Mária
0 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Átlag alatt teljesítettek a magyar diákok

2007.12.04. 14:31
Nem romlott, de nem is javult a magyar diákok teljesítménye a 15 évesek képességeit mérő nemzetközi PISA-felmérésen, amelynek eredményeit most ismertették. A magyar diákok természettudományos kérdésekben átlaghoz közeli, szövegértésben és matematikában viszont átlag alatti teljesítményt nyújtottak. Ismét kiderült, hogy a magyar iskola szegregál a legjobban, túl nagyok a különbségek a jó és a rossz iskolák között.
Egy természettudományos feladat a 2006-os PISA-felmérésből. A tanulóknak a test szervrendszereivel kapcsolatos ismereteiket kellett alkalmazni.

Világszerte kedden hozták nyilvánosságra a legutóbbi, 2006-os PISA-vizsgálat részletes eredményeit. Az OECD által kezdeményezett Programme for International Student Assessment keretében már 2000-ben és 2003-ban is felmérték és összehasonlították a tanulók képességeit. A PISA-tesztek nem az iskolában tanult tananyagra kérdeznek rá, hanem azt vizsgálják, hogyan tudják alkalmazni a megtanultakat a diákok életszerű problémák megoldásához.

Magyarországon 200 gimnázium, szakközépiskola és szakiskola 15 éves diákjai töltötték ki a természettudományos, matematikai és szövegértési képességeket vizsgáló négyszer félórás teszteket. Idén a hangsúlyt a természettudományos képességek vizsgálatára helyezték.

Átlaghoz közel, átlag alatt

A magyar diákok természettudományi területen harminc OECD-állam közül a 13-17. helyet érték el. Az elért pontszám nem különbözik szignifikánsan a legfejlettebb OECD országok átlagától.

A magyarok matematikában és szövegértésben azonban most is a legfejlettebb országok diákjai által elért átlag alatt teljesítettek. Szövegértésben az értékelhető eredményt produkáló 29 ország közül a 17-22. helyet érték el. Matematikából 31 ország közül a 18-23. helyet szerezték meg a tanulók a vizsgálat során - mondta Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal osztályvezetője.

A szövegértésben jobbak voltak a lányok, matematikából és természettudományos területen azonban jellemzően a fiúk értek el magasabb pontszámot.

Az eredmények összesítésekor a hibahatárok miatt nem lehet pontosan megmondani egy-egy ország diákjainak helyezését. Egy 503 és egy 504 átlagpontot elért ország teljesítménye között ugyanis alig van különbség. A kutatók ezért adnak meg tól-ig helyezéseket.

Feljövőben a lengyelek

Természettudomany

A PISA-felmérésben idén is a legjobban a finn diákok teljesítettek - mindhárom kategóriában a legjobb három között voltak. A hatvanas években az akkori nemzetközti vizsgálat a finn oktatás súlyos hiányosságait jelezte. Az akkor bevezetett reformok egy emberöltő alatt hozták meg az eredményt, mondta Csapó Benő egyetemi tanár.

A kutató kiemelte Lengyelország példáját is: az ottani 2000-2003-as reform eredményei meglátszanak a mostani vizsgálatban. A lengyel diákok teljesítménye ma mindhárom kategóriában eléri az OECD-országok átlagát, sőt szövegértésben benne vannak az első tízben. Hagyományosan jól teljesítettek most is a távol-keleti országok, Hongkong-Kína, Korea, Tajvan, Japán diákjai.

A közvélemény leginkább a listákkal és helyezésekkel szokott foglalkozni, a PISA-vizsgálatok azonban ennél sokkal fontosabb dolgokra mutatnak rá. Magyarország esetében például ismételten arra, hogy az iskolarendszer erősen szegregál, és inkább növeli az amúgy is meglévő különbségeket.

Jelentős különbségek a magyar iskolák között

Szövegértés

Nagyon jelentősek a különbségek a jó családi és szociokulturális háttérrel rendelkező diákokat „begyűjtő” iskolák és a főként hátrányos helyzetű gyermekek által látogatott iskolák között.

A 2006-os PISA-felmérés szerint a tanulók közötti képességkülönbség 70 százaléka az iskolák átlageredménye közötti különbségből fakad, azaz az iskola nem tudja kompenzálni az otthonról hozott hátrányokat. Ez a mutató Magyarországon volt legmagasabb a résztvevő államok közül, a második Németországban ez az arány 60 százalékos.

Bár nincs egyenes összefüggés az iskolarendszer és a teljesítmény között, Finnországban például erősen integrált iskolák működnek. Az északi országban a a különböző képességű és családi hátterű diákok hosszú ideig járnak ugyanabba az iskolába, nem ágaznak szét a tanulási utak 14 éves korban vagy már korábban, mint Magyarországon.

A felmérés legfontosabb üzenete, hogy stagnál az oktatási rendszer. Az eredmények nem romlottak, de nem is javultak – összegezte az eredményeket Csapó Benő egyetemi tanár. Hozzátette: egy olyan erős nemzetközi mezőnyben, mint amelyben a magyar diákoknak helyt kellett állni, "ez nem rossz eredmény".

Erősítik az alapképességeket

Matematika

A 2002 után megkezdett reformok felmenő rendszerben indultak, így ezek eredményei még nem érzékelhetők, mondta Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára. A politikus ismertette azokat az elmúlt években tett intézkedéseket, amelyekkel a PISA által jelzett hiányosságokon igyekeztek javítani.

Az elmúlt években az alsó tagozaton eltörölték a buktatást, bevezették a szöveges értékelést, integrációs programot indítottak roma gyerekeknek, január 1-től a beiskolázási körzeteket úgy határozták meg, hogy a hátrányos helyzetű tanulók aránya mindenütt hasonló legyen.

A következő tanévtől az alapkészségek (olvasás, szövegértés) oktatását kiterjesztik az általános iskola 5-6. évfolyamán, jövő márciusig 39 kompetencia-alapú oktatócsomag készül el, s 2013-ig ötvenezer pedagógus továbbképzését tervezik.

Volt miniszterek véleménye az eredményekről

Pokorni Zoltán: Gyakorlatilag ugyanazon eredményeket mérték 2000-ben, 2003-ban és 2006-ban is. Azok a gyerekek, akiket most vizsgál a PISA-felmérés, azok a 90-es évek végén kezdték el tanulmányaikat. Mi 2000-ben indítottuk el a kerettantervet, mire az ténylegesen hatással bír a napi gyakorlatban, az is több év. A bajok a felső tagozattal vannak, a 14 éves kort megelőző szakaszban van valami probléma. A felső tagozatnál kell komolyan venni a fejlesztéseket. Ahol kevés pénzt szánunk az oktatásra, ott a teljesítményben is lemaradunk.

Magyar Bálint: A magyar közoktatás legkritikusabb eleme a felső tagozatos oktatás. A természettudományos képzés is megújításra szorul. Miközben a nyugati országok jelentős részében átfogó természettudományi (science) ismereteket oktatnak, addig nálunk a korai és túlspecializált (fizika, kémia, biológia) szaktárgyi bontás, és a tárgyak egyre fokozódó tananyagbeli zsúfoltsága nem javítja a természettudományok elsajátításának eredményeit. Az 1998-ban megakasztott és a 2002-ben folytatott liberális reform fő célja a 6+6 rendszer bevezetésével pont az volt, hogy az alapkészségek oktatásának idejét megnöveljék, a problémamegoldó készség kialakítását megalapozzák, az értelmetlen és fölösleges lexikális ismeretek mennyiségét csökkentsék. Ha folytatjuk a reformot, akkor 5-6 év eredményeként a PISA-felméréseken elért eredményeink is jelentősen javulhatnak.