További Belföld cikkek
Közös mű
Az Országgyűlés elnöke a koronázóváros lakóival együtt ünnepelt, részt vett az ünnepi szentmisét követő körmenetben, és lerótta kegyeletét a Nemzeti Emlékhelyen, az államalapító Szent István sírja előtt. Az egyházi ceremóniát követően az új kenyér megáldásának ünnepén mondott beszédében a parlament elnöke - párhuzamot vonva az államalapítás kora és mai helyzetünk között - kifejtette, a magyar állam létrejötte kollektív cselekvésfolyam, azaz közös mű volt, amely I. Istvánnak és kiváló utódainak éppúgy köszönhető, mint az ország népének.
Hozzáfűzte, a hasonlóság abban áll, hogy a mi rendszerváltozásunk se kizárólag a politikusok munkája, hanem az egész társadalom teljesítménye. Amit rossznak érzünk benne, azért mindenekelőtt a politikusok viselnek nagyobb felelősséget, amit pedig jónak, azért inkább a társadalmat illeti érdem.
Orbán: Egyre többen vesznek részt ügyeik intézésében
"A Szent István-i ünnep alkalmával körültekintve tapasztalhatjuk, Magyarországon rég nem látott erővel törekednek egyre többen, fiatalok és idősek, hogy részt vegyenek ügyeik intézésében, s beleszóljanak abba, milyen irányba megy az ország, miként alakul a magyarság sorsa" - fogalmazott Orbán Viktor volt miniszterelnök kedden Budaörsön, a helyi polgári körök rendezte megemlékezésen.
A feladat: vizsgálni a dolgok menetét
A katolikus templom melletti téren a szentmise után tartott ünnepségen Orbán Viktor kifejtette: ennek a születőfélben lévő új közvéleménynek feladata egyebek mellett az, hogy megvizsgálja a dolgok menetét, az irányt, amely felé az ország halad. Szavai szerint szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert ebben nem vagyunk magunkra hagyva, történelmünk elénk tárja azokat az értékeket, amelyekhez hozzá lehet férni, a jelent és a jövőt is. "Javaslom, tegyük most mérlegre elsősorban a békesség és az összefogás iránti vágyainkat" - fűzte hozzá a volt miniszterelnök.
"Senki nem nyúlhat az erőszak fegyveréhez"
Orbán Viktor szavai szerint ma, a demokrácia, a többség akarata érvényesülésének idején senki sem nyúlhat céljai érdekében a közhatalmi erő, az erőszak fegyveréhez. "Ilyenkor a magunkfajta emberek nem tehetnek mást - utalt rá a volt miniszterelnök -, mint reménykednek, előbb-utóbb úgy leszünk képesek járni a meggyőződésünk szerinti igaz utat, hogy az vonzó lesz másoknak is, kedvet kapnak és csatlakozni fognak hozzánk."
"Csak magunkra számíthatunk
Orbán Viktor szerint tudomásul kell venni, hogy akárcsak ezer évvel ezelőtti elődeink, ma is csak magunkra számíthatunk. Mint figyelmeztetett: nem szabad, hogy diplomáciai formulák, az államközi kapcsolatokban szokásos udvarias fordulatok megszédítsenek bennünket. A küszöbönálló EU-csatlakozásnál is jó ha tudjuk, amennyiben beléphetünk, az a belül lévők érdekei szerint történik. "Célunk, hogy az unióba lépésünk által ne szegényedjünk, hanem éppen hogy erősödjünk" - tette hozzá.
A magyar vállalkozások nem lehetnek fővállalkozók hazájukban
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy történelmi vétek a két és fél millió embernek munkát adó magyar vállalkozók háttérbe szorítása, s hogy "a magyar vállalkozók ma ismét nem lehetnek fővállalkozók a saját hazájukban". "Hiba, történelmi vétek megfojtani a Széchenyi-tervet, külföldiek kezére juttatni a termőföldet, s a megmaradt állami vagyonról lemondani" - sorolta. "Történelmi bűn lenne - húzta alá - eltávolodni a nemzet határain átívelő újraegyesítéstől, a státustörvénytől, az elmúlt években megindult, az egész Kárpát-medencére kiterjedő szellemi, lelki nemzeti megújulástól."
"Ha elvétjük az irányt csődbe mennek a gazdák"
Oerbán szerint, ha elvétjük az irányt, a csatlakozás után tízezrével juthatnak csődbe gazdák és vállalkozók, az élet elviselhetetlenül drága lesz, és "egy szétesett, elkeseredett, csalódott és dühös Magyarországon találjuk magunkat". A volt miniszterelnök megfogalmazása szerint ma az ország "akárhogyan is megválasztott vezetőinek" kezében a jövőt meghatározó döntések lehetősége rejlik. "Az ország mindenkori vezetőinek azonban tudniuk kell - emelte ki Orbán Viktor -, hogy a döntés joga felelősség is."
"A lehetőség felelősség nélkül a társát veszített emberhez hasonlít, akivel a rossz könnyebben megtörténhet. Csak úgy maradhatunk a nagy lehetőségek országa, ha közben a világos felelősségek országa is vagyunk" - mondta a volt kormányfő.
Esélyek
Kovács László külügyminiszter Ópusztaszeren arról beszélt, hogy a történelmi esély előtt álló Magyarországnak az év végéig minden, ma még nyitott kérdésben megállapodásra kell jutnia az Európai Unióval, le kell zárni a tárgyalásokat, hogy tavasszal alá tudja írni a csatlakozási szerződést. Kovács László ezeréves történelmünk talán legfontosabb tanulságának mondta, hogy a nehézségeken csak nemzeti összefogással tudunk úrrá lenni.
Magyar Bálint oktatási miniszter Kalocsán arról beszélt, hogy az új évezredben csak az a nemzet lehet sikeres, amely a tudást megbecsüli. Úgy vélte: a mindenkitől újfajta teljesítményt és életformát követelő változásoknak az integrálódás kapcsán főként két területen, az oktatás és az önkormányzatiság terén kell érvényesülniük.