Megszavazták a tandíjat

A kormánytöbbség ahhoz volt elegendő, hogy a felsőoktatási törvény és a közoktatási törvény módosítását megszavazza hétfőn az Országgyűlés. Eszerint a jövőben a hallgatóknak tandíjat (fejlesztési részhozzájárulást) kell fizetniük az államilag finanszírozott felsőoktatásban. (194 igen, 156 nem szavazat.)

A módosított felsőoktatási törvény szerint először 2008-ban kell majd fizetni az akkori másodéveseknek. Az alapképzésben évi 105 ezer, a mesterképzésben évi 150 ezer forintot. A tandíj összegét az egyetemek +/- 50 százalékkal módosíthatják, így a legalacsonyabb összeg évi 52.500, a legmagasabb 225 ezer forint lehet évenként. Ez havonta minimum 4375, maximum 13.125 forintot jelent.

Az egyetemnél marad a tandíj

A tandíjból befolyt összeg az egyetemnél marad, legkevesebb egyharmadát, maximum felét kötelezően ösztöndíjra kell fordítaniuk. A felsőoktatási érdekvédelmi szervezetek kifogásolták, hogy a tárca nem egyeztetett velük. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája pedig bejelentette, hogy az utcára mennek, ha a törvényt elfogadják.

A közoktatási törvény elfogadott módosítása ((189 igen, 150 nem, 1 tartózkodás) többek között megemeli a tanárok kötelező óraszámát, valamint kötelezővé teszi a nyolc osztálynál kisebb iskolák tagiskolává válását. Az angolnyelvi képzést kötelezővé teszik, illetve az iskoláknak megtiltja, hogy körzetükhöz tartozó gyerekek felvételét követelményekhez kössék. Az ellenzék mindkét szavazáson nemet nyomott, de ettől még a módosítások érvénybe lépnek.

Elbuktak a kétharmados törvények

A nyári ülésszak utolsó napjára időzített, kétharmados többséget igénylő módosítások viszont elbuktak, miután, ahogy az ellenzék azt korábban is jelezte, nem támogatta őket.

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője ezt a módosító javaslataik elutasításával magyarázta. Mint mondta, az alkotmányügyi bizottság támogatásáról biztosította a mentelmi szabályok szigorításához benyújtott ellenzéki javaslatot, viszont a parlament plenáris ülése leszavazta, így a képviselőket például szondafújásra kötelező szabály a voksoláson elbukott. (195 igen, 165 nem.)

Elbukott a szavazáson a képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok szigorítását tartalmazó tartalmazó törvénymódosítás is. (206 igen, 147 nem szavazat.)

Nem értenek egyet a német modellel

Szintén nem fogadta el a parlament létszámának 2010-es csökkentését az országgyűlés (193 igen, 154 nem, 2 tartózkodás), mivel nem értenek egyet azzal, hogy a német modell valósuljon meg, azaz a javasolt 298-as parlamenti létszám az arányosság érdekében nőhetne, mint ahogy a német Bundestagban is csak a minimum létszám van meghatározva. A Fidesz 200 fős parlamentet szeretne, és hiányolja a kormány javaslata mögül az átfogó koncepciót.

Szakértők szerint a kisebb parlament jó ideje népszerű politikai lózung, de nem igazán tenné olcsóbbá a parlament működését. Elfogadták viszont, hogy a köztisztviselőket egyszerűsített szabályokkal lehessen elbocsátani, kevesebb végkielégítést kapjanak.

Elbukott a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítása, mely régiókat hozna létre a megyék helyett, és megszabná, hogy a települések milyen közigazgatási és ellátási intézményeket működtethetnek. A képviselők közül 180-an igennel, 150-en nemmel szavaztak, két képviselő tartózkodott.

Az európai szövetkezetről szóló törvényjavaslatot 332 igen szavazattal, 3 nem szavazat ellenében, 11 tartózkodás mellett fogadta el a Ház, ami a jogszabály sürgős kihirdetését javasolva.

Az Országgyűlés egyhangúlag, 346 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül fogadta el az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló törvény módosításáról szóló javaslatot, amelyet Göndör István (MSZP), Répássy Róbert (Fidesz), Rubovszky György (KDNP Pető Iván (SZDSZ9 és Herényi Károly (MDF) nyújtott be önálló indítványként.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!