A miniszterelnök szerint 3000 milliárd forinttal nőtt volna az állami eladósodottság, ha csak a jövedelmek növelésére fordítják a felvett kölcsönöket. De ők 5000 milliárdnyi hitelt vettek fel, és 2000 milliárdot a fejlesztésekre költöttek.
Az államadósság azonban 2006. márciusának (első negyedévének) végéig 6382,9 milliárd forinttal nőtt 2002. első negyedévéhez képest. Vagyis még mindig van egy 1382,9 milliárdos különbség, amit csak részben magyarázhat az adósságterhek növekedése.
Hol van a pénz?
„Kifejezetten örültem a franciák vereségének. Hiába, a mi nemzedékünk ilyen” – tudjuk meg a Parlament erkélyére kilépő Boross Pétertől, kinek nem drukkol az 1928-as születésű volt miniszterelnök. Bizony, a régi szép idők [1939-1941], amikor „még Vitéz Ginzery Dénesnek hívták a szövetségi kapitányt”. Sárosi „Doktor” jogtanácsos volt, ami mellett focizott, és 1938-ban ezüstérmet szereztünk [az olaszoktól kaptunk ki 4-2-re]. „Sajnálom, hogy csak olyanokról nevezték el a mostani sportlétesítményeket, akiket a fiatalok ismernek, Puskásról, Bozsikról.” Talán mert búskomor a fajtánk, a szó a vasárnapi világkupa-döntőre terelődik. „A szerbek most élik meg a maguk Trianonját, ami gyilkos érzelmeket vált ki belőlük” – elemzi a meccset Boross. A tétel az argentinok elleni 6-0-ás szerb zakóra nem igaz, ismeri azért el. „Jaj de kár, hogy nem volt tévé ’54-ben!” – mondja, majd elnyomja cigarettáját, és visszaül vitatkozni.