a kutatók és a környezetvédő szervezetek ezúttal képesek voltak összehangoltan egy célért dolgozni, ami az utóbbi évek gyakorlatát tekintve kifejezetten ritka jelenség a magyar politikában.

Egy hangon szóltak

A génmódosított kukorica termesztését Magyarország nemcsak az egészségügyi, környezetvédelmi kockázatok miatt utasítja el, hanem jól felfogott gazdasági érdekből is, lévén mi vagyunk az EU második legnagyobb kukoricatermelő országa. Magyarországon nagyon jó minőségű gabonát lehet előállítani. Ez csak akkor értékesíthető jól a génmódosított termékeket elutasító uniós piacon, ha az ország igazolni is tudja, hogy nem termel ilyen növényeket.

"Hidegzuhanyként ért minket, amikor egy hónappal ezelőtt megtudtuk, hogy az Európai Bizottság ismét naprendre akarja venni a magyar moratórium eltörlését. Az első lépés az érvek összegyűjtése volt (lásd keretes írásunkat). Arra törekedtünk, hogy Magyarországról ebben az ügyben egy hang szóljon. Igyekeztünk ezért összhangolni a diplomáciai lépéseket, a lobbitevékenységet és a különböző akciókat" – mondta az Indexnek Rodics Katalin, a szálakat összefogó Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium biodverzitás osztályának vezetője.

A minisztériumban készült el az a megfelelő érvekkel alátámasztott levél, amelyet egyeztettek a tárcákkal, majd Gráf József és Szabó Imre miniszterek aláírásával elküldték a 26 tagország illetékes minisztereinek. A Külügyminisztérium mozgósította a nagyköveteket és a szakdiplomatákat, akik kezükben ezzel a levéllel mind a 26 másik tagállamban felkeresték a társtárcákat, illetve a miniszterelnöki hivatalokat.

Fontos volt, hogy egységes érvrendszerrel tudtak fellépni a diplomaták, amely a kormány által finanszírozott kutatások eredményein, illetve jogi szempontokon alapult. Mint később kiderült, egyik tagállam döntésére az egyik érv, a másikra egy másik volt nagyobb hatással, mondta Rodics Katalin. Az érvek láthatóan azokra is hatottak, akik végül ellenünk szavaztak. A döntés után a hollandok és a svédek is megfogalmazták azt, hogy az egész GMO-engedélyezés kérdését felül kellene vizsgálni az unióban.

Levelező tagozat

A hazai civil szervezetek, és zöld pártok megmozdulásának nyilvánosság előtt zajló része a februárban az EU soros elnöki tisztét viselő Csehország budapesti nagykövetsége előtti demonstráció volt. A döntéshozók "megdolgozása" azonban nem csak diplomáciai szinten zajlott, a civilek is eredményes lobbitevékenységet folytattak.

"Február elején összehívtunk egy megbeszélést, amelyen minden érintett ott volt: minisztériumi illetékesek, civil szervezetek, kormánypárti és ellenzéki politikusok, illetve a szakértőik. Ezen a stratégiai megbeszélésen egyeztettük a lépéseket" – mondta az Indexnek Fidrich Róbert a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője. Ez a szervezet hozta létre a Greenpeace-szel és az Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesülettel az úgynevezett Génfrontot, amely egyesítette a közös ügyért küzdő szervezeteket.

A civilek levelet írtak a köztársasági elnöknek és kérték az ügy támogatását. A zöld ügyeket már korábban is felvállaló Sólyom László február 19-én levelet írt több európai államfőnek, és hivatalos találkozóin mindnig megemlítse az ügy fontosságát külföldi partnereinek. A civilek többek között ennek tulajdonítják azt, hogy a kérdésben sokáig ingadozó Románia is végül a magyar ügy támogatása mellé állt. Sólyom Lászlót kritikák is érték az elmúlt hetekben amiatt, hogy a romák ügyében nem szólal meg, bezzeg a génmódosított kukorica kérdésében határozott aktivitást mutat. Az államfő környezetéből származó információink szerint Sólyom László ezt azzal utasította vissza, hogy rossz magyar sajátosság, ha egy ilyen ügyet kevésbé tartanak fontosnak.

Üzentek Orbánnak

"Végig napi kapcsolatban álltunk a környezetvédelmi minisztériummal, s fontos információkat kaptunk tőlük – mondta Fidrich Róbert. – A döntés előtti pénteken tudtuk meg, hogy Orbán Viktor Berlinben Angela Merkellel fog tárgyalni. Ismertünk egy embert a környezetvédelmi bizottságból, akiről tudtuk, hogy jó kapcsolatban van a Fidesz elnökével. Megkértük, hívja fel Orbán Viktor figyelmét erre a problémára és elmondtuk neki a legfontosabb érveket. Úgy tudjuk, a találkozón Angela Merkel ígéretet tett a magyar érdekek figyelembe vételére, s Németország támogatása döntő volt ebben az ügyben." Információink szerint Orbán Viktorra "rádolgozott" Gyurcsány Ferenc is, aki vasárnap találkozott Angela Merkellel Brüsszelben, és ott győzködte a génmódosított kukorica ügyében.

A civilek megtudták azt is, hogy a cseh mezőgazdasági miniszter-helyettes az ottani biogazdák egyesületének vezetője is egyben, így kerestek hozzá kapcsolatokat. "Mikor kiderült, hogy a belgák és a bolgárok tartózkodni akarnak a szavazáson, elkezdtünk bolgár és belga vonalon is dolgozni" – mondta Fidrich. Ebben Hegyi Gyula MSZP-s európa parlamenti képviselő volt segítségükre, de fontos volt az MDF részéről Olajos Péter kiállása is, aki levelet írt Jose Manuel Barrosónak.

Elbeszélgettek a német miniszterrel

Aktivizálta magát az Élőlánc is, mely ökopártként való megalakulása után már 2006 januárjában demonstrációt szervezett a Parlamentnél a génmódosított növények alkalmazása ellen. Ács Sándorné elnökségi tag, az Élőlánc GMO-témafelelőse Lendvai Gábor ökológussal együtt levelet írt az Európai Unió Tanácsának ülését előkészítő COREPER 1 Bizottság tagjaihoz, azaz a 27 tagország Európai Uniós nagykövet-helyetteseihez. „A levélben igyekeztünk új szempontokat felvetni, és úgy fogalmazni, hogy a témához nem értő politikusokra is hatni tudjunk” – mondta az Indexnek Ács Sándorné.

Február 19-én a nürnbergi Biofach bioélelmiszer szakkiállítás megnyitója után kis demonstrációt szervezett a biogazdálkodók világszervezetének EU-s munkacsoportja, az IFOAM EU Group. Ezen Ács Sándorné a szervezet magyar tagjaként képviselte Magyarországot, aki a génmódosított kukorica kérdésében érintett franciák, görögök, és osztrákok egy-egy képviselőjével együtt tartott egy transzparenst, melyen ez állt: "GMO Free Europe Needs Germany!" „A Bioland nevű német biogazda szervezet vezetője odavezette hozzánk a német mezőgazdasági minisztert és elmondta neki, mi a kérésünk. Itt röviden beszélni is tudtunk a miniszterrel, és elmondtuk érveinket" – mondta Ács Sándorné.

Az Élőlánc képviselője a vásáron személyesen is tudott beszélni Renate Künasttal, a német zöld politikussal, az előző német kormány fogyasztóvédelmi és mezőgazdasági miniszterével. „Segítségét és tanácsát kértem. Még aznap tartott egy előadást nemzetközi közönség előtt a GMO-ról, ahol külön kiemelte a magyar moratórium ügyét, és megkért mindenkit, hogy segítsenek a maguk csatornáin Magyarországnak” – mondta Ács Sándorné.

Az észtekre a dánok tudnak hatni

Az Élőlánc szakértője a környézetvédelmi minisztérium információi alapján tárgyalt a vásáron a spanyol, olasz, szlovák és holland minisztériumi szakemberekkel, biogazda szervezetek képviselőivel, és az ő támogatásukat is kérte a magyar ügyhöz. „Az észtek nem voltak ott a vásáron, őket a dániai kapcsolataimon keresztül értem el, mert máig élő történelmi gyökerű kapcsolataik alapján a dánok tudnak leginkább hatni az észtekre" – mondta Ács Sándorné.

Sokat számított az is, hogy a génfrontot életre hívó Magyar Természetvédők Szövetsége kapcsolatban áll a Friends of the Earth nemzetközi környezetvédő szervezettel, a Greenpeace-nek pedig 40 országban van irodája. Az Európai Unió központjában, Brüsszelben is működik egy képviselet, amely a GMO-k elleni kampányt koordinálta, mondta Tömöri Balázs a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse. Ebben a kampányban a Greenpeace nem a konfrontációra helyezte a hangsúlyt, sokkal inkább a tájékoztatásra. „A politikusok nagyon sok közleményt, levelet kapnak, az információ az egyik fülükön bemegy, a másikon ki. Ebben az ügyben ezért célravezetőbb volt jó háttéranyagokat készíteni, és továbbítani azokat a politikusoknak" – mondta a kampányfelelős.

A civil szervezetek egybehangzóan azt állítják, hogy kiváló volt az együttműködés a környezetvédelmi és a földművelésügyi tárcával. "Magyarországnak óriási szerencséje, hogy ilyen kiváló szakemberek dolgoznak a minisztériumokban. Más országok most tanulják tőlünk azt, hogy érdemes kormányzati eszközökkel is támogatni azokat a kutatásokat, amelyek a génmódosított termékek hatásait vizsgálják" – mondta Ács Sándorné. Fidrich Róbert pedig azt mondta, a budapesti holland nagykövetség egyik munkatársa mondta nekik azt: irigylésre méltónak tartja, hogy a magyarok ebben a kérdésben ilyen összefogásra képesek.