Nem lesz sörszocializmus
A kétkedőknek pontosan idézünk egy részt az elutasító határozat indoklásából: “egy ilyen népszavazás olyan törvényalkotási kötelezettséget teremtene, amelynek tartalma nem egyeztethető össze a vállalkozás és verseny szabadságán alapuló piacgazdaság Alkotmányban meghatározott formájával.”
Európai bonyodalmak
Mint kiderült, az ingyensör súlyos bonyodalmakat okozna hazánknak az európai szintéren is. Az 1991-ben Brüsszelben aláírt Európai Megállapodás 62. Cikke ugyanis tilt minden olyan állami támogatást, “amely előnyben részesíti egyes áruk termelését, torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget”.
Még ha az ingyensört nem is az állam állta volna a szomjas polgároknak, egy ilyen törvény hatása egyenértékű lett volna a 62. Cikkben tiltott állami beavatkozással – érvelt az OVB.
K. K. egyébként több más sörrel és kocsmával kapcsolatos kérdést is meg akart szavaztatni a néppel, ezek azonban nem egészen következetesek, és nem mind szimpatikusak.
K. K. aláírásgyűjtő ívre írta volna ezt is: „Egyetért-e ön azzal, hogy sört csak kocsmában lehessen árusítani?” Ezzel mi a magunk részéről nem értünk egyet. Azzal a kérdésével viszont igen, hogy semmilyen vendéglátó üzletben ne kelljen belépődíjat fizetni.
Az OVB ridegen elutasította ezt a két kérdést is, hiszen ezek is sértenék a vállalkozás és a verseny szabadságát.
A magántulajdon szentsége
A titokzatos K. K.
próbálkozott a sörszocializmus bevezetésével is, tehát azzal, hogy a malátaszörpöt
kizárólag az állam emlőiből szívhassuk. Negyedik kérdése ugyanis így szólt
volna:„Egyetért-e ön azzal, hogy a sör felszolgálására jogosult vendéglátó
üzletek állami vagy önkormányzati tulajdonban legyenek?”
Az OVB átlátott a szitán. A kocsmák Magyarországon szinte kizárólag
magántulajdonban vannak. Az alkotmány pedig védi a magántulajdon szentségét,
ezért a kocsmák államosítására irányuló törekvést az OVB éberen visszaverte.