Nyugdíjas pilóták védhetik a magyar légteret

Hamarabb búcsúzhatnak a honvédségtől a Gripenek érkezése miatt kivonásra szánt MiG-29-es vadászrepülők pilótái, mint maguk a gépek. Idén ugyanis még kedvezőbb feltételekkel mehetnek nyugdíjba, mintha kivárnák, amíg 2009-ben amúgy is leállítják az orosz típust.

Problémát jelent viszont a pótlásuk. Ilyen rövid idő alatt nem lehet kiképezni pilótákat, amúgy egyetlen évre nem is lenne érdemes. A Gripenek rendszerbe állítását nem lehet felgyorsítani, és nem megoldás az sem, hogy átmenetileg a Gripenekre kiképzett pilóták vegyék át az orosz gépeket, hiszen annál jóval bonyolultabb eszközökről van szó, hogy a katonák egyszerűen átüljenek egyik kabinból a másikba. A Gripen például egy joystickhoz hasonó karral irányítható, más műszerfala van, a különböző kijelezőkkel telezsúfolt MiG-énél letisztultabb, teljesen digitalizált.

Nem sok pilótáról van szó - a végleges szám július elsején derül majd ki, mert aki idén korkedvezményes nyugdíjba akar vonulni, annak ezt fél évvel korábban kezdeményeznie kell -, ám nagyon fontos feladatot látnak el. Azon kevesek közé taroznak, aki jószerével állandó éles készenlétben vannak, és nemcsak a magyar légtér védelmét látják el, hanem a NATO-nak felajánlott egységként szövetségesi feladatot is.

Bocskai István, a honvédelmi tárca szóvivője lapunknak elismerte, hogy a tárcát foglalkoztatja ez a probléma. Olyan megoldásban gondolkodnak, hogy a nyugdíjba menő pilóták tartalékos önkéntesként vállalhassanak szolgálatot. Ehhez viszont törvényt kell módosítani, aminek a kidolgozását már megkezdték.

Önkéntes tartalékos rendszer már eddig is volt, bár a gyakorlatban nem nagyon működött. Nincs megoldás például arra, hogy a munkaadót miként kompenzálják, ha az alkalmazottja hadgyakorlatra megy. Ugyanakkor kétségtelen, hogy önkéntes tartalékosok az Egyesült Államokban hadseregében is szolgálnak, éles bevetéseken is. Más kérdés, hogy a tervek szerint 2010-től nem lehet majd nyugdíjasként dolgozni, de addigra a Gripenek már hadrendben lesznek.

A pilóták mostani távozása anyagilag logikus lépés. Kivételezett helyzetben vannak ugyanis: a hangsebesség felett repülő gépek pilótáinál minden szolgálati év duplán számít a nagy fizikai igénybevétel miatt. Miután a katonák 25 év szolgálat után jogosultak a korkedvezményes nyugdíjra, a pilóták akár 13 év után kiszállhatnak. (Ilyen kétszeres szorzó érvényes a háborús területeken szolgáló békefenntartókra is, a misszió idejére.)

Ráadásul a katonák nyugdíját - a civilek életpálya-nyugdíjától eltérően - az utolsó év járulékköteles jövedelméből számítják ki, azaz az alapbérükön felüli juttatások, így a pilótáknál a kiemelt étkezési, a repülési vagy a nyelvpótlék, az esetleges jutalmak (például a jubileumi jutalmak), napidíjak, szabadságmegváltás, de a 13. havi fizetés is emeli a nyugdíjalapot. A szolgálati nyugdíj szabályai már jövőre biztosan változni fognak, az is biztos, hogy kedvezőtlenül, bár még nem dőlt el, hogy mennyire. Az bizonyosnak látszik, hogy a nyugdíjalap megállapításánál maximalizálják a különböző beszámítható extrák, pótlékok összegét.Elképzelhető az is, hogy a szolgálati időbeszámításánál csökkentik a pilóták kétszeres szorzóját. Azt ugyanis még a honvédségen belül is többen eltúlzottnak tartják, hiszen akkor lépett életbe, amikor még valóban sok időt töltöttek a levegőben a pilóták, brutálisan terhelve a szervezetüket. Pénzhiány miatt azonban a repülési idő radikálisan csökkent.

De lehet hallani arról is, hogy a katonák nyugdíját nem csak az utolsó egy évből számítják majd ki, hanem hosszabb időszakra visszanyúlóan, ami az átlagolásnál kedvezőtlenebb összeget jelentene, illetve felemelhetik a korkedvezményes nyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati időt, ami most 25 év.

Bármilyen változás a pilótákat érintheti a leginkább kedvezőtlenül, éppen a jelenlegi kiemelt helyzetük miatt. Ráadásul, ha megvárják a MiG-29-esek 2009-re tervezett teljes kivonását, földre kényszerült pilótaként egy sor kieső pótlékot elbuknak a nyugdíjszámításánál. Mindez a módosítások legszigorúbb verziójával számolva akár 25 százalékos csökkenést is jelenthet. Ami kétszázezer forint feletti nyugdíjnál korántsem mindegy. Amúgy pedig 2010-ig a háromszori nyugdíjemelés garantált, ami a katonák béréről már korántsem mondható el.

A többi katonát és az egyéb fegyveres erők tagjait is érinti a szolgálati nyugdíj tervezett módosítása, mégha nem is annyira radikálisan, mint a pilótákat, Azt még pontosan nem tudni, hogy mennyire kedvezőtlenül. Mert a honvédelmi tárca már kötött ugyan egy kompromisszumos javaslatot a Honvédszakszervezettel, de az még nem a végleges szöveg. Mindesetre eszerint a korkedvezményes nyugdíj lehetősége 25 év után továbbra is maradna, és nem nagyon változnának a nyugdíjalap kiszámításának - a civil szféránál kedvezőbb - módjai is, legalábbis azoknál, akiknek már legalább 20 éves szolgálati viszonyuk van. (Volt arra példa, hogy egy katona, egy erős utolsó éves, számos pótlékot tartalmazó összjövedelemmel nagyobb nyugdíjra lett jogosult, mint amennyi a havi bére volt.)

Mészáros Géza, a Honvédszakszervezet vezetője szerint a folyamatos létszámleépítések, átszervezések és jutattásmegvonások miatt már amúgy is megkopott a honvédség varázsa, és szinte már csak a szolgálati nyugdíj kompenzálja a katonákkal szembeni nagyobb követelményrendszert, a fokozottabb balesetveszélyt. A Honvédszakszervezet mai, a többi fegyveres és rendvédelmi szakszervezettel közös fáklyás demonstrációjának is az az egyik követelése, hogy ne nyírbálják meg a szolgálati nyugdíj rendszerét.

A fegyveresek azért érzik bizonytalannak a helyzetüket, mert hiába készített el a védelmi tárca egy visszafogottabb tervet, az most az Államreform Bizottság véleményezi majd. Márpedig az eddigi információk szerint a bizottság tagjai lényegesen kritikusabbak a fegyvereseknek és rendvédelmiseknek járó kedvezmények megítélésében, mint az érintettek. A Honvédszakszervezet honlapján olvasható egy levelezés, amelyben a munkaügyi tárca egyik főosztályvezetője úgy fogalmaz: "A reformprogram egyébként tartalmazza, hogy a fegyveresek indokolatlan kedvezményeit felül kell vizsgálni".

Nem véletlen, hogy nemcsak a katonák, hanem a rendőri vezetők közül is sokan döntöttek a nyugdíj mellett. Gergényi Péter kétszer is kezdeményezte a nyugdíjazását, végül a budapesti rendőrkapitány búcsúja másként alakult.