Sólyom László: Gyurcsány Ferenc nem mondott ki egy fontos mondatot
További Belföld cikkek
- Gulyás Gergely: Az EU-ban mi képviseljük a szabadságot
- A gondnok kipróbálta a gázspray-t, több mint harminc gyerek került kórházba egy budapesti iskolából
- Orbán Viktor a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét fogadta
- Donald Trump üzenetet küldött Magyarországra, Orbán Viktort méltatta
- Hadházy Ákos két szerződést talált a kínai rendőrökről, az egyik szerinte ijesztő
Gyurcsány Ferenc nyilvánosságra került balatönőszödi beszéde a belpolitikát közelről figyelők számára nem okozhatott nagy meglepetést, „azonban a cinikus hozzáállás, és annak a pőre megnyilvánulása, hogy a cél szentesíti az eszközt, ezt az elhúzódó válságot hirtelen föltárta mindenki előtt” – mondta a Népszabadságban adott interjúban Sólyom László.
Sólyom László elmondása szerint pontosan értette, miről beszélt Gyurcsány Ferenc a zárt frakcióülésen, “de azon nem lehet átsiklani, hogy másfél évig tudatosan hagyta tovább romlani a költségvetés helyzetét, csak azért, hogy választást nyerjen, és azután fogjon majd hozzá az állami pénzügyek rendbetételéhez” - fogalmazott. Ezzel kapcsolatban megismételte, hogy korábban ő is kapott tájékoztatást az ország gazdasági helyzetéről, ebben azonban az szerepelt, hogy "úgy növekedünk, hogy abból holnap sem lesz baj."
Amit akartam, elmondtam
Az államfő elfogadta a miniszterelnöki bocsánatkérését a Parlamentben, de úgy véli: Gyurcsány Ferenc nem mondta ki azt a mondatot, amelyre az országnak is szüksége lett volna: "ezt nem lett volna szabad megtenni".
„Ami a politikai válságot illeti, a történések alkotmányos keretek közé terelésében nekem is volt részem, és a bizalmi szavazással az én szerepem pillanatnyilag lezárult. Amit akartam, elmondtam” – mondta Sólyom László.
A válságból kivezető utat a köztársasági elnök a jogállamban és a parlamentáris rendszerben való bizalom helyreállításában látja. Mint mondta, a megoldás útjában áll a mélységes pártpolitikai megosztottság, amelynek fenntartásában sokan érdekeltek.
Az államfő szerint nem járható út az ellenzék folyamatos kivonulása a parlamenti ülésteremből. Ennek az eszköznek véleménye szerint megvan a súlya, de ha ezt napi gyakorlattá teszik, elveszti jelentőségét.
A Kádár-rendszer hangja
A jogállam helyreállítása Sólyom szerint megfelelő kifejezésmódot is igényel. Ezzel kapcsolatban példaként említette a budapesti rendőrfőkapitány válaszát a rendőri túlkapásokra. (Gergényi Péter azt mondta: a rendőrség a panaszokkal és a kártérítési igényekkel nem foglalkozik, akinek valami nem tetszik, az forduljon az ügyészséghez.) Az államfő szerint „a budapesti rendőrfőkapitány olyan hangot használt október 23-a után, amely a Kádár-rendszer hangja. Ilyet nem hallottam 16 éve.”
Az államfő az interjúban kitartott az október 23-ai ünnepi beszédében elmondottak mellett és megismételte: nem lehet folyamatosság 1956 és Kádár, Kádár és az új, alkotmányos jogállam között.
Sólyom László visszautasította azt a felvetést, hogy megszólalásai a Fidesznek kedveznének. Mint mondta: nem a két nagy párt mindenkori álláspontját méricskélve alkotja meg saját véleményét, hanem elveket képviselve szólal meg, ami miatt nem minden egyes pillanatban áll középen.