A nagy kárpótlási svindli

Az Osztrák Megbékélési Alap tavaly leállította a magyarországi roma kárpótlások kifizetését, miután a kárpótlásigénylések között tömegesen bukkantak fel első látásra is valótlan adatokat tartalmazó űrlapok. A II. világháborúban ausztriai rabszolgamunkára hurcolt áldozatok kárpótlását végző szervezet ezután, működése során először, megismételtette az igénylések beadását. Az újraindított kifizetések során eddig összesen 33 millió eurót, azaz 8,2 milliárd forintot utaltak át magyarországi magánszemélyeknek.

Fejenként 1,1 millió

A Wolfgang Schüssel kancellár elnökletével működő szervezet az előzetes magyarországi kutatások alapján kevesebb mint kétezer roma túlélő jelentkezésére számított. A zsidó és cigány származású üldözötteknek nyújtott kárpótlásra azonban a kezdeti érdektelenség után 2003 végén váratlan gyorsasággal jó tízezer igénylés érkezett magyar romáktól.

A megújított beadványokat a cigányönkormányzatok vezetői közül kijelölt ötvenkét CKÖ-elnök személyesen is hitelesítette. Az Index kérdésére Fónagy János országgyűlési képviselő, a Megbékélési Alap kuratóriumának magyar delegáltja azt mondta, hogy másodszori nekifutásra sem csökkent az igénylések száma, ennek ellenére 2004-ben ismét megindultak az utalások. Fónagy adatai szerint a kétezer zsidó származású egykori áldozat már korábban befejezett kárpótlásával együtt eddig 7200-7300 személy kapott a - háborús kényszermunka típusa szerint három különböző kategóriába sorolt - kifizetésekből. Az Index számításai szerint az igénylők átlagosan 1,1 millió forintot kaptak.

Összesítés nélkül

Az ORFK tájékoztatása szerint az elmúlt hónapokban a roma kárpótlás néven futó ügyekben eddig tizenhárom büntetőügy indult. Hat helyen már be is fejezték a nyomozást, és az ügyészség vagy a bíróság vette át az ügyet. Fejér, Vas, Hajdú-Bihar, Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Komárom megyében, valamint a fővárosban azonban további nyomozások folynak.

A rendőrség eddig nem készített összesítést arról, hogy országosan hány érintettje van az Osztrák Megbékélési Alap sérelmére elkövetett bűncselekményeknek. A csalás, magánokirat-hamisítás, megtévesztés gyanújával indított eljárásokban azonban nagyobb csoportok ellen folyik a vizsgálat, a gyanúsítottak száma elérheti a százat is.

Zala megyében a már bírósági szakaszban került ügynek összesen tizenhárom vádlottja van, a Vasban folyamatban lévő vizsgálatok egyikében hét ember ellen emelt vádat az ügyészség jelentős értékre elkövetett csalás és más bűncselekmények miatt. Győr-Sopronban tizenegy gyanúsított ellen folyik nyomozás jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás és többrendbeli magánokirat-hamisítás megalapozott gyanújával.

Nyomozók szerint azonban mindez csak a jéghegy csúcsa, hiszen az osztrák szervezet, valamint a jóvátételi akció magyarországi lebonyolítását végző Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) diszkréten kezeli az ügyet. A bizalmi alapon működtetett kárpótlási rendszer miatt a két szervezet nem tesz feljelentéseket, kizárólag a már folyamatban lévő konkrét ügyekben ad ki adatokat a rendőrségnek.

Korábban tagadták

Információink szerint a visszaélések hírére az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke, Kolompár Orbán már idén februárban nyilatkozattételre kötelezte az önkormányzat tagjait. Akkor mindenki tagadta, hogy köze lenne a csalásokhoz. Kolompár az Index kérdésére elismerte ugyan, hogy időközben feltűnően sok megyei roma vezető került a rendőrség látókörébe, de szerinte ők többségükben egyetlen szervezethez, a Teleki László romaügyi államtitkár tiszteletbeli elnöksége alatt működő a Cigány Szervezetek Országos Szövetségéhez (CSZOSZ ) kötődnek.

Az Index információi szerint a CSZOSZ több egykori és jelenlegi vezetője valóban belekeveredett a kárpótlási ügyekbe. Egy hete előzetes letartóztatásba helyezték Horváth Attilát, az OCÖ és a győri cigány kisebbségi önkormányzat alelnökét. A győri CKÖ-elnök egyébként Teleki tanácsadójaként is dolgozott a Miniszterelnöki Hivatalban.

Rendőrségi vizsgálat folyt Teleki korábbi "harcostársa", a CSZOSZ-es egykori elnökhelyettese, Kövesi Vilmos, egykori OCÖ-tag ellen is , de a vádat végül végül bizonyítottság hiányában ejtették. Szombathelyen ugyanakkor a Kolompár-féle szervezet, az MCF megyei vezetőjének családja került előzetes letartóztatásba. Az MSZP vasi fantomtagbotrányát elindító megyei cigány önkormányzati elnök, Horváth Csaba szülei ellen már vádat emelt az ügyészség.

Okiratokat igazoltak

Rendőrségi forrásaink szerint több helyen nyomoztak a hitesítést végző CKÖ-elnökök ellen is. A vizsgálatok azonban általában nem tudták kideríteni, hogy a később hamisnak bizonyult kárpótlási kérelmek hitelesítőit félrevezették-e, vagy a közreműködésükkel folytak a csalások. A drága közjegyzők helyett kijelölt CKÖ-elnökök közreműködését a MAZSÖK ugyan ma is pozitívan értékeli, a Belügyminisztérium már októberben körlevélben figyelmeztette az önkormányzatokat, hogy a kisebbségi vezetők ilyen ügyekben nem járhatnak el.

A Zala Megyei Közigazgatási Hivatal a BM önkormányzati hivatala kérésére - az Index birtokába jutott levélben - azt írta a megye jegyzőinek: "A holocaust roma áldozatainak nyújtott kárpótlás során ismertté vált, hogy kisebbségi önkormányzati képviselők két megyében hamis tartalmú okiratokat igazoltak. Ez hátrányosan érintheti a CKÖ-ket és a magyar-osztrák kapcsolatokat."

A kiválasztottak között

Máig tisztázatlan, hogy az újbóli hitelesítést végző CKÖ-elnökök ötvenkét fős listáját ki állította össze. Bár az biztos, hogy a névsor a Teleki László vezette hivatalban készült, az államtitkár az Index kérdésére korábban cáfolta, hogy köze lett volna az elkészítéséhez. Az azonban bizonyos, hogy maga Teleki is a Zala megyei hitelesítők között volt, a kiválasztottak túlnyomó többsége pedig a "baloldali romák" táborából került ki.

Teleki László államtitkár többszöri megkeresésünk után titkárságán keresztül azt üzente, hogy pillanatnyilag nem kíván a roma kárpótlási ügyekben nyilatkozni.