Törvényeket módosítanának a hungaristák miatt

119-en tiltakoznak a módosítások ellen A Társaság a Szabadságjogokért kezdeményezésére 119 neves értelmiségi, közéleti aktivista és a közügyek iránt érdeklődő polgár nyilatkozatban tiltakozik a ’89-es alkotmányozás legnagyobb vívmányai közé tartozó politikai szabadságjogok csorbítását célzó politikai kampány ellen. Az elmúlt hetekben ismét nyilvánosságot kapott ordas eszmék felbukkanása ellen lehet és kell harcolni, írják közleményükben. "A szólás szabadsága az olyan véleményeket is megilleti, amelyek sértőek, meghökkentők vagy aggodalmat keltenek. Minél kevesebb korlátozással érvényesül a véleménynyilvánítás joga, annál biztosabb lábakon áll az alkotmányos demokrácia" - áll a nyilatkozatban. A kirekesztő, szélsőséges nézetek ellen társadalmi összefogással és elhatárolódással kell fellépni, nem pedig a demokrácia alapját képező szabadságjogok megkurtításával. A szabadságjogok védelmében született tiltakozó nyilatkozat aláírói között szerepel többek között: Illés Zoltán, Elek István, Kis János, Halmai Gábor, Karátson Gábor, Lányi András, Eörsi István, Szikinger István, Csapody Tamás.

Az MSZP három törvény módosítását kezdeményezi amiatt, hogy a Párizsi Békeszerződésnek megfelelően Magyarországon ne alakulhassanak hungarista és fasiszta jellegű szervezetek. Juhász Gábor, a szocialista párt frakcióvezető-helyettese a csütörtöki négypárti egyeztetés után újságíróknak kijelentette, három törvényt, a büntetőtörvénykönyvet, a polgári törvénykönyvet és az egyesülési törvényt akarják megváltoztatni. (Az egyeztetést azután hívták össze, hogy az elmúlt hetekben nagy politikai vihart kavart az a bejelentés, miszerint a hungarista érzelmű Magyar Jövő Csoport október 15-én demonstrációt tart a fővárosban.)

Törölni, büntetni

Erre azért van szükség, mert szerintük a bíróságnak lehetőséget kell adni arra, hogy "ésszerű határidőn belül", egy szervezet bejegyzését követő 30 napon belül megvizsgálhassa, a törvényeknek megfelelően működik-e a szervezet, és adott esetben a bíróság feloszlathatná a csoportot.

Juhászék szerint a törvénymódosítás célja, hogy "törvényesnek látszó szervezeti forma mögé ne bújhassanak magánszemélyek". Aki mégis ilyesmit tesz, vagy még bírósági bejegyzés előtt álló szervezetben vesz részt, azt a módosítás után pénzbüntetésre ítélhetnék. Az MSZP technikai módosítást lát szükségesnek az 1989. évi egyesülési törvényben: az alkotmányból egyébként már korábban törölt "tömegmozgalmak" kifejezést akarják kivenni a jogszabály szövegéből.

Politikai nyilatkozat

A Fidesz politikai nyilatkozattervezettel érkezett a csütörtöki egyeztetésre. Salamon László, Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint ennek alapján a négy parlamenti pártnak és az országgyűlésnek egységesen kellene kinyilvánítania, hogy mélyen elítéli a nyilas szervezeteket, és azoknak "semmiféle helyük nincs a közéletben".

A megbeszélés végére megérkező SZDSZ-es Gusztos Péter viszont megismételte pártja eddigi álláspontját, hogy nem támogatják, ha a rendőrség politikai szempontok alapján mérlegelheti, hogy mely szervezetek demonstrálhatnak. Csapody Miklós MDF-es politikus egyetért a politikai nyilatkozattal. A négy párt a jövő csütörtökön folytatja az egyeztetést.