Az állami kitüntetésekről szóló törvényeket módosítja ma az Országgyűlés e heti háromnapos ülésének első napján. A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről, valamint a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló törvények módosítására azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság egy 2007-es határozatában kimondta, hogy a köztársasági elnököt valódi döntési jog illeti meg a kitüntetések adományozásában, jogosult és egyben köteles megtagadni az alkotmányos értékrendbe ütköző kitüntetés adományozását. A törvényjavaslat szerint a jövőben ezeket a kitüntetéseket vissza is lehet vonni azoktól, akik arra érdemtelenné váltak.
Nem lehet olyan személyt kitüntetésre javasolni, akit bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek, amíg büntetését a bűnügyi nyilvántartásból nem törölték, vagyis a büntetett előélethez fűződő jogkövetkezmények alóli mentesülés még nem elégséges a kitüntetéshez. (MTI)
Az 1848?49-es szabadságharc 13 katonai vezetőjét 1849. október 6-án Aradon végezték ki. A magyar honvédsereg szándékosan nem az osztrák császári csapatoknak adta meg magát, hanem Világosnál az orosz csapatoknak. Miután a magyar tábornokokat átadták az osztrákoknak, a császár ellen így elkövetett sértés miatt azokra nem a tábornokokat megillető golyó általi halált, hanem kötél általi halált szabtak ki. Később - kegyelemből - néhány ítéletet golyó általi halálra változtattak. Október 6-án Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajos volt miniszterelnököt is.
A 13 aradi vértanú: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knezić Károly, Láhner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly.
Az Országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottsága szerint sérti a házszabályt, de nem szankcionálható, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői nem vesznek részt a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésein. Az erről szóló állásfoglalást a szocialista képviselők 15 igen szavazatával - 14 nem és egy tartózkodás ellenében - fogadták el a testület hétfői ülésén. Az ügyrendi bizottság szerint ugyanakkor ez a házszabály-sértő magatartás nem szankcionálható.
"A házszabályszerű magatartás minden megválasztott országgyűlési képviselőtől, így a bizottság elnökétől és tagjaitól elvárható, de ki nem kényszeríthető" - olvasható az állásfoglalásban. A nemzetbiztonsági bizottsági üléseken azóta nem vesz részt Kövér László, Demeter Ervin (mindkettő Fidesz) és Simicskó István (KDNP, hogy a kormányfő Szilvásy György titokminiszter javaslatára - a testület elutasítása ellenére - Laborc Sándort nevezte ki a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatójává, még 2007 decemberében. (MTI)
Kóka János megint konstatálta, hogy kisebb adó kell, és takarékoskodjon a kormány is. Mert, mondta a liberális frakcióvezető, a gazdasági fejlődés nem valami misztérium, hanem sok egyén javuló tevékenysége. Ma büntet az állam az adóival, hogy eltarthasson egy lusta terpeszkedő struktúrát, és, állította Kóka, szigorúan ragaszkodik is ehhez a struktúrához.
Szerinte felháborító, hogy a gazdagok is kapnak családi pótlékot, államilag támogatott színházjegyet, és a kormány több száz milliárdot önt elavult munkaügyi szisztémákba, de a munkanélküliség nem javul. Úgyhogy, szögezte le Kóka, kell egy költségvetési plafon.
Túszul ejtik a gonosz randalírozók nemzeti ünnepeinket, mégsem tesz senki semmit ez ellen a tarthatatlan helyzet ellen. Például az ügyészség a megfélemlítettek feljelentéseire vár, holott magától akcióba kellene lépni, mondta Gusztos Péter. Márpedig az SZDSZ-es honatya szerint botorság savval és ürülékkel leöntött emberektől (incidens a Sirály előtt) feljelentést várni. A törvényhozás Gusztos szerint épp azért látta el az ügyészséget a hivatalból megindított nyomozás lehetőségeivel.
Az ügyészséget képviselő Belovics Ervin a legfőbb ügyész helyettese azt mondta, az ügyészségnek a hatáskörében tudomására jutott bűncselekmények esetében köteles mozdulni. Ami pedig a hivatalból indított eljárást illeti, az Belovics szerint csak a törvényi feltételek fennállása alapján startolhat, a feltétel ez esetben pedig a feljelentés.
Gusztos visszadobta a választ, mondván: ha közvádlói feladatait ilyen szűkkeblűen értelmezi az ügyészség, akkor alkotmányos feladatait hárítja át védtelen emberekre. A ház többsége egyet értett Gusztossal, leszavazták a legfőbb ügyész helyettesét.
Hétfőn harmadjára is leszavazták Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter egy fideszes interpellációra adott válaszát az Országgyűlésben. Hirt Ferenc (Fidesz) azt tudakolta, befejeződik-e határidőre az önkormányzati óvodák, alap- és középfokú intézmények fizikai akadálymentesítése, gondolkodik-e a minisztérium a pályázati rendszer felülvizsgálatán.
Szűcs Erika válaszában azt mondta, minden fenntartó elsősorban maga kell, hogy megoldja a szükséges átalakításokat, a kormánynak ezt anyagi forrásokkal kell segítenie. Úgy vélte, az akadálymentesítésre kötelezettek jelentős része meg sem kísérel pályázati forráshoz jutni, holott bőven lenne lehetőség. A képviselő a választ nem fogadta el, és a Ház sem, amely 183 igen, 169 nem szavazattal és 15 tartózkodással utasította el. (MTI)
A Fidesz és a KDNP lemondásra szólította fel Szűcs Erika szociális és munkaügyi minisztert, miután a parlament hétfőn a szakminiszter három interpellációra adott válaszát is leszavazta. Soltész Miklós, a Fidesz-KDNP frakciószövetség népjóléti kabinetvezetője újságíróknak példátlannak nevezte, hogy háromszor is leszavazta a Ház a szakminisztert, akit egy munkaügyi, egy időseket, illetve egy fogyatékosokat érintő kérdésben interpelláltak. Szerinte ez a három terület arra világít rá, hogy a kormány szociális és a munkaügyi politikája megbukott, éppen ezért felszólítják Szűcs Erikát, mondjon le a tárca vezetéséről. (MTI)