További Belföld cikkek
- Pegazus-botrány: az újságírók lehallgatása, Trump és Orbán telefonbeszélgetése – ezeket kérdeztük a Kormányinfón
- Alig lépett színre újra Szájer József, máris piacra dobják a portékáját
- Szijjártó Péter: Minden szinten folyamatos a magyar–szlovák párbeszéd a nyelvtörvény ügyében
- Felfüggesztett börtönre ítéltek két férfit, akik bulizó fiatalokra támadtak Óbudán
- „Kutyából nem lesz szalonna” – Várhelyi Olivér miatt ment neki a DK a Tisza Pártnak
A kétszáz éves palota - amely Tisza Kálmán miniszterelnöksége alatt lett a kormányfő és apparátusa otthona -, kormányzati célokra történő átalakítását már az Antall- és a Horn-kormány is fontolgatta. Utóbbi a köztársasági elnök rezidenciájaként képzelte el a helyreállított épületet, ám egy, a kormányváltás idején születtet tanulmány kimutatta, hogy a kiszemelt terület mind stratégiai, mind a megnövekedett forgalom szempontjából alkalmatlan a feladatra, így 1994 után ejtették a tervet.
Rezidencia két és félmilliárdból
A miniszterelnöki dolgozószoba |
A kétszintes, a világörökség részét képező, egyelőre éppen tető nélkül álló Sándor-palotába elkészültével a mindenkori kormányfő hivatali és munkaszobái kerülnek majd. A jelenleg Stumpf István vezette kancellária azonban a mostani tervek szerint a Miniszterelnöki hivatal Kossuth téri épületében marad. Bár Cselovszki Miklós, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal az (OMVH) elnöke kedden, az építkezésen tartott bejárásán hangsúlyozta, hogy első lépésként a korhű rekonstrukciót hajtják végre és csak ezt követően teszik alkalmassá az épületet kijelölt feladatának betöltésére, a kivitelezési munkálatokat végző cég egyik munkatársa az Indexnek éppen arról számolt be, hogy már az újjáépítési munkákat erősen befolyásolják a rezidencia feladatából fakadó biztonsági és funkcionális követelmények.
Homályos elképzelések
A Sándor-palota belső udvara |
Múlt, jelen, jövő egy helyen
A kormányzati elképzelések szerint az egész várbeli Szent György tér és környezete megújulna, beleértve a volt Honvéd Főparancsnokság épületét, illetve a Várkert Bazárt is, amelyre a központi költségvetésből 5-5,5 milliárd forintot szánnának, míg a további forrásokat a magántőke bevonásával biztosítanák. A közlekedési gondok megoldására a tér nyugati felén föld alatti garázsok építését tervezik.
A volt Honvéd Főparancsnokság épületének felhasználásáról, amelyben két éve még a Szent Koronának terveztek reprezentatív kiállítóhelyet, már döntés is született: az épület a kormány jelenlegi tervei szerint egy Gyermekvár elnevezésű közművelődési, nevelési funkciót betöltő intézménynek ad majd otthont. Ez Ács Tamás, a kulturális tárca gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárának megfogalmazása szerint ,,képviselni fogja mindazt, amit a kormány gondol a családokról és a gyermekekről". A megvalósítás konkrét részleteiről az NKÖM egyelőre nem tudott felvilágosítást adni. Az egész teret rendezni kívánó koncepció lényegéről annyit azonban sikerült megtudnunk, hogy a várban jelenlévő múlt mellett, a kormány a kormányfő rezidenciájával a jelent, míg a Gyermekvárral a jövőt akarja reprezentálni.
Pestet is ,,átszervezik"
A budai állami építkezéseken túl a kormány elsődleges célja a kormányzati szervek tömörítése az Országház közelében - szögezte le az Indexnek nemrégiben Cserepes Tibor, a Kincstári Vagyonigazgatóság vezérigazgató helyettese. Például szintén a ,,kormányzati elhelyezések racionalizálásával" indokolták a Roosevelt téri, többek között a Szociális és Családügyi Minisztériumnak is otthont adó Spenót-ház áruba bocsátása is, ám arról, hogy az irodaház jelenlegi lakói hova költöznek, a Kincstári vagyonigazgatóság csak annyit árult el, hogy a Parlament környékén keresnek nekik új helyet. A régebben már a kancellária épületének is kiszemelt Kossuth téren álló Néprajzi Múzeum felhasználásáról az NKÖM keddi tájékoztatása szerint csupán 2001-ben vagy 2002-ben döntenek majd, és az átrendezés során szóba jöhet ingatlanok vásárlása és bérlése is.