Veres András, a katolikus püspöki kar szóvivője a csütörtökön zárult, a katolikusok háromnapos konferencijáján elhangzottakról elmondta, a katolikus egyház főpapjai egyhangúlag fogadták el azt az álláspontot, hogy nem kívánnak ítéletet alkotni azok fölött, akik együttműködtek a rendszerváltás előtti állambiztonsági szervekkel. "Krisztusi irgalmasságot mindenkinek" - mondta.
Nem teljeskörű
A püspök szerint ma már nincs lehetőség egy minden szempontból korrekt feltárásra, amit az ügynöktörvény sem tud majd megnyugtatóan biztosítani. Veres szerint az különösen felháborító, hogy a nyilvánosságra hozatal nem érintené azokat, akik létrehozták és működtették az egykori rendszert.
Zsarolható egyházfiak
Veres András az NBH első vezetőjére, Nagy Lajosra hivatkozva kijelentette, miután 89-ben nagy mennyiségben semmisítették meg az állambiztonsági iratokat, mára megismerhetetlenné vált az egykori ügyek valódi háttere. Az Index kérdésére, hogy Nagy Lajos szerint nagy számban szerveztek be egyéni terhelő adatok segítségével egyházi személyeket, a püspök elismerte, a beszervezés oka lehetett lelki vagy fizikai terror, de lehetett személyes gyengeség is, ami alapján zsarolhatóvá vált a célszemély. Veres úgy véli, kevesen vállalkoztak arra, hogy a zsarolás miatt aláírják a beszervezési nyilatkozatot, de azok közül is, akik engedtek a zsarolásnak, sokan csak „pro forma” működtek együtt.
Politikai manőver
A püspök szerint politikai indíttatású manőver volt az ügynökkérdés aktualizálása, és szerinte nem véletlen az sem, hogy a térség több országában is mostanában került elő a téma. "Minden héten van valamilyen ügy", ami nem az ország aktuális ügyeire vonatkozik, hanem csinálják, és amellyel lehet a sajtót tematizálni, állította Veres. A püspök szerint az egyházi főpapok által kedden egyhangúlag elfogadott nyilatkozattal, lezártnak tekintik az ügyet, és bíznak abban, hogy ez lehűti azokat, akikben túlburjánzott a múltfeltáró indíttatás.