Szalay Gábor iratai tűntek el a BM-ből

Szalay Gábor a '70-es évek végétől a '80-as évek végéig megszakításokkal együttműködött a Belügyminisztérium III/II-es csoportjával - ezt maga az SZDSZ-es politikus jelentette be pénteken délután pártja székházában tartott sajtótájékoztatóján, megerősítve az Index korábbi információját. Szalay, aki egyben a gazdasági tárca politikai államtitkára is, hétköznapinak és banálisnak nevezte saját történetét.

Komoly ellentétek

A rendszerváltás utáni kormánytagok esetleges nemzetbiztonsági érintettségét vizsgáló bizottság szabad demokrata elnöke elhallgatta a párttársáról az iratok eltűnéséről szóló információt - állította Áder János, az Fidesz megbízott elnöke.

Szalay Gábor

Áder a Fidesz sajtótájékoztatóján azt állította, hogy a parlamenti bizottság elnöke az üggyel kapcsolatban tett nyilatkozata és az átvilágító bírák soros elnökének kijelentése között "komoly ellentét feszül". Mécs ugyanis csütörtökön azt állította, hogy a bizottság által bekért adatok szerint a szabad demokrata kormánytag anyagát az átvilágító bírákhoz vitték 1995-ben, és nem tudható, hogy miért nem került vissza a BM-irattárba. Gondos Imre azonban egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy az átvilágító bírákhoz nem érkezett meg a dosszié. Az ellenzéki politikus kérdéseket tett fel az ellenzék részvétele nélkül működő testületnek és a sajtónak. Áder szerint döntő kérdés, hol vannak a papírok, valamint hogy a sajtó miért nem találgatott olyan hevességgel az SZDSZ-es kormánytag esetében, mint tette azt az Orbán-kabinetnél.

Aki másnak vermet ás

Kövér László szerint a Mécs-bizottság kormánypárti része párthovatartozás alapján szelektálva sározta be az ellenzéki politikusokat. A politikus az Index kérdésére azt állította, hogy az adatvédelmi ombudsman alkotmányellenesnek minősítette a bizottság tevékenységét, az ellenzék ezért szünetelteti a bizottsági munkát, valamint nem kívánnak részt venni az "aki másnak vermet ás, maga esik bele" mottójú kormánypárti játékban.

Szalay-Berzeviczy Gábor életrajza 1943-ban született Szombathelyen. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karán szerzett bányaművelő mérnöki diplomát. l981-ben felsőfokú külkereskedelmi szaktanfolyamot végzett. Angol és francia felsőfokú állami nyelvvizsgával rendelkezik. Elvált, két felnőtt gyermeke van. 1967-1987 között a Tatabánya Szénbányák vállalatnál dolgozott, kezdetben beosztott mérnökként, később vezetői munkakörökben. 1974-től három évig Algériában vállalt munkát, majd 1982-1984 között Kuvaitban. 1988-tól 1997-ig a Haldex Vállalat (majd Rt.) vezérigazgató-helyettese. 1990-től országgyűlési képviselő. Először Komárom-Esztergom megye 1. számú választókerületében választották meg, 1994-ben az SZDSZ megyei listájáról, majd 1998-ban és 2002-ben az SZDSZ országos listájáról jutott a Parlamentbe. 1990 óta tagja az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának, 1992 óta az Európai Integrációs Ügyek Bizottságának tagja, illetve alelnöke. 1990-től a Magyar Országgyűlés gazdasági szakértője az EFTA tagországok parlamenti kollokviumain, 1992-től az Európai Közösségi Ügyek különbizottságának alelnöke. 1994-1998 között az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésébe delegált magyar küldöttség tagja, majd helyettes vezetője. 1997-től frakcióvezető-helyettes.

Kövér a nemzetbiztonsági bizottságban kívánja tisztázni az ügy részleteit, és ezért meghívja Gondos Imrét, valamint Markó Györgyöt, a Történeti Hivatal elnökét és Kuncze Gábort, a Horn-kormány belügyminiszterét. A volt titkosszolgálati miniszter tervezi a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatóinak meghívását is. Az Index információ szerint egyébként a vitatott iratok Szalay Gábor, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára múltjáról szólnak. Az egyébként nem derült ki, hogy Kövér László, illetve Demeter Ervin, volt titokminiszterek honnan szereztek információt a szabad demokrata politikus iratairól.