Egyéni vállalkozók lennének a prostituáltak?

A prostituáltak regisztrációs tilalmát és a jelenlegi büntetőjogi szabályozás szigorát is enyhítené, a prostituáltak helyzetét pedig egyéni vállalkozói rendszer formájában rendezné a Belügyminisztérium jogi főosztályának októberben elkészült anyaga. E szerint a prostitúció hatékony kezelésének lehetséges módozatai szétfeszítik az 1950-es New York-i egyezmény kereteit, amely áldozatnak tekinti a prostituáltat és többek között nem engedélyezi a tagállamoknak bordélyházak létesítését. Ennek ellenére a jogalkotók egyelőre ennek keretén belül keresik a megoldást - írja a Népszabadság.

Mulasztásos törvénysértés

A szervezett bűnözés elleni törvény 1999. szeptemberi életbelépését követően az önkormányzatoknak türelmi zónákat kellett volna kijelölniük, ahol megengedett az üzletkötés. Az önkormányzatok azonban mulasztásos törvénysértést követnek el, hiszen azóta sem jelölték ki ezeket a zónákat.

A belügyminisztériumi főosztály szerint a közigazgatási hivatalok hatáskörébe kellene utalni a zónák kijelölését. Felül kell vizsgálni az övezetek határait kijelölő távolságokat is, mert a védendő területek jelenleg gyakran az érintett településrész egészét lefedik. Az anyag szerint politikai döntés szükséges ahhoz, hogy a prostitúció vállalkozói rendszerbe terelhető legyen. Mindez azonban szétfeszítené a New York-i egyezmény kereteit, és alig-alig áthidalható korlátok elé állítaná a jogalkotást - írja a Népszabadság.

Három megoldás

A jogi főosztály három megoldási lehetőséget sorol fel: az első megszabná, mely területeken nem folytatható a prostitúció, ám mentesítené az önkormányzatokat a türelmi zóna kijelölésétől. A második változat fenntartaná a türelmi zónákat, de nem korlátozná a magánlakásokban folyó prostitúciót, szemben a jelenlegi helyzettel. A harmadik verzió megtiltaná az utcai prostitúciót, és csak a védett övezeteken kívüli, türelmi zónán belüli nyilvános helyeken vagy magánlakásokban engedélyezné azt.