Kuncze búcsúbeszédére készül

A miniszterelnök nem szólal fel a parlamentben napirend előtt, sőt ezúttal senki sem beszél a kormány részéről, az öt frakció viszont él jogával. A felszólalások, sorrendben: Vidorné Szabó Györgyi (MSZP): Rokkantsági nyugdíj vagy munkanélküliség – van más megoldás? Harrach Péter (KDNP): Húsvétra készülünk. Herényi Károly (MDF): Eltűnt értékek nyomában. Mikola István (Fidesz): Tekintsünk előre II. Kuncze Gábor (SZDSZ): A parlamentről.

Nyolcszázezer rokkantnyugdíjas él Magyarországon, 60 százalékuk a nyugdíjkorhatár alatt, mondta Vidorné Szabó Györgyi (MSZP). „Elkövettünk értük mindent vagy a társadalom leírta őket?” – tette fel a kérdést. A szocialista politikus szerint sokféle rokkantnyugdíjas van, akad, aki a munkába rokkant bele, más visszaél az ellátással. Más uniós országokkal összehasonlítva nem a rokkantnyugdíjasok magas, hanem az onnan kikerülők alacsony száma a baj. Vagyis nem működik a rehabilitáció, nálunk nem.

Vidorné Szabó Györgyi helyzetleírását precíznek nevezte Kiss Péter miniszter. Átfogó változtatásra készül a kormány a rokkantnyugdíjasok rehabilitációja ügyében. Két csoportban alacsony a munkaügyi aktivitás, az egyik a roma közösség, a másik a megváltozott munkaképességűeké. Kiss szerint 2002 óta jelentős lépéseket tettek, azóta ugyanis 150 ezerrel csökkent a csak segélyből élők köre.

A húsvét mindannyiunk ünnepe, mert a vallási tartalom mellett társadalmi üzenete is van, mondta Harrach Péter (KDNP). A gyerekeknek a csokitojást szülő nyusziról szól a húsvét, a felnőtteknek viszont az egység és az élet igenlése, kultúrája az üzenet. Nemcsak az élet feltétlen tiszteletét, hanem az életigenlést, az új élet megjelenésének örömét is jelenti. Harrach mindenkinek, megkülönböztetés nélkül szép húsvétot kívánt.

Feltűnt a padsorokban egy, a szokásosnál szőkébb fej, Török Zsolt új frizurája. Kérdésünkre elmondta, hogy tavaly nyár óta rendszeresen sportol, akkor fogyásnak indult, amire az őszi zavargások okozta stressz is rásegített. Az új frizura pedig együtt jár az arculatváltással, Török Zsolt december óta új fodrászhoz jár. "Lehet, hogy ma sok lett a zselé" - fogalmazott tudósítónknak.

Herényi Károly április nyolcadikára emlékezett. Ezen a napon volt az MDF-győzelmet hozó első szabad választás második fordulója, a győztes Antall József születésnapja, Széchenyi István halála és a rendszerváltás után elhunyt MDF-es Csengey Dénes névnapja. Antallt a konszenzuskeresés politikusának nevezte, mindenkivel tárgyalt és igyekezett, hogy döntéseiben a kisebbségi vélemény is helyet kapjon. Herényi szerint a mai helyzetből is párbeszéddel lehetne kitörni. Az MDF-es politikus szerint a nemzeti egyetértés hiányzik. Antalltól idézett: "Azt tartom majd igazi győzelemnek, ha a kormánykoalíció és az ellenzék képes lesz olyan együttműködésre a parlamentben, amely a nemzet előtt álló feladatok megoldását javítja és segíti."

Mikola István (Fidesz) szégyenteljesnek nevezi az Országos Pszichológiai és Neurológiai Intézet bezárását. Utoljára az épületből a Vörös Hadsereg tette ki az elmebetegeket a második világháború után. Mikola a szcientológiai egyház lapjából idézett, amiben a pszichiátriát ostorozza, börtönnel fenyegeti. Mikola arról kérdezte Molnár minisztert, hogy milyen köze van a szcientológiának a kórházbezáráshoz, és kérte, hogy a nemzetbiztonság is vizsgálja ki az esetet.

Molnár Lajos, saját bevallása szerint, Mikola felszólalásának egyharmadát nem értette. Egyúttal az Antalli örökség jegyében boldog húsvétot kívánt a fideszes volt egészségügyi miniszternek. "Nekem az a Mikola István, aki a múlt hét csütörtökön bejött hozzám és a minisztériumban beszélgetett velem, jobban tetszett, mint aki itt riogat" - mondta.

A nagy dübörgésből nem lett semmi, a csalódottak sóhaja maradt vissza, pedig tejjel-mézzel folyó kánaánt ígért a kormány, mondta a fideszes Pelczné Gáll Ildikó. Ehhez képest a kis- és közepes vállalkozások támogatásának tendenciája két év alatt megfordult, a nagyvállalatok 250 milliárddal több támogatást kaptak, mint amennyit a költségvetésbe befizettek. A támogatások 65 százalékát már ők, 35 százalékát a kis- és középvállalkozások kapják.

Különféle jelentések (Ecostat, Gazdaságkutató Intézet) mutatják, hogy a vállalkozói körben pozitív tendenciák mutatkoznak, válaszolt Garamhegyi Ábel a gazdasági minisztérium államtitkára. A kis- és középvállalkozás (kkv) szektorának erősítésében sok feladat van, ismerte el: a körbetartozások problémáját meg kell oldani, az adminisztrációs terheket csökkenteni kell. A kkv kontra nagyvállalati támogatás arányát a tárca mégis megfelelőnek tartja, ezt szakértők is alátámasztják: a nagyvállalalati szektor ugyanis húzza magával, megrendelésekkel látja el a kkv-t. Pelcznét nem elégítette ki a válasz.

Sós Tamás (MSZP) "Az EU Önerõ Alap szerepe a sikeres önkormányzati mûködésben" címmel pörgette fel lankadó figyelmű parlament érdeklődését. Megelőlegezzük az illetékes miniszter kimerítő válaszát, és a képviselő lelkes támogatását.

"Lesz-e gyógyír a legnagyobb társadalmi hiánybetegségre? " – címmel interpellálta Herényi Károly (MDF) az egészségügyi tárcát. Mitől lesz olcsóbb az egészségügy, és egészségesebb emberek, kérdezte, majd válaszolt: a gondolkodást kell átalakítani. Van-e elgondolás, stratégiája arra a tárcának, hogy a társadalomban elég erős legyen az egészséges élet iránti igény.

Horváth Ágnes államtitkár válaszolt Herényinek, mivel hat évvel kevesebbet élünk, mint az EU-átlag. Az egészségre való nevelés, a népegészségügyi program ezért indult el, erre 2003-2006 között 4,5 milliárd forintot költöttek. Az egészségtudatosság elterjesztése a feladatunk: ezért a közösségi színtér programokra helyez hangsúlyt a tárca, amely a munkahelyeken, iskolákban stb. indult el. El kell érni, hogy az állampolgárok igénybe vegyék az ingyenes szűrőprogramokat, mondta Horváth. Herényi nem fogadta el a választ, szerinte az államtitkár csak a prevencióról beszélt, az egészségtudat formálásáról és a teendőkről nem.

Riporterünk megpróbálta felderíteni, hol van a Parlamentben az a félautomata defibrillátor, amelyet életmentésre lehetne használni, ha valamelyik képviselő infarktust kapna. Az országgyűlés sajtófőnöke nemrég azt mondta az Indexnek, hogy az okos kis gép használatára megtanították a teremszolgákat is. Az egyik teremőr munkatársunknak nevetve azt mondta: ha baj lenne, inkább azonnal hívná az orvost, csak nagyon extrém esetben próbálkozna a géppel. Nos, a defibrillátor abban az ülésterem mellett lévő helyiségben van, ahonnan a vizet is viszik a képviselőknek. Eddig még nem használták.

„Van-e felelőse a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalnál (NKTH) éveken át előforduló súlyos visszaéléseknek?" – címmel kérdezte a gazdasági tárcát Pósán László (Fidesz). Az NKTH működését az ÁSZ folyamatosan kritizálta, visszaélések, hanyagságok történtek a pályáztatás és a közpénzek elosztása tekintetében. Mindannyiunk fülében ott csengenek Medgyessy Péter szavai az SZDSZ korrupciós ügyeiről. Az NKTH-t végül átvette Kóka tárcája az oktatási minisztériumtól, a vezetője, Boda Miklós viszont maradt. Felháborító arrogancia, hogy az ÁSZ jelentését figyelmen kívül hagyták, majd végül 2006 őszén csendben menesztették a vezetőt. 2004-től mennyi pénz folyt el az alaptól ellenőrizetlenül?

“Hogyan lehet a feketefoglalkoztatást visszaszorítani?” – kérdezte Czomba Sándor fideszes képviselő, akiről annyit tudtunk meg, hogy “szabadidőmet sportolással (cselgáncs) és zenéléssel (gitár) töltöm legszívesebben”. Kiss Péter munkaügyi miniszter a munka világának rejtelmeibe beavatva válaszol.

Garamhegyi Ábel válaszában határozattan cáfolta Pósán "sugalmazásait", mivel konkrétumokat nem nagyon hallott. Boda távozásának oka nem az ÁSZ jelentésében megfogalmazott kifogások voltak, hanem hogy nem sikerült vele az új szervezeti formában megegyezni. Az innovációs alap a 2005-ös évet 6,5 milliárdos többlettel zárta, vagyis pénz nem folyt el, mondta a GKM államtitkára. Eljárási problémákat tárt fel az ÁSZ, amely nem járt a pénz elfolyásával.

Pósán nem fogadta el Garamhegyi Ábel válaszát. A többlet nem garancia arra, hogy az elköltött pénzeket jól használták fel, mondta az ellenzéki képviselő. Az NKTH pénzt adott középkori zene, James Joyce szövegeinek, és a filozófiai kérdések kutatására. „Ezek mennyiben segítették a magyar kis- és középvállalkozásokat?” - kérdezte Pósán.

Mostoha állam címmel interpellált Domokos László. A fideszes képviselő szerint a hazai kis- és mikrovállalkozásokat tekintik mostohának, tömeges csődhullám fenyeget. Nem tudják felszámolni a körbetartozásokat, sőt, az áfsavisszatartással maga gerjesztette ezeket a folyamatokat. A nagyvállalkozók bezzeg, folytatta, majd azt kérdezte, a kkv-kat miért nem támogatják úgy, ahogy a nagyvállalatokat.

Garamhegyi Ábel gazdasági minisztériumi államtitkár azt mondja, nem tudnak olyan adatokról, amelyek alátámasztanák az aggódó hangokat. Domokos László nem fogadta el az államtitkári választ, a parlament viszont megszavazta.

Garamhegyi Ábel államtitkár 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémián elnyerte "Az év fiatal tudósa" díjat.

Azonnali kérdésekkel (és válaszokkal) fárasztják egymást (és minket) a képviselők.

A Kossuth téri tüntetők egyik vezéralakját, Gonda Lászlót vitte be a parlamentbe Ékes Ilona fideszes képviselő hétfőn. A képviselő az ülésteremhez is elvitte a magát előszeretettel forradalmárnak nevező férfit, és a függönyök mögül belestek a parlamenti patkó felé is, majd együtt ebédeltek. Ékes Ilona azt állítja, aktuálpolitikáról nem beszéltek, és ezt azzal indokolta, hogy a múlt héten Brüsszelben volt, és képbe kell hoznia magát. Azt is elmondta, hogy nem túl rendszeresen, néhány havonta szoktak találkozni.