További Belföld cikkek
- Nagy Attila Tibor: Ez súlyos figyelmeztetés a DK-nak, a Momentum politikai halállal néz szembe
- Gyurcsány Ferenc kemény posztban állt bele Orbán Viktorba
- Mentővel ütközött egy autó a Király utca és a Nagykörút sarkán
- CPAC Hungary: Ha Donald Trump visszatér, újra együtt fogunk dolgozni
- Karácsony Gergely üzent „a feltűnési viszketegségben szenvedő, pénzszóró″ mobilfoxosoknak
A lap szerint az értekezleten néhány kiválasztott diplomata, szakértő vett részt, és még a magyar katonai vezetők se tudtak arról, hogy amerikai megbízottak jártak Budapesten.
A rendszer előbb-utóbb létrejön, mert ez az események, a közel- és közép-keleti feszültséggóc logikája – olvasható a cikkben. Munkahelyek ezreit teremtheti, előmozdíthatja a technológiaimportot. Beszállítókként a morzsákkal is elégedettek lehetnénk, de nem tesszük-e ki magunkat emiatt a fanatikusok, az iszlamisták támadásainak? – teszi fel a kérdést a Népszabadság.
Az Európába telepítendő rendszert elsődlegesen Irán miatt hozzák létre: Teherán polgárai (és ballisztikusrakéta-alkatrészekkel megrakott kamionjaik) a közelmúltig vízum nélkül érkezhettek ide a szomszédba, a magyar határtól egyórai autóútra, Boszniába.
Előzmények
2001. június 13-án George Bush elnök 19 NATO-állam vezetőivel találkozik. Spanyolország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Csehország és Nagy-Britannia különböző mértékben, de támogatja az amerikai rakétavédelmi rendszert, mások - Franciaország és Németország vehemensen - ellenzik. Néhány nappal korábban, 2001. június 8-án a Budapest Sun idézi Orbán Viktor kormányfőt, "aki hajlik az USA álláspontja támogatására, és egyetért vele, hogy George Bush mondja fel az 1972-es (az amerikai rakétavédelmi rendszer kiépítését gátló) szovjet-amerikai rakétavédelmi megállapodást, az ABM-et". Azaz még az Orbán-kormány küld jelzést az amerikaiaknak, hogy támogatja a közös nyugati (amerikai) rakétavédelmi rendszert. A Fidesz idén nyáron viszont palávert csap a magyar-amerikai rakétavédelmirendszer-megbeszélések, a Patriot-ütegek esetleges telepítése miatt.
A téma 2004-ben forrósodik fel ismét. A Washington Times július 7-én jelenti, hogy amerikai hivatalos személyiségek júniusban Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot szondázták, mit szólnának hozzá, ha a területükön a Közel-, Közép-Kelet (Irán) irányából fenyegető rakétatámadás elhárítására rakétavédelmi rendszert telepítenének.