Sólyom legkésőbb hétfőn dönt a pénzügyi törvények aláírásáról

A pénzügyi törvények aláírásáról legkésőbb hétfőn dönt Sólyom László, mondta Wéber Ferenc, a köztársasági elnök sajtófőnöke az MTI-nek csütörtökön.

Az államfő aláírása szükséges minden jogszabály kihirdetéséhez, az eljárási szabályok szerint Sólyom Lászlónak a megérkezést követően öt nap áll rendelkezésére, hogy megvizsgálja az elfogadott törvényeket, hogy azok megfelelnek-e az alkotmányos előírásoknak, amennyiben a parlament a jogszabály sürgős kihirdetését kéri.

Az államfőhöz szerdán délután juttatták el az Országgyűlésből a törvényeket, amelyek sürgősséggel történő kihirdetéséről hétfőn döntött a T. Ház.

Az öt nap elteltével a köztársasági elnök vagy rendelkezik a törvény kihirdetéséről, vagy ha alkotmányos aggályai vannak, akkor továbbítja azt az Alkotmánybíróságnak, és előzetes normakontrollt kér az ügyben.

A pénzügyi törvénycsomaggal kapcsolatban több szervezet is felvetette, hogy szeretnék, ha Sólyom László előzetes normakontrollt kérne az Alkotmánybíróságtól. Wéber Ferenc, az MTI-nek hangsúlyozta: ilyen kérések a köztársasági elnök tevékenységét nem befolyásolják, hiszen alapvető feladata megvizsgálni az elfogadott törvények alkotmányosságát.

A Bankszövetség álláspontja

A Wéber által említett felvetések közül a legkonkrétabb, a Magyar Bankszövetségé. Ez a szervezet - a Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségével és az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséggel összefogva - csütörtökön a köztársasági elnökhöz fordult a szektort érintő adótörvényekkel kapcsolatban.

A három szervezet azt kérte a köztársasági elnöktől, indítványozza az előzetes alkotmányossági vizsgálatot az államháztartás egyensúlyát javító különadóval, a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékkal, továbbá a kamat- és árfolyamnyereség-adó korábbi hatálybaléptetésével kapcsolatban.

Az érdekvédelmi szervezetek szerint a hitelintézeteknél bevezetendő, a kamattámogatás után fizetendő járadék sérti a jogállamiság és a jogbiztonság alkotmányos elvét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, az arányos közteherviselés elvét, s nem utolsósorban ütközik az Európai Unió rendelkezéseivel.

További sérelmek

Sérelmezik azt is, hogy a különadó (a 4 százalékos úgynevezett szolidaritási adó) 2006. szeptember 1-én hatályba lép, ugyanakkor ez év végéig a bankoknak még a két évvel ezelőtt bevezetett különadó terhét is viselniük kell. Így háromszoros adóteher sújtja a bankokat, ami az érintettek szerint az arányos közteherviselés elvével is ellentétes.

Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény a személyi jövedelemadó törvénynek a kamat- és árfolyamnyereség-adóra vonatkozó rendelkezését a korábbi törvényi rendelkezéssel ellentétben nem 2007. január 1-én lépteti hatályba, hanem már 2006. szeptember 1-én. A bankok szerint a korábbi hatálybaléptetés megoldhatatlan nehézséget jelent az informatikai rendszerek fejlesztésének időigénye miatt.