90+5'
Ecuador
0
Curacao
0
További Belföld cikkek
-
Németh Balázs Hitlerhez és Rákosihoz hasonlította Magyar Pétert - Vitézy Dávid csattanós választ adott „a Megafon elhasználódott, lejáratódott arcainak”
- Egy előzés után elszakadt a cérna a motorosnál, videóra vették a dühkitörését
- Veszélyes bűnözőket és szexuális ragadozókat keres a rendőrség, ezeket kell tudni róluk
- Magyar Péter az „Orbán-bábok” elleni leszámolásra készül hétfőn az Országgyűlésben
Részt vegyen-e Magyarország a rakétaelhárító rakétarendszer kiépítésében, fenntartásában? – állítólag ez volt a témája annak az amerikai-magyar egyeztetésnek, melyet az amerikai nagykövetség Szabadság téri épületének egyik lehallgatásbiztos konténerében tartottak. Az Egyesült Államok a Közel-, Közép-Kelet irányából fenyegető rakétatámadás elhárítására rakétavédelmi rendszert telepítene valahol a környéken, ha lehet, Magyarországon. A kormányszóvivő szerint nem vetődött fel, hogy Magyarország legyen a NATO esetleges rakétaelhárító rendszerének helyszíne.
Magyarországnak egy amerikai rakétaelhárító-rendszer kiépítésében és fenntartásában való
részvételéről tartottak titkos megbeszélést a Népszabadság
információja szerint az amerikai nagykövetség Szabadság téri
épületének egyik lehallgatásbiztos különtermében.
A lap szerint az értekezleten néhány kiválasztott diplomata, szakértő vett részt, és még a magyar katonai vezetők se tudtak arról, hogy amerikai megbízottak jártak Budapesten.
A rendszer előbb-utóbb létrejön, mert ez az események, a közel- és közép-keleti feszültséggóc logikája – olvasható a cikkben. Munkahelyek ezreit teremtheti, előmozdíthatja a technológiaimportot. Beszállítókként a morzsákkal is elégedettek lehetnénk, de nem tesszük-e ki magunkat emiatt a fanatikusok, az iszlamisták támadásainak? – teszi fel a kérdést a Népszabadság.
Az Európába telepítendő rendszert elsődlegesen Irán miatt hozzák létre: Teherán polgárai (és ballisztikusrakéta-alkatrészekkel megrakott kamionjaik) a közelmúltig vízum nélkül érkezhettek ide a szomszédba, a magyar határtól egyórai autóútra, Boszniába.
Előzmények
2001. június 13-án George Bush elnök 19 NATO-állam vezetőivel találkozik. Spanyolország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Csehország és Nagy-Britannia különböző mértékben, de támogatja az amerikai rakétavédelmi rendszert, mások - Franciaország és Németország vehemensen - ellenzik. Néhány nappal korábban, 2001. június 8-án a Budapest Sun idézi Orbán Viktor kormányfőt, "aki hajlik az USA álláspontja támogatására, és egyetért vele, hogy George Bush mondja fel az 1972-es (az amerikai rakétavédelmi rendszer kiépítését gátló) szovjet-amerikai rakétavédelmi megállapodást, az ABM-et". Azaz még az Orbán-kormány küld jelzést az amerikaiaknak, hogy támogatja a közös nyugati (amerikai) rakétavédelmi rendszert. A Fidesz idén nyáron viszont palávert csap a magyar-amerikai rakétavédelmirendszer-megbeszélések, a Patriot-ütegek esetleges telepítése miatt.
A téma 2004-ben forrósodik fel ismét. A Washington Times július 7-én jelenti, hogy amerikai hivatalos személyiségek júniusban Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot szondázták, mit szólnának hozzá, ha a területükön a Közel-, Közép-Kelet (Irán) irányából fenyegető rakétatámadás elhárítására rakétavédelmi rendszert telepítenének.
A kormányszóvivő cáfol
Nem vetődött fel, hogy Magyarország legyen a NATO esetleges
rakétaelhárító rendszerének helyszíne, közölte a kormányszóvivő
csütörtökön Budapesten.
"Helyszínként nem merülhetett fel Magyarország, hiszen még
az sem dőlt el, hogy szükség van-e ilyen rendszerre" - hangsúlyozta
Batiz András.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
