Szovjet típusú atomerőmű épül a magyar határnál

Közmeghallgatást tartott hétfőn este Esztergomban a város önkormányzata és a környezetvédelmi minisztérium: a téma a szlovákiai mohi atomerőmű bővítése volt. A lakógyűlésre emlékeztető rendezvényen épp a lakók voltak a legkevesebben. Beruházóként az ENEL olasz energetikai óriáscég, a szlovák kormány és az érintett hatóságok, illetve a vendéglátók vettek részt. Jelen volt az Energia Klub és a Greenpeace számos aktivistája. Csúcsidőben még így se számoltunk ötvennél több embert a teremben, beleértve a pulpituson helyet foglaló előadókat és az újságírókat is.

A mohi atomerőmű bővítésének engedélyezése most tart abban a szakaszban, hogy az eljárásban résztvevő országokban közmeghallgatásokat tartanak. Szeptemberben Pozsonyban és Bécsben bocsátották nyilvános vitára az erőmű 3-as és 4-es blokkjának üzemeltetésére vonatkozó kérdéseket.

A hétfői program a két korábbi közmeghallgatáshoz hasonlóan alakult: a hosszas bemutatkozás és a köszöntők elmondása után a tulajdonos bemutatta a beruházás főbb paramétereit, majd a két és fél órás tiszteletkör befejeztével következtek a kérdések és válaszok.

70 százaléknál tart az építkezés

A két új reaktor építése az 1980-as években kezdődött, de a rendszerváltás idején leállt. Az erőmű egy részét később az ENEL vásárolta meg, a szlovák kormány pedig a privatizáció feltételéül szabta a projekt befejezését. Az építkezés 2008-ban indult újra, most 70 százalékos készültségnél tart. A tervek szerint a 3-as reaktor 2012 végén indul, a 4-es pedig 8 hónappal később. A beruházás teljes költsége 2,7 milliárd euró, és 3500 új munkahelyet teremt.

Az erőmű bővítésével a legnagyobb gond, hogy elavult szovjet technológiával készül. A reaktorok 1970-es évekből származó szovjet típushoz tartoznak, és az építkezés jelentős része még a 80-as években készült, ezért nem lehet a reaktorokat új típusúakkal kiváltani. Így a biztonsági szintjük alacsonyabb a jelenleg elfogadottakénál.

Magyarország május 12-én jelezte hivatalosan Szlovákiának, hogy az Espoo-i Egyezmény alapján be akar kapcsolódni a környezeti hatásvizsgálatba. Ehhez előtte tájékoztatást kértek a szlovák féltől például arról, hogy a tervezett erőmű hogyan felel meg a nukleáris biztonsági követelményeknek, illetve rendelkezik-e földrengéssel szembeni védelemmel.

Még nincs magyar álláspont

A hatásvizsgálat augusztusban zárult le, a környezeti hatástanulmány értékelése ezután kezdődött, ehhez Szlovákia rendelkezésre bocsátotta a teljes anyagot. A tanulmányhoz fűzött észrevételeket a közmeghallgatások utáni szlovák-magyar konzultáció eredményével együtt a környezetvédelmi tárca beleépíti a magyar állásfoglalásba. A dokumentum a tervek szerint még ősszel elkészül.

Magyarország hivatalos álláspontjáról még nem lehet sokat tudni, Esztergom viszont határozottan ellenzi a beruházást. A környezetvédelmi minisztérium jelenleg is gyűjti a szakhatóságoktól és tudományos intézetektől a véleményezéseket, majd egyeztet a szlovákokkal, mondta Dobi Bálint. A tárca környezetmegőrzési főosztályának vezetője a közmeghallgatás szünetében azt mondta, hogy itt nem kizárólag üres piszkálódásról van szó, fontos a vélemények ütköztetése.

Ez azért is meghatározó kérdés Magyarországnak, mert a parlament már elvi hozzájárulását adta a paksi atomerőmű bővítéséhez, és Szlovákia, illetve Ausztria, ahol az alkotmány is tiltja az atomenergia használatát, hatásviselő félként várhatóan szerepet vállal majd a paksi bővítés engedélyeztetésében.

A magyarokra mi vár?

A kérdések leginkább arra vonatkoztak, hogy baleset, vagyis nem várt helyzet esetén mire számíthat a magyar lakosság, érdemi válasz azonban nem hangzott el.

Szintén a biztonsági mutatókat firtatták azok a kérdések, hogy terrortámadás esetén a védőszarkofág mennyire ellenálló. A beruházó szerint egy kis repülő becsapódására felkészültek, az Energia Klub ugyanakkor kifogásolta az érvelést. Perger András szerint ugyan erre vonatkozóan hivatalos követelmény nem létezik, de az Európai Bizottság ajánlása kitért erre is. Az a válasz pedig egyértelmű félrevezetés, hogy annak a valószínűsége, hogy baleset eredményeként egy repülő zuhan az erőműre csekély, így a kérdés nem igényel további intézkedést.

Földrengés, baleset

Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse a biztonsági intézkedésekről elmondta, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség azt ajánlja, hogy az építmény a területen valaha mért legnagyobb földrengésnél, azaz az 1411-ben mért Richter-skála szerinti 7,2-nél eggyel erősebb rengésnek is ellenálljon. A közmeghallgatás első részében levetítettek egy, a beruházás részleteiről szóló filmet, melyben elhangzott, hogy kicsi az esély földrengések előfordulására, de tettek óvintézkedéseket.

Elhangzott az is, hogy baleset esetén a károk költségeit a beruházó 75 millió euróig vállalja, ezt el is különítették. Van rá esély, hogy az összeget 300 millió euróra növelik. Arra a kérdésre, hogy ha súlyosabb baleset történik, és ennél nagyobb a károk mértéke, ki fedezi a költségeket, úgy reagáltak: senki.

Eleve elrendelt

Tömöri Balázs kiemelte, hogy alaptalan az az állítás, hogy Szlovákia a legköltséghatékonyabb energiatermelési módot választotta a 3-as és 4-es blokk megépítésével. A közmeghallgatáson ugyanis elhangzott, hogy előzetesen nem vizsgáltak sem más energiatermelési módot, de még csak reaktortípust sem, összehasonlítási alapjuk így nem is lehetett.

A civilek a közmeghallgatás után hangsúlyozták, hogy egy ilyen fórum célja az eljárás menetének befolyásolása az észrevételekkel, de amikor a kérdésekre elhangzott válaszok nem voltak kielégítőek, nem nyílt lehetőségük arra, hogy ezt jelezzék. Az elkészült jegyzőkönyvek kézhezvétele után mérlegelnek majd, hogy tesznek-e ez ellen jogi lépéseket.