És Gyurcsány szólt, az egészségügyről egyelőre hallgatott, a következő napirendi pontnál a lisszaboni szerződést magasztalta. Történelmi áttekintés következett az Európai Unió egybekovácsolásának folyamatártól. Eddig még soha nem tudtak önállóságuk egy részéről lemondó nemzetek egy ilyen, a mindennapokat is átszövő rendszert létrehozni, dícsérte Gyurcsány az európai közösséget.
Közben a béke húrjait pengette, s köszönte a pártoknak, az EP-képviselőknek, no meg az apparátusnak, hogy a politikai véleménykülönbségek ellenére egységesen fáradoznak azon, hogy Magyarország erős, aktív tagja legyen EU-nak. Azért némi áthallás is kiérződött a miniszterelnök szavaiból, amikor a vén kontinens sokszínűségét állította példaként a képviselők elé. És a kormányfő azt is világossá tette, hogy ebben a környeztben feloldóthatnak a történelmi sérelmek, már ha régi bajokra nem új vicsorgás a válasz, hanem új megbékélés.