Virgil
EUR 412,94 Ft USD 390,61 Ft GBP 495,22 Ft BUX 79 034 OTP 21 500 Ft MOL 2 708 Ft
1 °C
8 °C
Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók
Ez a poszt a következő Percről percre része:

Megszavazták az egészségügyi törvényt

Vissza a közvetítéshez
Élő

Fontosabb részletek
  • Gyurcsány csak Dávid Ibolya unszolására beszélt napirend előtt
  • Sólyom ombudsmanjelöltjei megbuktak
  • Megszavazták az egészségbiztosítási törvényt
  • Kordonnal zárták le a parlament környékét, rendőrök razziáztak egy közeli kocsmában
  • Rábólintottak a Fidesz népszavazására
  • Ratifikálták a lisszaboni szerződést

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • cikkünk a témában:

    Gyurcsány fellélegezhet

    Többet kell fizetni? Hogy lehet szerződni a pénztárral? Jobb lesz nekem? Kérdések és válaszok.

  • Az egészségbiztosítás átalakításáról szóló törvényre 204 igen, 168 nem szavazatot adtak le, egy képviselő, a független Gyenesei István tartózkodott.

  • A parlament ratifikálta a lisszaboni szerződést. Ehhez előtte módosítani kellett az alkotmányt is, de ez is csont nélkül átment.

  • Az egészségbiztosítási szavazáson nem volt olyan szocialista és szabad demokrata képviselő, aki nemmel voksolt volna, többen hiányoztak viszont, összesen 11-en. Nem volt jelen például Eörsi Mátyás (SZDSZ), Farkas Imre (MSZP), Hagyó Miklós (MSZP). Szintén hiányzott a fideszes Tasó László, Kis Attila, Hirt Ferenc, Vitányi István, illetve Rubovszky György (KDNP), valamint a független Tóth András. Szili Katalin házelnök, mivel az ülést vezette, szintén nem szavazott - úgy, ahogy azt a Házbizottság hétfő déli ülése után ígérte. Az egyetlen tartózkodó képviselő a független Gyenesei István volt.

    Karsai József, Battonya szocialista polgármetre és képviselője annak ellenére igennel szavazott, hogy hétvégén a háza előtt demonstrálóknak azt mondta: nemmel fog voksolni hétfőn az egészségbiztosítási törvényre.

    A szavazáson egészségi állapota miatt nem volt ott Horn Gyula és Toller László szocialista képviselő. (Független Hírügynökség)

  • Nem folytatódik a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok által határozatlan időre meghirdetett sztrájk, mondta el Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke, sajtótájékoztatón, hétfőn, Budapesten, miután az Országgyűlés este megszavazta az egészségbiztosítás privatizációjáról szóló törvényjavaslatot. (MTI)

  • Ráfordult a Fidesz népszavazási kezdeményezésre az Országgyűlés is. Mivel az Országos Választási Bizottság a kórházi napidíjról, a vizitdíjról, illetve a tandíjról szóló népszavazást három részben terjesztette a parlament elé, három határozat is születik majd. A parlament mindhárom kérdésre áldását adta, alig egy-két képviselő nyomott nemet, a referendum lebonyolítására mintegy 4,5 milliárd közpénzt szán a parlament.

  • A magyar parlament - az uniós tagállamok közül elsőként - hétfőn jóváhagyta a lisszaboni szerződést. Az Országgyűlés 325 igen és 5 nem szavazattal, 14 tartózkodással fogadta el a szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.

  • A lisszaboni szerződést csütörtökön írták alá az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői, valamint külügyminiszterei a portugál fővárosban. Az új szerződés akkor léphet életbe, ha valamennyi tagország és az Európai Parlament ratifikálta. A dokumentum korszerűsíti és kiegészíti az EU korábbi legfontosabb szerződéseit, így az 1957-es római szerződést, az 1992-es maastrichti, az 1996-os amszterdami és a 2000-es nizzai szerződéseket. Uniós unikumként kötelezővé teszi a tagállamok számára az alapvető jogokról - benne "a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelméről" - szóló charta alkalmazását, bár ez alól Nagy-Britannia és részlegesen Lengyelország felmentést kapott. (MTI)

  • A szerződés által először nyílik lehetőség arra, hogy állampolgárok kezdeményezhessék uniós jogszabály alkotását az Európai Bizottságnál - igaz, ehhez egymillió aláírásra van szükség. A szerződés értelmében az eddigi féléves, soros elnökségek rendszere átalakul, egyszerre több tagállam irányítja majd az unió munkáját. A tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács választja meg két és fél éves időszakra az EU elnökét, aki képviseli az Európai Uniót nemzetközi színtéren, és előkészíti az unió csúcsértekezleteit.

    Hivatalossá teszi a dokumentum az EU közös pénzét, az eurót sajátként használó övezet pénzügyminiszteri tanácsának elnöki tisztét, amely szintén két és fél évre szól, de megújítható. Az Európai Bizottság - az EU nem választott végrehajtó szerve - csökkenteni fogja 2014-től biztosainak számát. Kevesebb lesz a parlamenti képviselő is: az Európai Parlament választott tisztviselői mostani 785 helyett 751-en lesznek. (MTI)

  • A szerződés új szavazási rendszert vezet be az EU intézményeiben. A "kettős többség" új szavazati rendje szerint a tagállamok minimum 55 százalékának (ez jelenleg 15 ország) támogató szavazata szükséges ahhoz, hogy elfogadtassék egy új EU-jogszabály, de ez az arány csak akkor elégséges, ha a támogató országok lakossága együttvéve legalább 65 százalékát teszi ki az Európai Unió összlakosságának. Az új szavazati rend 2014-től kezd életbe lépni, az áttérés 2017-ben fejeződik be. (MTI)

  • Megszavazta az Országgyűlés hétfőn este a választási eljárási törvény módosítását, amely szerint a jövőben három évig nem hozhat az Országgyűlés egy sikeres ügydöntő népszavazás eredményével ellentétes döntést. (FH)

  • Az eddiginél több büntetőpont jár januártól az utakon elkövetett bűncselekményekért és szabálytalanságokért - döntött hétfőn az Országgyűlés. A gondatlanságból elkövetett közlekedési bűncselekményt az eddigi 4 pont helyett 7, a szándékost 7 helyett 10 ponttal, a szabálysértést 1-3 pont helyett 1-től 6 pontig büntetik 2008-tól. (FH)

  • A rendőrség kordonnal zárta le a parlament parkolójának déli kijáratát is, így arra, a metró felé nem lehet elhagyni a területet.

  • A Kossuth téri metrókijáratnál tucatnyian demonstráltak, a rendőrség nagy erőkkel megkezdte a kiszorításukat a Nádor utca felé.

  • "Az Országgyűlés által a mai napon elfogadott új egészségbiztosítási törvénnyel kapcsolatban az Országos Választási Bizottságnál törvényt megerősítő népszavazás tartását kezdeményeztem" - közölte Morvai Krisztina jogász az Indexszel. Morvai az alkotmányra hivatkozva azt írta közleményében, hogy "a népszavazásra bocsátott törvényt a köztársasági elnök csak akkor írja alá, ha azt a népszavazás megerősítette."

    Közleménye szerint törvényt megerősítő népszavazás esetén a törvény hatályba lépése a népszavazás eredményétől függ. Amennyiben a népszavazás során az állampolgárok elutasítják a törvényt, az nem léphet hatályba.