Bezöldítené a Fehér Házat a Fidesz

A zöld gazdaság fejlesztése jelentheti a kiutat a gazdasági válságból, az új technológiák támogatása mellett munkahelyeket is lehet teremteni, mondta Nagy Andor. A Fidesz-KDNP környezetvédelmi szakpolitikusa szerint az atomenergiáról nem lehet lemondani, de több pénzt kéne a megújuló energiákra fordítani. Ha a Fidesz kormányra jut, zöld Széchényi-tervvel és zöldhitel-intézettel ösztönözné a kis- és középvállalkozásokat energiahatékonysági beruházásokra.

A magyarországi zöldipar megteremtése, megerősítése lehet az egyik legfontosabb eszköz a gazdasági válságból való kilábalásra, vélekedik Nagy Andor KDNP-s képviselő, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke.

Egyrészről az energiahatékonysági beruházásokkal jelentősen csökkenteni kell a hazai energiafogyasztást és a pazarlást, másrészről pedig a fosszilis energiahordozók helyett megújuló energiákat kell alkalmazni. Az áttérés az új technológiákra új munkahelyeket is teremt, magyarázta. Példaként említette, hogy Németországban két év alatt például a biomasszára alapuló energiagazdaság kiépítésével százezer új munkahelyet hoztak létre.

Magyarországon most is vannak EU-s pályázatok megújuló energiák terjesztésére, energiahatékonyságra. Az EU célja, hogy 2020-ra a tagállamok átlagosan 20 százalékban megújuló energiát használjanak, továbbá 20 százalékkal kell növelni az energiahatékonyságot és 20 százalékkal csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, míg a bioüzemanyagok elterjedését 10 százalékban határozták meg.

Magyarország a 20 százalékos célból 13 százalékot vállalt a megújuló energiákból. Most körülbelül 5 százaléknál tartunk. Nagy Andor szerint ez a 13 százalék sem lesz kevés, hiszen figyelembe kell venni a gazdaság teljesítőképességét is. Azonban ha Magyarország a zöld gazdaságot húzóágazattá akarja tenni, meg kell fontolni a 20 százalék kitűzését is, éppen a munkahelyteremtés miatt.

Az atomenergiát Nagy szerint még nem lehet kiváltani

A megújuló energia arányának növelése és a paksi atomerőmű bővítése Nagy Andor szerint nem mond ellent egymásnak. Szerinte az atomenergiáról, illetve a paksi bővítésről lemondani nem lehet, hiszen ma Pakson termelik az ország villamos energiaszükségletének 40 százalékát. Nem riválisokat lát, inkább azt gondolja, hogy egy olyan enegiamixre van szükség, amelyben megfér egymás mellett az atomenergia és a megújuló energia. „Nem az atomerőművek ellen kell küzdeni, hanem a megújuló energiákért."

Pénzügyi trükközés miatt nincs meg 28,2 milliárd forint

Magyarországnak összesen 590 millió tonna szén-dioxid-kvótája van, ebből a kiotói rendszer alapján 100 milliót értékesíthet.

Az eddig eladott kvótákból 28,2 milliárd forint folyt be. Nagy szerint homályos, hogy hol van ez a pénz. A kormány érdemi indoklás nélkül hónapok óta halogatja, hogy pályázatok útján ehhez az összeghez hozzá lehessen férni. Elvben szén-dioxid kibocsátást csökkentő beruházoskra kell költeni a bevételt. Szerinte a pénzt a költségvetés lenyelte, az időhúzás mögött pénzügyi trükközés áll, ezért nem írták ki a pályázatokat sem.

A gazdaság zöldítésének fideszes forgatókönyve

A Fidesz-KDNP környezetvédelemről szóló kormányzati terveit Nagy Andor három területre osztotta. Az első az energia- és klímapolitikai kihívás, ennek lenne része a „zöldgazdaság megalapozása". Ennek kapcsán új munkahelyek jönnek létre, a munkahelyteremtés, pedig egyik eszköze lehet a gazdasági válságból való kilábalásnak.

A zöld gazdaság megteremtésének három lábon kell állnia:szükséges hozzá pénz, ezt a Zöld Széchenyi-terv elindításából lehetne fedezni, ami a kis- és középvállalkozásokat célozná. Ebbe bele lehetne vonni uniós forrásokat, illetve a kvótaeladásból származó bevételeket, vázolta a terveket a szakpolitikus.

Francia mintára a szükséges önerő biztosításához létrehoznának egy Zöldhitel-intézetet. Ez a kis- és középvállalkozásoknak, a lakosságnak és az önkormányzatoknak adna kölcsönt. Olyan energiahatékonysági programokat lehetne így támogatni, amelyeknek a törlesztőrészleteit a megtakarításokból lehetne fedezni, így a hitel felvétele különösebb erőfeszítést nem követelne a beruházóktól.

A középső láb a kormányzati struktúra felülvizsgálatát, átalakítását jelentené, hiszen több tárca munkáját is érinti a megújuló energiák, a zöld gazdaság, amit koordinálni kell, hogy ne vesszenek el az ügyek a bürokráciában. A harmadik láb pedig a megfelelő jogszabályi környezet megteremtése, és főként egyszerűsítése úgy, hogy támogassa és ösztönözze a zöld gazdaságot.

Nagy az ország jelenlegi energiastratégiáját teljesen rossznak tartja, mivel az szerinte arra épül, hogy Oroszországgal mindig jóban leszünk, és mindig tudunk elegendő gázhoz jutni. Ez azonban erősen kétséges. A jelenlegi energiastratégiánk semmilyen formában nem tudja csökkenteni a gázfüggőséget, sőt, inkább növeli azt. Nagy Andor inkább a kevesebb energia fogyasztásra, az energiahatékonyságra és a megújuló energiákra helyezné a hangsúlyt.

A soros elnökség fő témája a víz

A második terület, amely a globális felmelegedés miatt új feladatok elé állíthatja a környezetvédelmi kormányzatot, az a víz stratégiai eszközzé válása. A fenntartható európai vízhasználat lesz valószínűleg az egyik fő ügye Magyarországnak soros EU-elnöksége idején, 2011-ben. Hogy ez sikeres is legyen, a kormánynak el kell fogadnia végre egy vízügyi stratégiát.

Az uniós vízkeret-irányelv a globális felmelegedés miatt változóban van, eddig a vízminőséget helyezték a középpontba, a klímaváltozás miatt most azonban hangsúlyossá kell tenni a mennyiséget érintő szempontokat is. Egész Európában egyre nagyobb károkat okoz a klímaváltozás okozta szárazság. Ebben az évben Magyarország idei mezőgazdasági termésének több mint felét veszítette el a kevés eső miatt. Egy-egy évben az aszályok által okozott károk az árvízi károk értékének a tízszeresét is elérhetik.

Magyarország egyébként kedvező helyzetben van, itt található Európa második legnagyobb ivóvízbázisa. Az egyetlen probléma, hogy a felszíni vizek 95 százaléka határainkon kívülről jön, a határon átnyúló szennyezések pedig európai szinten sincsenek tisztázva, erre kell megfogalmazni akár egy új uniós irányelvet is, vélekedik Nagy.

A harmadik kihívás a magyarországi zöldhatósági rendszer felülvizsgálata, átalakítása lesz. A jövőben a hatóságok szemlélete is meg kell hogy változzon, magyarázta Nagy Andor. Alapdilemma a környezetvédő civilek, a lakosság, a gazdaság és az állam érdekei közti megfelelő súlyozásnak a kialakítása.

Nagy Andor megjegyezte azt is, hogy a Fidesz kormányra jutásával a Fehér Házból is Zöld Házat kell csinálni. Azaz, kormányzati intézmények példát mutatnak majd, és elsők között ezek lesznek energiatakarékosak, úgynevezett passzív házak.