Magánrendőrség vagy informatikai cég?

- Hogyan csinál egy kommandós és egy titkosszolga ilyen gyors és látványos karriert az informatikai üzletben?

Tarjányi Péter: - Egy konkrét bevetéshez tudom kötni 1994 táján, hogy érdekelni kezdett az informatika. Az egységeink teljes kommunikációját zavarták, és ezen berágtam. Informatikai világcégek segítségével, mezei rendőrszázadosként az Egyesült Államok kongresszusától próbáltam pénzt szereztni a magyar rendőrség speciális egységeinek informatikai védelmére. Az általam megkeresett cégek aztán megszimatolták, hogy az államigazgatás ilyen területein üzlet van, és bátorították cégalapítási törekvéseimet. Az akkori rendőri vezetéssel nem volt zökkenőmentes a kapcsolatom, így aztán váltottam. Később főiskolai évfolyamtársammal, az NBH-nál szolgáló Martinák Tamással 1998-tól kezdődően együtt dolgoztunk a Proware-ben.

- Pontosan mivel foglalkozik a vállalkozásuk?

TP: - Kezdetben csak informatikai biztonsággal foglalkoztunk. Kaptunk egy olyan feladatot - a Magyar Államkincstár teljes informatikai rendszerét kellett védeni - amiből kiderült, hogy a piacon nagy igény van erre a szolgáltatásra. Tanácsadók már akkor is mozogtak ezen a területen, de mi a szükséges technológiákat is biztosítani tudtuk. Igazán 1998 környékén kezdett el felpörögni a cég, mert 1997-ben még mindketten aktívak voltunk, csak 1998-ban szereltünk le.

A Proware forgalma 1998 - 40 millió forint 1999 - 220 millió forint 2000 - 550 millió forint 2001 - 480 millió forint 2002 - 1,4 milliárd forint

Továbbra is az informatikai biztonság a fő erősségünk, de 1999 óta más területeken is tevékenykedünk: sokat erősödtünk például a 2000. év számítástechnikai problémáján, több állami intézményt, például tizenhét megye önkormányzatait, a teljes MÁV-ot, a BKV-t, a kincstárat, gyógyszergyárakat vittünk át a 2000. éven. Foglalkozunk az elektronikus aláírással is, aminek a törvényi megalkotásában is részt vettünk műszaki oldalról, és a legnagyobb projekteket is mi csináltuk ezen a téren, például az APEH tízezer legnagyobb adózójának hitelesítési központot hoztunk létre. Továbbá hardvert is forgalmazunk, minősített viszonteladói vagyunk a Sunnak, a HP-nek és az IBM-nek is. Megoldásszállítók vagyunk, tehát nem pusztán hardverrel kereskedünk, hanem a megrendelői igényeknek megfelelő rendszereket alakítunk ki, például a belügyminisztériumnál vagy a postánál vannak referenciáink. Foglalkozunk továbbá szoftverfejlesztéssel is, nagyon komoly programozói csapatunk van.

- Állami megrendelésekből tehát az átvilágítások előtt sem volt hiány.

TP: - Már a Proware indulásakor az államigazgatást céloztuk meg, mint a legfőbb felvevőpiacot. Mi is az államigazgatásban dolgoztunk annak idején, többet tudunk róla mint az ilyen múlttal nem rendelkező, informatikában dolgozó kereskedők. A kezdetekben nem volt politika, induláskor sem Fideszes, sem MSZP-s kapcsolatunk nem volt.

- A Proware a 2002-es országgyűlési választások után lendült bele igazán. Hat stratégiai fontosságú állami vállalat, a Nemzeti Autópálya Rt., az Állami Autópálya Rt., az Állami Autópálya Kezelő Rt., a Magyar Fejlesztési Bank, a Konzumbank, az In-Forrás Kht. és az Országos Egészségügyi Pénztár átvilágítására vonatkozó megbízásokat kapott. Ezeknél a szervezeteknél többnyire gyanús, fideszes kötődésű ügyleteket sejtettek a kormányra került szocialisták.

TP: - A széles nyilvánosság valóban ekkor ismerte meg a cég nevét, de az informatikában, különösen az említett speciális területeken már 2000 óta van nevünk. Az informatikai biztonság területén azonban nem lehet nagydobra verni a megbízásokat, gyakran még a megbízó kiléte is üzleti titok. A Proware már 2001-ben felkészült arra, hogy a választások visszaesést hoznak az informatikai piacon, mert hosszú ideig nem lesznek döntéshozók. Ekkor döntöttünk úgy, hogy egy újabb tevékenységi terület, a tanácsadás területén is megjelenünk, mert számítottunk arra, hogy az újonnan érkező vállalatvezetők gyorsan át szeretnék látni egy-egy cég működését és helyzetét. Ez nem más mint változásmenedzsment, amire komoly, nemzetközi alapokon nyugvó metodikát dolgoztunk ki, aztán piaci és politikai szereplőket is megkerestünk vele. Ennek köszönhető, hogy jó néhány politikusnak és vállalatvezetőnek, amikor szembekerültek ezzel a problémával, a Proware jutott eszébe. Egyébként nem egyszerre kaptuk ezeket a megbízásokat, hanem egymás után sorban. Mint később kiderült, pályázati győzelmeinkben közrejátszott az is, hogy jó és precíz munkáink miatt, egymásnak ajánlottak minket az érintett vezetők. Továbbá azt is tudni kell, hogy nem nyertünk meg minden átvilágítási pályázatot, ahol indulhattunk, és több helyre, ahol szintén volt átvilágítás, meg sem hívtak minket.

- Volt olyan állami cég is, ahol nem az új menedzsment bízta meg a Proware-t, hanem az állami tulajdonost képviselő politikus, aki az átvilágítás eredményét aztán a Fidesz-kormány alatt kinevezett vezető menesztésére használta fel.

TP: - Ilyesmi csak az In-Forrásnál történt, az összes többi cégnél már az új menedzsmenttel dolgoztunk együtt. Az In-Forrás első ügyvezetőjét pedig Keller László már akkor feljelentette, mikor mi még ott sem voltunk.

- A sajtóban az is megjelent, hogy közbeszerzési eljárás nélkül kapott a Proware bizonyos megbízásokat. A megbízási díjak összegéről is ellentmondásos információk láttak napvilágot, mondana pontos számokat?

TP: - Nem igaz, mindenhol volt pályázat. A Fidesz-kormány alatt egyébként az MFB és portfóliói nem voltak közbeszerzéskötelesek, mégis közbeszerzési pályázatnak megfelelő versenyben nyertük azt a munkát is. Ami a megbízási díjakat illeti, a hat helyen összesen 150 millió forint körül volt, tételesen a következőképpen alakultak: MFB Rt. - 68 millió, NA RT - 54,9 millió, ÁAK Rt. - 8 millió, In-Forrás Kht. - 8 millió, OEP - 6,35 millió, Konzumbank Rt. - 12,8 millió forint.

- Az átvilágítások után a Proware-t többen kapcsolatba hozták prominens baloldali politikusokkal, üzletemberekkel és médiaszereplőkkel, sőt a titkosszolgálatokkal is. Ön például korábban Juszt László egyik cégének felügyelőbizottsági tagja volt.

TP: - Jusztot még rendőr koromból ismerem, de a híresztelésekkel ellentétben nem én voltam a rendőrségi informátora. 2000-ben keresett meg azzal, hogy legyek FB-tag a cégében, ennek meg is lett a böjtje, mert utána összesen tizenhatszor ellenőrizte az APEH a Proware-t. Erős Jánost is emlegetik, vele soha nem volt üzleti kapcsolatom, az más kérdés hogy magánemberként valóban ismerem. Igen, ma már vannak politikai kapcsolataim, politikus barátaim, mind a két oldalon. Az NBH jelenlegi vezetésével semmilyen kapcsolatban nem vagyunk, az viszont igaz, hogy kaptunk az NBH-tól megrendeléseket, már az előző kormány idején is, például szoftvereket és titkosított kommunikációt lehetővé tévő eszközöket adtunk át tesztelésre, illetve szállítottunk nekik. Az sem titok, hogy Tamás, az üzlettársam ott dolgozott, és jó kapcsolatban van a volt kollégáival, ahogyan - társadalmi munkában - én a mai napig is rendőröket és katonákat oktatok az FBI Akadémián. Szakmai kapcsolatunk tehát van a szolgálatokkal, politikai viszont nincsen.

- A választások után több cég is kapott átvilágítási megbízásokat, a Proware alighanem azért lett ismertebb, mert jelentései nem egyszer a sajtónál landoltak. Önök adták ki ezeket a dokumentumokat?

TP: - Nem, ezt határozottan cáfolom. A Proware-nek a legmagasabb NATO-beszállítói minősítése van; az elmúlt években három nemzetbiztonsági átvilágításon estünk át, nálunk olyan intézkedések vannak érvényben, hogy dokumentum csak ellenőrzött körülmények között hagyhatja el a céget. Mi minden munkát úgy fejeztünk be, hogy az eredményt átadtuk a megbízónak, nálunk egy példány sem maradt semmiből, mindent töröltünk és megsemmisítettünk. Ez nem játék.

- Ehhez képest hozzám is eljutott néhány szigorúan bizalmas Proware-dolgozat, fénymásolatban.

TP: - Sajnos az átvilágítási jelentésekkel valakik elkezdtek gazdálkodni, néhány politikus és közéleti szereplő megpróbált előnyt kovácsolni belőlük. Sejtéseim vannak, hogy kik lehettek ezek, de erről nem lehet beszélni, mert én komolyan veszem a titoktartási kötelezettségeimet. Többek között a jelentéseink utóélete késztetett minket arra, hogy egy olyan digitális vízjelezési eljárás kifejlesztésébe fogjunk, amely több fénymásolás után is megállapíthatóvá teszi, hogy egy adott dokumentum melyik példányáról készültek a fénymásolatok, vagy egyáltalán eredeti, változtatások nélküli példányról van-e szó.

- A sajtóban mindenesetre elég sok információ megjelent a Proware-átvilágítások eredményeiről, amit fideszes politikusok "szemenszedett hazugságoknak", illetve "elkapkodott, felszínes, a valóságnak nem megfelelő dolgokat tartalmazó, politikai megrendelésre készült irományoknak" neveztek.

TP: - Az átvilágításokat megrendelő döntéshozók a teljesítésigazolásainkat elfogadták, a munkákat kifizették, konkrét üzleti döntéseket alapoztak a Proware jelentéseire. Hogy az ellenzék mit mond, az az ő dolga.

- A Proware által feltárt, vélelmezett visszásságokat milyen arányban igazolta vissza a rendőrségi nyomozás?

TP: - Amíg a nyomozás tart ezekben az ügyekben, nincs értelme arányokról beszélni. Az mindenképpen magáért beszél, hogy a szakértőink most is együtt dolgoznak a rendőrökkel, az ORFK felkért minket az együttműködésre, a jogászaink, a könyvvizsgálóink és minden szakemberünk a nevét adta a megállapításaihoz és együttműködik a rendőrséggel. Például a múlt héten a Nemzeti Autópálya Rt. ügyében a vizsgálatok már komolyabb szakaszba léptek.

- Elvárás volt-e a megbízók részéről a Fideszhez köthető visszaélések leleplezése, illetve találtak e más pártokhoz köthető kétes ügyeket is?

TP: - Kérdésében még érezhető a 2002-es választások hangulata. Megítélésem szerint nincsen fekete és fehér, nincs ilyen hogy Fidesz meg MSZP, megélhetési politikusok vannak. Igen, a Proware jelentései néhány olyan politikust, vagy politikushoz köthető gazdasági társaságot zavarhatnak, akiknek kellett a fideszes vagy MSZP-s lobbitér. Ami viszont a politikai megrendelést illeti, nem igaz. Ha valaki ilyesmit kért volna, nem írom alá a szerződést. Feladat volt viszont a pénzkifolyatásra és törvénysértésre utaló folyamatok felderítése. A feltárt ügyek, kedvezőtlen szerződések között voltak olyanok, ahol rendőrségi vizsgálatot, és voltak olyanok is, ahol csupán belső vizsgálatot, vagy a szerződések, együttműködések szakmai, gazdasági indokok miatti újragondolást javasoltunk.

- A Fideszen kívül Keller László közpénzügyi államtitkár is vizsgálta, és kritizálta is a Proware tevékenységét. Ennek mi az oka?

TP: - Nincs ellentétünk Keller úrral, még örülök is hogy vizsgált. Ha jól tudom, egyébként vizsgálatai megnyugtató eredménnyel végződtek, az ügyfeleink arról tájékoztatták, hogy meg voltak elégedve a munkánkkal, ezután pedig Keller úr a vizsgálatát lezárta. Egyébként számos feljelentésében szó szerint visszaköszönnek a Proware megállapításai, tehát ő is tudta használni az eredményeinket.

- Sajtóértesülések szerint a megfélemlítést sem mellőző rendőri módszerekkel folytak a Proware átvilágításai.

TP: - Rendőri módszerek nem voltak, csak a munkájukkal, tapasztalataikkal kapcsolatban kérdeztük a vizsgált cégek munkatársait. A HR-kérdéslisták a menedzsmenttel előzetesen egyeztetve lettek, és nem voltak bennük a magánéletre vonatkozó kérdések. A választásokat övező hisztérikus légkörben valóban féltek tőlünk a dolgozók, mert volt olyan cég, ahol az érkezésünk előtt vezetői értekezleten olyasmik hangzottak el, hogy jönnek a mosolygó gyilkosok, akik mindenkit ki fognak rúgatni, és hogy csak ügyvéd jelenlétében álljanak szóba velünk, mert meghamisítjuk a jegyzőkönyveket. Így vártak minket a dolgozók.

- Van olyan állami vállalat, ahol az átvilágítást követően további megbízásokat is kaptak?

TP: - Az MFB-vel és a Konzumbankkal az átvilágítás óta semmilyen szerződéses viszonyba nem kerültünk. Az Autópálya Kezelőnél dolgozik egy tanácsadónk az üzleti folyamatok átszervezésben. A Nemzeti Autópálya Rt.-nél van néhány olyan projekt-kezdemény, melyekben a jövőben szeretnénk indulni, mert megítélésünk szerint mi értünk legjobban ahhoz a speciális témához, de megbízásaink ott nincsenek. Továbbá OEP-nél is vannak olyan informatikai projektek, melyekben a szakmai tudásunk, tapasztalataink alapján a későbbiekben feltehetőleg érdekeltek lehetünk. Igazából csak az In-Forrásnál folytatódott a közös munka az átvilágítás után.

- Ami elég dicstelen véget ért, miután a Kht.-t akkor felügyelő Baja Ferenc államtitkár kijelentette: a Nemzeti Adatvagyon Védelmi Központ (NAVK) létrehozásának több milliárdos projektje, amelyre a Proware koncepciója alapján első körben 320 millió forintos kötelezettségvállalást tett az In-Forrás, az ügyvezető magánakciója volt, és őt erről senki nem tájékoztatta.

TP: Ez nem fedi a valóságot. Baja folyamatos tájékoztatást kapott, és tudott a projektről, amely már tavaly decemberben szerződéskötésig jutott. Ha állami vizsgálat indul az ügyben, ezt bizonyítani is tudom, ennél többet azonban most nem szeretnék mondani.

- Mi lesz a projekt további sorsa?

TP: - Azt gondolom hogy végre kell hajtani, mert van rá egy kormányhatározat, amit egyelőre nem vontak vissza. Az EU-ban is követelmény egy ilyen központ megléte. Ma már ott tart az informatika, hogy minden vállalatnak az egyik legnagyobb és legkritikusabb vagyona az információs vagyon. Nem csak állami, hanem magáncégeknek is szüksége van erre a szolgáltatásra, így akár üzleti alapon is érdemes megvalósítani. Nem tettünk le arról, hogy ebben részt vegyünk.

- Nem tartja aggályosnak, hogy a Baja által leállított projektben az In-Forrás olyan számítástechnikai rendszert rendelt 320 millió forintért a Delta Elektronik Kft.-től, amelyet a Proware adott el a Deltának? A megrendelői és a beszállítói oldalon egyszerre voltak jelen.

TP: - Nem igaz, hogy a megrendelői és a beszállítói oldalon egyszerre voltunk jelen. Valóban üzleti előnyt jelentett, hogy az In-Forrás megrendelésére mi dolgoztuk ki a NAVK koncepcióját, de ezután egyértelműen jeleztük a Kht. felé, hogy a pályáztatásban nem kívánunk részt venni, mert a megvalósításban is érdekeltek szeretnénk lenni. Ez így is történt. Az informatikában az a csapat győz, amelynek jobbak az információi és felkészültebb. Az összeférhetetlenség egyébként abban az esetben valósult volna meg, ha a pályázatot is mi írtuk volna ki, illetve bíráltuk volna el, nem pedig ahogy történt, vagyis Baja Ferenc úr beosztottjai.

- Akkor a pályázaton miért bújtak el a Delta mögé?

TP: - Nem bújtunk el. A szerződésben csak a fővállalkozónak kellett megjelennie. Ez egy konzorcium, a cégünk fő profilja pedig az adatvédelem, ebben szeretnénk tovább dolgozni, nem pedig rendőri módszereiről elhíresült kommandóscsapatként. Ugyanakkor jogi és felelősségi szempontból is jobb volt, hogy fővállalkozóként a Delta szerepelt, mivel ő ebben a témában felkészültebb. A Proware egyébként szerződéseivel, számláival az APEH felé elszámolt és ezek a tételek a mérlegünkben is szerepelnek, amit egyébként nagyon szívesen megmutatok Önnek. Ebből jól látható, mennyit is keresett - volna - a Proware az üzleten. Mindemellett igaz, hogy az ellenzék támadásai miatt a konzorcium tagjai velünk kapcsolatban nem akartak balhét.

- Kifizette már az In-Forrás a szóban forgó összeget a Deltának?

TP: - Itt már nem csak erről az egy projektről van szó. Más projektek kapcsán is több tíz vállalkozás áll sorban, a pénzére várva, amit Baja Ferenc úr utasítására azonban nem fizetnek ki. A mi kérdéses projektünkben sem fizettek egyelőre egy fillért sem. Ezzel az a probléma, hogy emiatt több, a projektben érintett vállalkozás van már csődközeli állapotban, hiszen egy komplett rendszert kellett felépíteni, amibe további alvállalkozókat, köztük kis cégeket is bevontunk. Mivel az In-Forrás a számlákat befogadta, azok után már az áfát is be kellett fizetnünk, ami nem csekély összeg. A dolgok jelenlegi állása szerint a projektben érintett összes cég bukik az ügyön, mert az In-Forrás végelszámolása, melynek során előbb-utóbb ki kell fizetniük a jogos követeléseket, nagyon sokáig elhúzódhat. A kulcsrakész, leszállított adatvédelmi rendszer eközben egy raktárban rohad.