Bűnbak kellett
További Belföld cikkek
-
Drámai helyzet alakult ki egy magyar szállodában, a tűzoltóknak kellett fellépniük - Újabb részletek: több bűnbanda tarthat rettegésben egy budapesti kerületet
- Fantasztikus év lesz – Ujhelyi István csokorba szedte, miként beszélt a Fidesz 2010-től az elkövetkező évekről
- Nagy meglepetést tartogat a szilveszteri időjárás, erre mindenképp készüljön fel
- Menczer Tamás rákontrázott Magyar Péterre, ő is újévi beszédet mond
Közvélemény-kutatást végeztek 515 rendőr telefonos megkérdezésével. A kutatást a rendőrségi jogsértések nyilvánosságra kerülése után, május 23-25. között és május 29-én végezték a rendőrségi telefonvonalon. A kutatásba az összes rendőri szervet bevonták: 124 városi kapitányság, 19 megyei főkapitányság és az Országos Rendőr-főkapitányság rendőreit kérdezték meg. A reprezentatív felmérés eredményét Fischer György, a MASMI Hungary Piackutató Intézet igazgatója ismertette.
A Zsanett-ügy foglalkoztatta leginkább a rendőröket
A rendőröket a megkérdezésükkor leginkább az a hír foglalkoztatta, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) öt rendőrét szexuális erőszakkal gyanúsították meg, a második leggyakrabban említett eset a cigarettacsempészettel és emberrablással gyanúsított rendőrök története volt (ezt 82 százalék említette), harmadikként pedig az autópálya-rendőrség egyenruhásainak korrupciós ügyét említették. Szinte minden rendőr beszélt társaival a Rebisz rendőreinek ügyéről, de 77 százalék arról is váltott szót kollégáival, hogy visszaállítják a belső ellenőrzést a rendőrségen.
A rendőrök egyharmada szerint politikai nyomásra váltották le a rendőri vezetőket, 18 százalék szerint a botrányok miatt, 12 százalék szerint pedig felelősre volt szükség, "bűnbak kellett". A rendőrök jelentős része - 65 százalék - úgy ítélte meg, hogy a vezetők leváltása inkább negatívan, semmint pozitívan hatott a rendőrség belső moráljára. Több mint 80 százalékuk szerint a leváltások rontottak a rendőrség társadalmi megbecsülésén, hat százalék szerint pedig az események "szinte jóvátehetetlenül tönkretették" a rendőrség társadalmi megbecsülését.
Romlott az együttműködési hajlandóság
A rendőrök egyharmada úgy nyilatkozott, hogy romlott az állampolgárok együttműködési készsége a rendőrséggel, ezt leginkább a közlekedés-rendészet területén dolgozók és a közterületi járőrök gondolták, több mint 40 százalékuk nyilatkozott így.
A válaszolók mintegy kétharmada úgy gondolja, hogy a rendőrök bűncselekményeiről a közelmúltban nyilvánosságra került esetek "inkább elszigetelt események, ezért nem kell eltúlozni a jelentőségüket", egyharmaduk szerint azonban válságjelenségről van szó. Azt, hogy hasonló esetek a közvetlen környezetében előforduljanak, a rendőrségen dolgozók 14 százaléka tartja elképzelhetőnek.
A rendőrök 42 százaléka szerint javulni, kilenc százaléka szerint "erősen javulni" fog a rendőrség megítélése, 26 százalékuk szerint azonban további romlás várható. A rendőrök 70 százaléka határozottan büszke arra, hogy a rendőrségnél szolgál, a válaszolók 27 százaléka azt mondta, korábban erre büszke volt, most már nem annyira.
Fontolgatják a távozást
A válaszolók 12 százaléka nyilatkozta, hogy a történtek fényében elgondolkodtak azon, hogy elhagyják a testületet; ez az arány a közlekedésrendészet területén 20, az ORFK-n dolgozók között 27 százalék volt. A kutatást készítők úgy tapasztalták, minél régebben dolgozik valaki a rendőrségen, annál inkább elgondolkodott azon, hogy távozik a testülettől. Azzal a kijelentéssel, hogy "A rendőrség jelenleg morális válságban van" a megkérdezettek meggyőző többsége - 57 százalék - egyetértett; ez az arány az ORFK-n 74, a BRFK-n 66 százalék volt.
A rendőrök a hasonló jogsértések megelőzése érdekében elsősorban a felvételi követelmények szigorításában látják a kiutat, de úgy vélték, javítani kellene az anyagi megbecsülésükön, illetve szigorítani a belső ellenőrzésen.
A megkérdezettek 43 százaléka szerint a legtöbbet maga a rendőri állomány tehet azért, hogy a rendőrség visszaszerezze a megbecsülését, egyötödük szerint a rendőrségi vezetők tehetnének ezért a legtöbbet, 36 százalék pedig úgy véli, hogy a politikusok tehetnének ezért a legtöbbet. A fővárosban dolgozó rendőrök majdnem fele úgy látja, hogy a rendőrség becsületének visszaszerzéséért elsősorban a politikusok tehetnének sokat.
A rendőrök 91 százaléka egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy elkeseredettséget és felháborodást érez, ha rendőrök bűncselekményt követnek el, kilenc százalék viszont nem válaszolt a kérdésre.
Szabadfi Árpád, az országos rendőrfőkapitány helyettese a sajtótájékoztatón azt mondta: a jövőben rendszeresen fognak ilyen belső közvélemény-kutatásokat végezni. Mint mondta, a felmérés eredményeit elemezni szükséges.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
