Megszavazták az egészségügyi törvényt

Az egészségbiztosítás átalakításáról szóló törvényre 204 igen, 168 nem szavazatot adtak le, egy képviselő, a független Gyenesei István tartózkodott.

A parlament ratifikálta a lisszaboni szerződést. Ehhez előtte módosítani kellett az alkotmányt is, de ez is csont nélkül átment.

Az egészségbiztosítási szavazáson nem volt olyan szocialista és szabad demokrata képviselő, aki nemmel voksolt volna, többen hiányoztak viszont, összesen 11-en. Nem volt jelen például Eörsi Mátyás (SZDSZ), Farkas Imre (MSZP), Hagyó Miklós (MSZP). Szintén hiányzott a fideszes Tasó László, Kis Attila, Hirt Ferenc, Vitányi István, illetve Rubovszky György (KDNP), valamint a független Tóth András. Szili Katalin házelnök, mivel az ülést vezette, szintén nem szavazott - úgy, ahogy azt a Házbizottság hétfő déli ülése után ígérte. Az egyetlen tartózkodó képviselő a független Gyenesei István volt.

Karsai József, Battonya szocialista polgármetre és képviselője annak ellenére igennel szavazott, hogy hétvégén a háza előtt demonstrálóknak azt mondta: nemmel fog voksolni hétfőn az egészségbiztosítási törvényre.

A szavazáson egészségi állapota miatt nem volt ott Horn Gyula és Toller László szocialista képviselő. (Független Hírügynökség)

Nem folytatódik a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok által határozatlan időre meghirdetett sztrájk, mondta el Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke, sajtótájékoztatón, hétfőn, Budapesten, miután az Országgyűlés este megszavazta az egészségbiztosítás privatizációjáról szóló törvényjavaslatot. (MTI)

Ráfordult a Fidesz népszavazási kezdeményezésre az Országgyűlés is. Mivel az Országos Választási Bizottság a kórházi napidíjról, a vizitdíjról, illetve a tandíjról szóló népszavazást három részben terjesztette a parlament elé, három határozat is születik majd. A parlament mindhárom kérdésre áldását adta, alig egy-két képviselő nyomott nemet, a referendum lebonyolítására mintegy 4,5 milliárd közpénzt szán a parlament.

A magyar parlament - az uniós tagállamok közül elsőként - hétfőn jóváhagyta a lisszaboni szerződést. Az Országgyűlés 325 igen és 5 nem szavazattal, 14 tartózkodással fogadta el a szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.

A lisszaboni szerződést csütörtökön írták alá az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői, valamint külügyminiszterei a portugál fővárosban. Az új szerződés akkor léphet életbe, ha valamennyi tagország és az Európai Parlament ratifikálta. A dokumentum korszerűsíti és kiegészíti az EU korábbi legfontosabb szerződéseit, így az 1957-es római szerződést, az 1992-es maastrichti, az 1996-os amszterdami és a 2000-es nizzai szerződéseket. Uniós unikumként kötelezővé teszi a tagállamok számára az alapvető jogokról - benne "a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelméről" - szóló charta alkalmazását, bár ez alól Nagy-Britannia és részlegesen Lengyelország felmentést kapott. (MTI)

A szerződés által először nyílik lehetőség arra, hogy állampolgárok kezdeményezhessék uniós jogszabály alkotását az Európai Bizottságnál - igaz, ehhez egymillió aláírásra van szükség. A szerződés értelmében az eddigi féléves, soros elnökségek rendszere átalakul, egyszerre több tagállam irányítja majd az unió munkáját. A tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács választja meg két és fél éves időszakra az EU elnökét, aki képviseli az Európai Uniót nemzetközi színtéren, és előkészíti az unió csúcsértekezleteit.

Hivatalossá teszi a dokumentum az EU közös pénzét, az eurót sajátként használó övezet pénzügyminiszteri tanácsának elnöki tisztét, amely szintén két és fél évre szól, de megújítható. Az Európai Bizottság - az EU nem választott végrehajtó szerve - csökkenteni fogja 2014-től biztosainak számát. Kevesebb lesz a parlamenti képviselő is: az Európai Parlament választott tisztviselői mostani 785 helyett 751-en lesznek. (MTI)

A szerződés új szavazási rendszert vezet be az EU intézményeiben. A "kettős többség" új szavazati rendje szerint a tagállamok minimum 55 százalékának (ez jelenleg 15 ország) támogató szavazata szükséges ahhoz, hogy elfogadtassék egy új EU-jogszabály, de ez az arány csak akkor elégséges, ha a támogató országok lakossága együttvéve legalább 65 százalékát teszi ki az Európai Unió összlakosságának. Az új szavazati rend 2014-től kezd életbe lépni, az áttérés 2017-ben fejeződik be. (MTI)

Megszavazta az Országgyűlés hétfőn este a választási eljárási törvény módosítását, amely szerint a jövőben három évig nem hozhat az Országgyűlés egy sikeres ügydöntő népszavazás eredményével ellentétes döntést. (FH)

Az eddiginél több büntetőpont jár januártól az utakon elkövetett bűncselekményekért és szabálytalanságokért - döntött hétfőn az Országgyűlés. A gondatlanságból elkövetett közlekedési bűncselekményt az eddigi 4 pont helyett 7, a szándékost 7 helyett 10 ponttal, a szabálysértést 1-3 pont helyett 1-től 6 pontig büntetik 2008-tól. (FH)

A rendőrség kordonnal zárta le a parlament parkolójának déli kijáratát is, így arra, a metró felé nem lehet elhagyni a területet.

A Kossuth téri metrókijáratnál tucatnyian demonstráltak, a rendőrség nagy erőkkel megkezdte a kiszorításukat a Nádor utca felé.

"Az Országgyűlés által a mai napon elfogadott új egészségbiztosítási törvénnyel kapcsolatban az Országos Választási Bizottságnál törvényt megerősítő népszavazás tartását kezdeményeztem" - közölte Morvai Krisztina jogász az Indexszel. Morvai az alkotmányra hivatkozva azt írta közleményében, hogy "a népszavazásra bocsátott törvényt a köztársasági elnök csak akkor írja alá, ha azt a népszavazás megerősítette."

Közleménye szerint törvényt megerősítő népszavazás esetén a törvény hatályba lépése a népszavazás eredményétől függ. Amennyiben a népszavazás során az állampolgárok elutasítják a törvényt, az nem léphet hatályba.